Orosz Ildikó beszéde a Rákóczi-főiskola tanévnyitó ünnepségén

Tisztelt egyházi és világi méltóságok, kedves vendégek kollégák diákok!

Egy kis szellemi időutazásra hívom Önöket, elsős diákokat, a szüleik világába, ami egy emberöltővel ezelőtt 30 éve történt!

Akkortájt a fiatalok érzelemit az Edda művek szóvég és dalvilága fejezte ki, határozta meg és sokan velük énekelték és vallották, hogy

“Álmodtam egy világot magamnak
Itt állok a kapui előtt
Adj erőt, hogy be tudjak lépni
Van hitem a magas falak előtt”.

És ezt szívesen hallgatták, vallották az egy generációval idősebbek is, akik hittek abban, hogy nem csak hitük, de van erejük is megvalósítani a megálmodott világot. Amennyiben egyszer a főiskola honlapjára tévednek, és nem csak az aktuális órarendet és vizsgarendet nézik meg, olyan fejezetet is találnak, mint az intézmény történelméből, ahol ezt olvashatják:

1994. január 13-án bejegyezték a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítványt, melynek fő célja a magyar felsőoktatás létrehozása és fenntartása Kárpátalján. Az Alapítványt az alábbi szervezetek, illetve testületek hozták létre: Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, Kárpátaljai Református Egyház, Beregszász Városi Tanácsa. A Római Katolikus- és a Görögkatolikus Egyház képviselői támogatásukról biztosították a kezdeményezőket, de akkori sajátos helyzetük miatt nem állt módjukban részt venni az Alapítvány munkájában. A Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány felkérte a Magyar Közoktatási és Művelődési Minisztériumot, a Határon Túli Magyarok Hivatalát, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolát, hogy támogassák és segítsék az intézmény létrejöttét. Az Alapítvány kidolgozta a főiskola alapszabályát, az engedélyeztetéshez szükséges dokumentumcsomagot, majd benyújtotta az ukrajnai Oktatási Minisztériumhoz, engedélyeztetésre. Az engedélyt abban az évben nem kapták meg.

1994. május 17-én a Magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány aláírták a szerződést a speciális tanárképzés beindításáról. A Magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium vállalta, hogy finanszírozza a képzést, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola tanárai révén beindítja a levelezős kihelyezett képzést Beregszászban. A Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány vállalta, hogy biztosítja a kihelyezett képzéshez szükséges oktatási feltételeket, a nyíregyházi főiskola tanárainak utaztatását és elszállásolását.

1994 augusztusában tartott felvételi vizsgák alapján 41 hallgató nyert felvételt óvodapedagógia, tanítói, angol-történelem, angol-földrajz szakokra. Az ünnepélyes tanévnyitót 1994. szeptember 17-én tartották. Az oktatás szeptemberben a Beregszászi Magyar Gimnázium volt gondnoki lakásában elkezdődött.

Ennek hitelességét Fodor Gyula rektorhelyettes is igazolhatja, aki akkor elsősként részt vett ezen a tanévnyitón, mint most önök.

Sokan nem hittek és nem bíztak ebben a tervben, és még több volt azok száma, akik keresztbe is tettek a kezdeményezésnek. De akadtak, akik az ügy mellé álltak és saját lehetőségeik szerint, saját helyükön támogatták azt, mint a mai nap kitüntetettjei.

És ma nem 41, hanem 504 elsőst avattunk főiskolássá, mert, ahogy II. Rákóczi Ferenc árpád sávos zászlójának egyik és másik oldalán olvashatjuk latinul: “Isten velünk van!” és “Az igaz ügyet nem hagyja el Isten“.

Az intézménynek is mindig küldött segítséget, támogatókat, amit számon kell tartanunk, meg kell köszönnünk, és meg kell becsülnünk.

A jelentkezők akkor az alapítók hitéből és erejéből, velük együtt sajátíthatták el azt a szellemiséget, ami muníciót adhat egy életen át tartó tevékenységhez.

Akik megteremtették a lehetőséget, akik bekapcsolódtak a munkába és önök is, mind álmodtak egy világot maguknak, és csak Isten segítségével sikerülhet megvalósítani azt.

Az új, változó világban leginkább rá számíthatunk, tőle kaphatunk bölcsességet, hogy megéljük világunkat, a kiszámíthatatlan jövőt, amit ma senki nem lát. Hogy milyen lesz a világ, nem tudom, de biztos, hogy korunkban az együttműködésre, a közös gondolkodásra és közös cselekvésre épülhet, mert az előttünk álló kihívásokra nincsenek egyedi válaszok, a polihisztorok kora lejárt, csak a közösség és a közös tevékenység segíthet rajtunk. A közös együttműködésben pedig mindenkinek van feladata és felelőssége.

Az élet lehetőségeinek meglátásához és az élet problémáinak megoldásához tisztánlátásra, világos felismerésre van szükség, eljutni a dolgok mélyére, meglátni a lényeget. Ezt igyekszünk mi, pedagógusok önöknek átadni, vagy legalább is arra törekszünk, hogy megértsék. Amennyiben látjuk / látják a probléma gyökerét, akkor sokkal nagyobb esélye van annak, hogy megtalálják a körülményekhez képest legjobb megoldást.

Azt kívánom, hogy az itt töltött évek alatt találják meg elhivatásukat, lássák meg annak megvalósításához a lehetőségeket, majd ragadják meg a pillanatot és legyen bátorságuk megcselekedni, amit meg kell, a céljuk eléréséhez.

Hogy mi a feladatuk az itt töltött érvek alatt, azt az egy emberöltővel ezelőtti slágerben Ákos, amit még most is játszanak a különböző adók, így énekelte meg:

,,Azért vagy itt, hogy mindent láss, hogy
értsd a szót, olvasd az írást.
Azért vagy itt, hogy mindent megtanulj,
hogy az égbe szállj, nehogy a porba hullj”

Isten támogatását kívánom ehhez Önöknek, és sok sikert az új tanévben.