A Rákóczi-főiskoláért folytatott küzdelem nem volt hiábavaló

20 éve folyik felsőfokú akkreditált képzés Beregszászban

A magyarságunk oktatásában, tudományos és kulturális életében egyaránt meghatározó szerepet játszó II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola fennállásának 20. évfordulójáról emlékeztek meg múlt szombaton Beregszászban a főiskolai tanács ünnepi ülésén.

A legtöbb felsőoktatási intézmény létét az alapítására vonatkozó határozat megjelenésétől számítja, amely a beregszászi főiskola esetében 1993. október 18-án született meg, ezért ma már akár a 24. születésnapját is ünnepelhetné a Rákóczi-főiskola, ám a hatóságokkal folytatott hosszú iszapbirkózás után csak az 1996/97-es tanév második szemeszterében indulhatott meg a „hivatalos”, azaz államilag akkreditált képzés – emlékeztetett ünnepi beszédében dr. Orosz Ildikó, az intézmény rektora.

A rektor olyan szellemi-kulturális egységként mutatta be a hallgatóságnak a Rákóczi-főiskolát, amely elsősorban és alapvetően oktatási-nevelési funkciót lát el, ahol a kárpátaljai magyar diákok szülőföldjükön és anyanyelvükön juthatnak minőségi tudáshoz. Ehhez a tevékenységhez igen szorosan kapcsolódik második funkcióként az intézményben folyó tudományos kutatómunka. Emellett működésének két évtizede alatt a főiskola Kárpátalja kulturális központjává vált.

A beregszászi felsőoktatási intézmény először 2001 júniusában adott államilag elismert diplomát végzőseinek, 24 hallgató vehetett át akkor Szpecialiszt szintű oklevelet – hangzott el. Azóta – a 2015–2016-os tanév végéig – 2 589-en szereztek diplomát a főiskolán, közülük 968-an Szpeciasliszt szintű, egyetemi diplomának megfelelő oklevelet. A nem akkreditált képzéseken további 391 hallgató juthatott diplomához. A különböző tanfolyamokat eddig 5 413-an végezték el sikeresen. 2001 és 2016 között – valamennyi képzési formát figyelembe véve – 8 393 fő tett szert diplomára vagy valamilyen képesítésre az intézményben. Jelenleg több mint 1000 hallgatója van a főiskolának a különböző képzési formákon, ezenkívül 3 599-en tanulnak magyarul a főiskola szervezésében Kárpátalja 43 településén, 49 helyszínen, 220 csoportban, 117 tanár segítségével, valamint Lembergben (Lviv), Ivano-Frankivszkban és Kijevben további hat csoportban.

Kihasználva az alkalmat, a rektor bejelentette, hogy a főiskola képzési kínálata a jövőben tovább bővül. Sikerült engedélyeztetni Ukrajnában a matematika mellett a történelem, a magyar és ukrán szakok MSc szintű képzését, folyamatban van a mesterképzés engedélyeztetése biológia szakon. A magyarországi felsőoktatási intézményekkel folytatott együttműködésnek köszönhetően, Ukrajnában nem akkreditált képzésként, szep­tembertől szeretnék elindítania a betegápolói, szociálpedagógia, gazdasági informatikus, informatikus mérnök, élelmiszeripari mérnök, általános mezőgazdasági mérnök szakokat, valamint a farmergazda és a vadgazdálkodási technikus képzést.

Az intézmény végzősei sikeresen megállják helyüket itthon és a nagyvilágban egyaránt – jelezte Orosz Ildikó. Itthon elsősorban az iskolákban, óvodákban találkozhatunk velük különböző beosztásokban, de kutatóként és politikusként, a médiában, az ifjúsági szervezetekben, szaktanácsadóként és vállalkozóként egyaránt boldogulnak. A Rákóczi-főiskola oktatóinak döntő többsége ma már a volt diákok közül kerül ki, ami azt jelenti, hogy biztosított az oktatási intézmény jövője. A munkatársak tollából megjelent tudományos közlemények (disszertációk, monográfiák, tanulmányok, szakcikkek stb.) és módszertani kiadványok, segédletek száma meghaladja az ezret. Az intézmény tanszékei és kutatóközpontjai az elmúlt két évtizedben 45 nemzetközi és 18 országos jelentőségű konferenciát szerveztek. Több száz azoknak a hazai és nemzetközi konferenciáknak, szimpóziumoknak, egyéb tudományos eseményeknek a száma, amelyeken a főiskola oktatói, tudományos munkatársai az elmúlt két évtizedben előadóként részt vettek.

A Rákóczi-főiskola fennállásának első évtizedében rákényszerült, hogy nagyobb rendezvényeit más intézmények helyiségeiben bonyolítsa le. A második évtizedben ez a tendencia megfordult, miután az oktatási intézmény birtokba vette és felújította jelenlegi épületeit. Napjainkban évente több mint 100 ezren fordulnak meg a főiskolán különböző rendezvényeken. Termeit több mint 80 állami, önkormányzati, kulturális civil stb. szervezet, intézmény veszi igénybe, amint berendezéseit, technikai, szállítási és ellátási, kiszolgáló kapacitásait is számosan hasznosítják.

Végezetül Orosz Ildikó megragadta az alkalmat, hogy köszönetet mondjon az anyaországnak, a magyar kormánynak azért a támogatásért, amely biztosítja a főiskola stabil működését és fejlődését.

Dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, parlamenti képviselő, egyben a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány elnöke az intézmény alapításának körülményeit felidéző köszöntőjében arról beszélt, hogy a közösségek előtt mindig nyílnak lehetőségek, amelyekkel azonban csak egy adott pillanatban és helyen lehet élni. Ilyen lehetőség adódott a múlt század kilencvenes éveinek elején, amikor felelős kárpátaljai értelmiségiek egy csoportja úgy érezte, mód van egy önálló magyar felsőoktatási intézmény létrehozására. Akik hittek a vállalkozásban, tapasztalatok nélkül, de annál nagyobb lelkesedéssel vágtak bele a főiskola létrehozásába – emlékezett vissza a képviselő a Szovjetunió széthullását követő évekre. Nagyon sokan álltak a kezdeményezés mögé, így a kárpátaljai magyar közösség és az összmagyarság akaratából, a nehézségek ellenére is megmaradt, az örökös ellenszélben is fejlődni tudott az intézmény – tette hozzá.

A KMKSZ elnöke a főiskola-­alapítás legfontosabb eredményének mondta, hogy az intézmény – képletesen szólva – „a kárpátaljai magyar értelmiség fészkévé és keltetőjévé” vált. Létrejött Kárpátalján egy bázis, egy biztos pont azok számára, akik a szülőföldjükön akarnak oktatással, tudománnyal foglalkozni, jelezte. Véleménye szerint mindez arra vall, hogy a Rákóczi-főiskola megalapításáért és megtartásáért folytatott küzdelem nem volt hiábavaló.

Az alapítók egy másik álma is megvalósulhatott, amennyiben az évek során sikerült romjaiból újjáépíteni Beregszász központjában a főiskola jelenlegi épületét, az egykori törvényszéki palotát – mutatott rá az intézményt működtető alapítvány elnöke. Ugyanakkor, bár az épület fontos, még fontosabbak a falai között tanuló diákok és oktatók, illetve a bizodalmuk, hogy meg tudunk maradni magyarnak, magyar közösségnek, amelynek olyan oktatókra és diákokra is szüksége van, akiket ideköt a sorsuk – fogalmazott a szónok. Az intézménynek mindenképpen van jövője, s ez a jövő a főiskola működtetőinek és támogatóinak kezében van, zárta mondandóját Brenzovics László.

Bacskai József, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának helyettes államtitkára beszédében úgy fogalmazott, a beregszászi főiskola annak jelképévé vált, miként lehet a múltat s jövőt a jelenben egységgé kovácsolni. A Rákóczi-főiskola a magyar kormány kiemelt stratégiai partnere, emlékeztetett az államtitkár, jelezve, hogy a magyar állam az elmúlt években és jelenleg is infrastrukturális, valamint működési támogatást biztosít az intézménynek. A főiskola tanárai és diákjai, akik tágabb értelemben a magyar közösség tagjai, a jövőben is számíthatnak a magyar kormányra az intézmény fenntartásában, fejlesztésében – biztosította hallgatóit Bacskai József.

Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő, a főiskola egykori diákja és tanára videoüzenetben köszöntötte az ünnepi tanácsülés résztvevőit. A képviselő volt alma materét egy nagy, többgenerációs családhoz hasonlította, amely felnevel, felkészít az életre; nemcsak szakmát biztosít, de gondoskodik a jövőről; útnak indít, de ugyanakkor visszavár.

Néhány meghívott, aki egyéb irányú elfoglaltsága miatt nem tudott személyesen jelen lenni az ünnepségen, levélben fejezte ki jókívánságait. Potápi Árpád Jánosnak, a Miniszter­elnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának köszöntő sorait Nagy Klára, a nemzetpolitikai államtitkárság kárpátaljai referense tolmácsolta. Ugyancsak levélben köszöntötte a főiskolát többek között Orbán Viktor miniszterelnök, valamint Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke.

Szót kaptak az ünnepi ülésen a beregszászi főiskolával együttműködő magyarországi felsőoktatási intézmények, a Nyíregyházi Egyetem, a Szent István Egyetem és a Debreceni Egyetem képviselői is. Jávor András, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese élve az alkalommal bejelentette, hogy bizonyossá vált, a Rákóczi-főiskolával folytatott együttműködésük eredményeként szeptembertől új szakokkal bővül a Rákóczi-főiskola képzési kínálata. A rektorhelyettes a Debreceni Egyetem megbízásából Pro Universitate Díjat adományozott a Rákóczi-főiskolának. Több kárpátaljai felsőoktatási intézmény megjelent képviselői ugyancsak köszöntötték a jubiláló beregszászi főiskolát.

A továbbiakban szólt az egybegyűltekhez Bodor Dominik, a Rákóczi-főiskola hallgatói önkormányzatának elnöke, valamint Rácz Béla rektorhelyettes, az Öregdiák-szövetség elnöke. Ezt követően az ülés résztvevői megtekinthették a főiskola új kampányvideóját.

Az ünnepi tanácsülésen felléptek a Kokas Banda, illetve a szakmai irányításukkal a főiskolán működő ének és népzene szakkör tagjai, a Rákóczi-főiskola hallgatóinak kórusa és népi énekegyüttese, továbbá elhangzott Reményik Sándor Eredj, ha tudsz… című verse.

Befejezésül a történelmi egyházak képviselői kértek áldást a főiskolára és az egybegyűltekre.

hk