Tények és adatok a kommunista diktatúra bűneiről

GULÁG-GUPVI kutatók nemzetközi fóruma

Makkosjánosiban, a Helikon Hotelben találkoztak november 15-én a szovjet korszak bűneit kutató történészek, hisz 75 éve kezdődött a magyar politikai foglyok és kényszermunkások Szovjetunióba hurcolása, és már 30 éve lehet a „malenykij robotról” nyíltan beszélni.

A tudományos fórum résztvevőit a szervezők nevében Tóth Mihály, a Szolyvai Emlékparkbizottság elnöke, valamint Dupka György, a bizottság titkára és Matkovits-Kretz Eleonóra, a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Körének elnöke köszöntötte. A konferencia kezdetén a résztvevők Dávid Árpád református lelkésszel és Marosi István görögkatolikus parochussal együtt imádkoztak, majd Marcsák Gergely a Debreceni Egyetem abszolvált PhD-hallgatója mutatta be a tavalyi szakmai konferencián elhangzott előadásokat közlő, általa szerkesztett kötetet. Levetítették a mecseknádasdi Németh Györgyi Elhurcoltak című filmjét, amelyet Matl Péter munkácsi szobrászművésznek Ötösével című pasztellgrafika-sorozatából összeállított kiállítás jól kiegészített a teremben.

A konferencián dr. Dupka György történész a korai tabudöntögető kutatásokról és az emlékezetpolitikánk epicentrumának számító Szolyavai Emlékpark kialakulásáról beszélt előadásában.

Alekszej Korszun, a KGB egykori ezredese eredeti dokumentumokból idézet, amelyekből kiderült, hogy milyen embertelen viszonyokat fogadták a deportált kárpátaljai magyarokat a szovjet táborokban, amelynek következtében nagyrészük megbetegedett, többségük bele is halt a szenvedésekbe. Az egyik jelentés szerint például az 1945 telén vonaton szállított és meghalt rabokat csak egyszerűen kidobták a sínek mellé. A lágerekben uralkodó viszonyokat jól példázza, hogy a szovjet titkosszolgálat vezetője, Lavrentyij Berija belügyi és állambiztonsági népbiztos Molotov külügyi népbiztosnak írt jelentésében azt kérte a kormánytól, hogy ne keljen a gépjárművek elhasználódott gumiabroncsait beszolgáltatni, mert abból téli lábbelit készítenek a rabok maguknak.

Dr. Molnár D. Erzsébet történész a beregszászi Rákóczi-főiskola docense a kárpátaljai magyar fiataloknak a ’40-es évek végén a Donyec-medence szénbányáiba szállításáról beszélt. Dr. Márkus Beáta történész a Pécsi Tudományegyetemről a dél-dunántúli svábok „Málenykij robotra” hurcolásával kapcsolatos kutatásairól tartott előadást. Baják László, a Magyar Nemzeti Múzeum főmuzeológusa édesapja történetét mutatta be előadásában. Sok ismeretlen részletre derült fény még a szatmárnémetiből érkezett Kállay Karolina helytörténész, Marosi István görögkatolikus pap, Bimba Brigitta bátyúi PhD-hallgató, Meskó János ungvári helytörténész, valamint Mádi Bianaka az UNE és Szabó Kata a Rákóczi-főiskola hallgatójának előadásából.

Illetve ismertetésre került a korszak elismert kutatójának, a budapesti dr. Botlik József történésznek a konferenciára írt dolgozata, ugyancsak a magyar és németek ellen elkövetett kárpátaljai népírtásról.

A konferencia résztvevői másnap ellátogattak a Szolyvai Emlékparkba.

dózsa