Kárpátalja története. Örökség és kihívások – könyvbemutató a Rákóczi-főiskolán

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) Történelem- és Társadalomtudományi Tanszéke, valamint Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpontja a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében bemutatta a Kárpátalja története. Örökség és kihívások című monográfiát november 30-án.

A Rákóczi-főiskola könyvtárának központi olvasótermében megtartott rendezvényt dr. Molnár D. Erzsébet, a kutatóközpont vezetője nyitotta meg. Dr. Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő, a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont egykori vezetője köszöntőbeszédében rámutatott, hogy mennyire fontos Kárpátalja történetének bemutatása ideológiai és politikai elfogultság nélkül. A képviselő asszony kiemelte, hogy a kötet elősegíti a Kárpátalján élő nemzetiségek békés együttélését, s fontosnak tartja, hogy a kötet angol nyelven is megjelenjen.

Beke Mihály, Magyarország Beregszászi Konzulátusának első beosztott konzulja köszöntőjében elmondta, hogy a Magyar Tudomány Ünnepe idei programsorozatának mottója: „Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz”. Rávilágított, hogy az újonnan készített kötet szervesen illeszkedik az idei mottóhoz, hiszen aki nem ismeri saját múltját, annak jövője sincs.

Prof. dr. Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora kiemelte: büszkeséggel tölti el, hogy a Kárpátalja történetét bemutató monográfia a Rákóczi-főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének, illetve a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársainak tollából származik. Rávilágított, hogy a kötet megkerülhetetlen munka mindazok számára, akik Kárpátalja kutatásával foglalkoznak.

A kötet ötletgazdája, dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke beszédében elmondta, hogy a trianoni békediktátum 100. évfordulója kapcsán fogalmazódott meg a gondolat egy Kárpátalja múltját bemutató monográfia létrehozására. A kötet kiemelt jelentőségű, hiszen kárpátaljai magyar történészek és kutatók írták.

A 788 oldalas monográfiát a szerkesztőbizottság történeti korszakonként mutatta be. Dr. Kész Barnabás Északkelet-Magyarország középkoráról szóló fejezetet ismertette. Dr. Csatáry György a régió kora újkori történetének főbb eseményeiről adott számot. Dr. Braun László arról adott képet, hogy a 19. században milyen hatást gyakorolt a polgári átalakulás folyamata Ung, Ugocsa, Bereg és Máramaros megyékre. Dr. Szakál Imre a két világháború közötti kisebbségbe szorult kárpátaljai magyarság helyzetét taglalta. Véleménye szerint mindenképpen sikerként értékelhető, hogy a helyi magyarság létre tudta hozni a nemzeti érdekérvényesítéshez szükséges szervezeti kereteket. Szamborovszkyné dr. Nagy Ibolya arra kereste a választ, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség számára milyen lehetőségek nyíltak a Szovjetunión belüli érdekérvényesítésre. Dr. Orosz Ildikó azokat a kihívásokat foglalta össze, amelyek a független Ukrajna harminc éve alatt érték a kárpátaljai magyarságot. A pódiumbeszélgetést Császár István, a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék oktatója moderálta.

A kötet ismertetésére felkért külső szakértő, dr. habil. Barta Róbert, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének vezetője elismerését fejezte ki a monográfia szerkesztőinek és szerzőinek. Azon meggyőződését osztotta meg a hallgatósággal, miszerint a kötetet egyfajta kézikönyvként fogja forgatni a régió iránt érdeklődő közönség.

A járványügyi helyzetre való tekintettel a rendezvény a vonatkozó rendelkezések betartásával zajlott. Az érdeklődők a könyvbemutatót élőben követhették a Google Meet felületen. A kötet megtekinthető a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola honlapján.

Pallay Katalin