Orosz Ildikó el nem hangzott beszéde Volodimir Zelenszkij számára

Beregszászba látogatott augusztus 2-án Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, ahol a kárpátaljai magyar kisebbség képviselőivel is találkozott, többek között Orosz Ildikóval, a Rákóczi-főiskola elnökével. A rövid találkozó során, intézményünk elnök asszonya nem kapott szót, azonban sikerült átadnia az elnök úr számára a beszéde írott változatát és egy, a kisebbség helyzetéről szóló tanulmányt, amelyben javaslatokat is tettek, valamint a főiskola és a KMPSZ eddigi megjelent munkáit a kisebbségi helyzetről Ukrajnában. Az alábbiakban olvasható Orosz Ildikó el nem hangzott beszéde.

Tisztelt Elnök Úr!

Köszöntöm Önt Kárpátalján, mint a Kárpátaljai Megyei Tanács Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség által delegált képviselője. Megtiszteltetés a számomra, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát, valamint a magyar tannyelvű iskolák pedagógusait is képviselhetem.

A mi közösségünk – mint a régió minden közössége – az orosz agresszió első napja óta az erejéből fakadóan, minden tőle telhetőt megtett a maga frontján. Befogadjuk a menekülteket, valamint a tanáraink és a diákjaink továbbra is folytatják a segítségnyújtást és tolmácsolást a határokon és a különböző pihenőtáborokban, mindemellett a Magyarországon szervezett Nemzeti Multidiszciplináris Teszt lebonyolításában is aktív szerepet vállaltunk.

Pedagógusként és immáron a Kárpátaljai Megyei Tanács hatodik alkalommal újraválasztott képviselőjeként, mindvégig az oktatással és a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó bizottságban dolgoztam. Ebből adódóan, alaposan ismerem a régiónk nemzeti kisebbségeinek véleményét, álláspontját és a problémáit, különösen az oktatás és a közéleti nyelvhasználat területén.

A megye nemzeti kisebbségei nevében szeretném megköszönni, hogy egy évvel későbbre halasztották Ukrajna oktatási törvénye 7. cikkelyének a végrehajtását. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ez az intézkedés azonban nem nyújt végleges megoldást a fennálló problémára. Régiónkban a nemzeti kisebbségek oktatási jogai továbbra is korlátozva vannak. Az oktatás nyelvének megválasztásának jogát megyénkben, minden hatalmon lévő állam biztosította, amelyhez tartoztunk, azonban a hatályos oktatási törvény szűkíti ezt a jogot, amely 150 éves hagyománnyal bír.

Kollégáink, a régió pedagógusai többször is felhívták a figyelmet erre a problémára, több ízben tettek javaslatot annak megoldására. Kérem, fogadják el tőlünk ezeket a gondolatokat, amelyeket a korábbi tanulmányainkban már ismertettünk, és megragadva a lehetőséget, röviden ismertetem a tanulmányok lényegét, hogy mit szeretnénk, és hogyan lehetne mindezt megvalósítani.

A múlt héten részt vettem a nemzeti kisebbségek oktatásáról szóló fórumon az Európai Unióban, ahol megismerkedtem az új romániai közoktatásról és felsőoktatásról szóló törvényekkel, melyek minden olyan jogot biztosítanak a nemzeti kisebbségek számára, amelyekkel végső soron mi is elégedettek lennénk.

Az új törvény értelmében Romániában a románt mint államnyelvet a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatási intézményeiben az idegen nyelv oktatásának módszertana szerint tanítják majd. A szakminisztériumnak egy külön országos program beindításával kell segítenie a kisebbségi diákokat, hogy elsajátítsák az államnyelvet. A törvény garantálja a szórványiskolák működését is, előírja, hogy amennyiben a tanulók száma nem éri el a 300 főt, akkor is biztosítja a működésükhöz szükséges összes forrást.

A törvényhozók figyelembe vették azon nemzeti kisebbségekhez tartozó fiatalok érdekeit is, akik a felsőoktatásban szándékoznak továbbtanulni. Az egyetemi felvételizéskor a diákok azon nyelvet használhatják, amelyen a középiskolában tanultak, kivételt képeznek ez alól a nemzetbiztonsággal kapcsolatos szakok. Azokon a szakterületeken, ahol nincs a kisebbségek nyelvén felsőoktatás, a nemzeti kisebbségi hallgatók külön kvótát kapnak.

Így Szlovákia, Magyarország és Szerbia után Romániában is megoldódott a kisebbségi nyelvű oktatás helyzete. Ukrajna továbbra is kívülállóként szemléli az eseményeket. Itt az ideje, hogy rendezzék ezt a kérdést, és a törvényhozóink elgondolkodjanak az ukrán oktatási törvény vagy a nemzeti kisebbségekről és a közösségekről szóló törvény módosításán, ahogy az már korábban Magyarországon is megtörtént. Magyarország a 2011-ben elfogadott nemzeti kisebbségi törvényében felsorolta a hivatalosan elismert magyarországi nemzeti kisebbségek listáját, amelyek között az ukránok is szerepelnek, jogot biztosítva ezzel a saját anyanyelvű oktatási rendszer létrehozására állami finanszírozásból, valamint az általuk választott képviselő vagy szóvivő delegálására a parlamentbe.

Mi, a régió nemzeti kisebbségi közösségei, nem akarunk mást, csupán azt, amiért az ukrán nép évszázadokon át küzdött: anyanyelvünkön tanulhassunk azon a földön, ahol több mint egy évezrede élünk. Ezért arra kérjük Önöket, hogy oldják meg az adott problémát, amely az országunk számára nemzetközi konfliktus forrása.

Régiónk nemzeti kisebbségeinek képviselői – magyarok, románok, szlovákok – a fronton harcolnak és halnak meg Ukrajnáért, és semmi mást nem akarnak, mint hogy nekik, gyermekeiknek és családjaiknak lehetőségük legyen anyanyelvükön élni, beszélni és tanulni is Ukrajnában.

Kívánok mindannyiunk feje fölé békés eget.

Beregszász, 2023.08.02.
Orosz Ildikó 

  „ArtSci”; művészet és tudomány kapcsolatát körbejáró nyári műhelymunkán vett részt Kulin Ágnes a II. RFKMF oktatója és a RIT elnöke. Családi és üzleti költségvetésről, valamint jövedelmezőség számításról adott elő a gazdáknak a Számvitel és Auditálás Tanszék oktatója