Viktor Mikita beszéde a Rákóczi-főiskola tanévnyitó ünnepségén

Tisztelt Hallgatók, tisztelt szülők! Tisztelt oktatók, tisztelt Miniszter Úr, tisztelt Főkonzul Úr, tisztelt kollégák!

Itt állok önök előtt katonai egyenruhában, de ugyanúgy szeretnék civilben lenni. Mi is, mint államfő, mint az ukrán hadsereg, mindannyian el vagyunk fáradva. Elfáradtunk, mert nincs szombatunk, nincs vasárnapunk, nincs hétvégénk, 24 órát dolgozunk minden nap. A legfőbb feladatunk az, hogy Kárpátalján is biztosítsuk, hogy béke legyen, békesség. Ez a mi feladatunk – hiszen elhangzott itt a kötelesség szó –, ez a mi kötelességünk. A gyerekek kötelessége, a hallgatók kötelessége pedig az, hogy tanuljanak, és minél jobban sajátítsák el a számukra tanított tananyagot. Rektor úr előttem felszólalva említette a sztálinizmust, és annak negatív hatását Európa országaira, ahol népek tűntek el, ahol nemzeteket semmisítettek meg, és ahol arra kényszerítették az embereket, hogy feladják identitásukat. Aki nem ismeri a történelmet, annak nincs jövője. Tanulják a történelmet. És értsétek meg, hogy megint ugyanazzal a gonosszal küzdünk, újra és újra. Mi itt egy békés területen a jövőről beszélhetünk, a hadseregünknek köszönhetően. Amíg én itt állok és beszélek, addig meghal a katona, aki véd minket, aki biztosítja azt, hogy mi itt lehetünk önökkel. Itt állok és szeretném megköszönni magyarországi partnereinknek azt, hogy lehetővé tették, hogy több ezer ukrán gyerek pihenhessen Magyarországon az idén nyáron. De több ezer gyermek tűnt el nyomtalanul, több ezer gyermeket rabolt el a rabló orosz hatalom.

Köszönöm Magyarországnak a segítséget, amit nyújtottak a közösségeknek itt és közel a frontvonalakhoz is. De jelez az órám, és folyamatosan arról jelez, hogy a Katonai Adminisztrációk vezetői arról számolnak be, hogy békés lakosokat lőnek, békés közösségeket érnek támadások. Ukrajnának segítségre van szüksége az egész európai, az egész világközösségtől, az egész civilizált világtól. Ahogy a rektor úr is mondta, nem egyszerű idők, sok magyar elhagyta a szülőföldjét, hogyan lesz, milyen lesz a jövő. Ha katonáink fegyvert kapnak és sikeresen folytathatják az ellentámadást, akkor higgye el, hogy a magyarok többsége vissza fog térni. Én, mint a Katonai Közigazgatás vezetője, tisztában vagyok azzal a felelősséggel, amely engem terhel azért, hogy Kárpátalja minden egyes közössége békében érezhesse magát. Megmentettük Ukrajna gazdaságának egy részét annak köszönhetően, hogy a vállalkozásokat átmentettük Kárpátalján. Több ezer munkahelyet hoztunk létre Kárpátalján, azon belül a Beregszászi járásban is. Ez az a lehetőség, amellyel meg tudjuk őrizni a közösségünket, hiszen az embernek, ha van munkája, van háza, van bevétele, biztonságban érzi magát, akkor megmarad a szülőföldjén. És magyar partnereinknek köszönhetően van segítségünk az oktatásban is. Ezek a gyerekek, ők a mi jövőnk. És ezért óvnunk kell őket. Meg kell teremteni minden feltételt ahhoz, hogy akik elhagyták Kárpátalját, akár gyerekekkel is, visszatérjenek ide, újra itt éljenek és újra itt tanuljanak. Szeretném önöknek megköszönni, hogy nem hagyták el Ukrajnát, hogy itt maradtak, itt dolgoznak, és itt tanulnak továbbra is. Higgyétek el, van jövőtök Ukrajnában. És mi azon fogunk dolgozni, hogy ez a jövő békés legyen.

Köszönöm a partnereinknek az összes segítséget, amelyet nyújtanak a számunkra. Bízom benne, hogy a jövőben is sikeresek leszünk, győzni fogunk, és elzavarjuk az ellenséget a területünkről, és tovább élhetünk itt.

Köszönöm szépen!

  2023. szeptember 22-én ülésezett a Tehetségsegítő Tanács A Rákóczi Díjjal kitüntetett Csák János laudációja