A Tomcsányi Hűségdíjjal kitüntetett Pallay Ferenc laudációja

Pallay Ferenc, 1967. augusztus 16-án született a Nagyszőlősi járási Tiszaújlakon (Kárpátalján), munkás családban.

1984-ben fejezte be középiskolai tanulmányait és érettségit szerzett a Nagyszőlősi 8.sz. Középiskola magyar tannyelvű osztályában.

1985-ben felvételt nyert az Ungvári Állami Egyetem fizika karára.

1985-től 1987-ig katonai szolgálatot teljesített a szovjet hadseregben.

1987-től tanulmányait az Ungvári Állami Egyetem fizika szakán folytatta, ahol 1992-ben kapta meg a fizikus-mérnöki diplomát, majd 1992-től 1996-ig tervezőmérnökként dolgozott a beregszászi rádiógyárban.

1997-től 2004-ig a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola informatikai szaktantermének vezetője, rendszergazda, tanár. Vezetése alatt és az Ő irányításával lettek kialakítva a Főiskola számítástechnikai tantermei, kiépítésre került és üzembe lett helyezve a belső és külső Internetes hálózat, illetve a telefonközpont. 1999-ben, a régióban elsőként vállalta fel, hogy a Főiskola bázisán ECDL jogosítvány megszerzésére feljogosító tanfolyamot szervezzenek, melyet az összes résztvevő sikeresen teljesített. 2001-ben megszerezte a Neumann János Számítástechnikai Társaság ECDL vizsgáztatói jogosítványát és ezzel az első beregszászi Máltai ECDL vizsgaközpont vizsgabiztosa és oktatója lett. Emellett a Főiskola bázisán megvalósuló számítástechnikai továbbképzések, tanfolyamok vezetője. 2004-ben megjelent az általa magyar nyelven készített informatikai főiskolai jegyzet, ami az adott régióban úttörő munkának számított.

1999-2005 között a Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség számítástechnikai fejlesztési programjainak koordinátora és vezetője.

2004-2005-ben a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (korábban KMTF) számítástechnikai központjának igazgatója, jelenleg a Puskás Tivadar Informatikai Központ igazgatója.

2005-ben a kimagasló színvonalú szakmai tevékenysége elismeréseként az Informatikai és Hírközlési Minisztérium „A Magyar Informatikáért” szakmai éremben részesítette.

Alapvető jellemzői a következetesség, az igényesség, a pontosság, a segítőskészség, a közösségért érzett felelősség. A főiskola diákjai tisztelik magas szintű szakmai tudásáért és szeretik baráti, emberi gesztusaiért. Célja, hogy jól képzett szakemberek kerüljenek ki az iskolapadból, akik készek a folyamatos fejlődésre. Kollégáival szemben nyitott, segítőkész, jókedve, optimizmusa a mindennapokban jó hangulatot teremt.

A mindennapos teendőin felül segíti a pedagógusok munkáját, az ünnepségek háttérmunkáját, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség által szervezett informatikai vetélkedők zökkenőmentes lebonyolítását. Különös ismertetőjele, hogy nem ismeri a „nemet”, csak a „mindent megoldunk” kifejezést. Azonnal intézkedik, ha bármilyen probléma jelentkezik és hozzáértésének köszönhetően mindig meg is oldja azt.

Tehetségét, széles látókörét, műveltségét jellemzi, hogy mikor még csak álmodtunk a személyi számtógépekről Kárpátalján, Ő házilag már összeállította azt, amikor kiépült a Wi-fi hálózat intézményünkben, annak jelszavát is Ő választotta: „küzdjésbizvabízzál” .

Pallay Ferenc mind szakmailag, mind emberileg meghatározó egyénisége a főiskolának,  egyike az első főállású munkatársaknak, már több mint 20 éve dolgozik intézményünkben, intézményünkért. Akkor kötelezte el magát a főiskola mellett, amikor sokan még nem hittek benne, óraadóként sem vállaltak munkát, nem hogy jövőjüket kötötték volna hozzá.

A Tomcsányi Hűségdíjjal az intézmény ki szeretné fejezni szeretetét, nagyrabecsülését és köszönetét az elkötelezett, nagy hivatástudattal végzett munkájáért. Köszönjük és gratulálunk!

A Tomcsányi Hűségdíj névadójának Tomcsányi Pálnak életútja

(Életének 94. évében 2018 február 22-én meghalt Tomcsányi Pál, az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, kertészmérnök, egyetemi tanár, a gyümölcsnemesítés neves szakembere, az agrármarketing hazai meghonosítója.)

“Tomcsányi Pál akadémikus hihetetlen szorgalmú, nagy munkabírású ember volt. Bármivel foglalkozott, szigorú alapossággal, részletekbe menő háttérmunkával végezte feladatát. Halálával óriási veszteség érte az agrárszakmát” .

Tomcsányi Pál 1924-ben született Budapesten. 1946-ban szerzett mezőgazdasági mérnöki oklevelet a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Kutatóként nevéhez kötődik a fajtakutatás, a gyümölcs-, szőlő-, dísznövény- és erdészeti fajtaminősítés megalapozása és bevezetése. Társszerzője volt a gyümölcs fajtafenntartó szelekciós eljárásának és szabványosításának. Ennek alapján – többek között – a Jonathan és a Starking fajták esetében szelektált klónokat vezettek be a magyar almatermesztésben. Emellett kidolgozta a fajták ökonómiai és preferenciaértékelését, valamint a gyümölcs fajtafenntartó nemesítési módszertanát.

A jelenlegi NÉBIH jogelődjében, az Országos Mezőgazdasági Minősítési Intézetben több mint húsz éven át irányította a kertészeti szabványosítást. Meghatározó jelentőségű volt munkássága a pomológia tudományának hazai fejlesztésében. 1966-ban kidolgozta a kutatói ismeretgazdálkodás fogalomkörét, 1970-ben az agrármarketing tudományos módszereit, amelyeket a felsőoktatásba is bevezetett. Emellett elkészítette az élelmiszer-gazdasági marketing szakmérnök képzési tananyagát. A kutatói ismeretgazdálkodás fogalma alapján 1998-ban kidolgozta az általános kutatásmetodológiát, valamint az ismeretalkotás és -közlés elméletét, továbbá az ahhoz kapcsolódó gyakorlati megoldásokat. Ez utóbbi témában ő a szerzője az első olyan írásos tananyagnak, amely több doktori iskolában jelenleg is az egyik kötelező tantárgy, és amelynek tanításában évtizedekig ő is részt vállalt. Kezdeményezője és megalapítója volt az osztályközi Agrármarketing Bizottságnak.

Több mint 250 tudományos publikáció, 26 könyv és 13 könyvrészlet szerzője vagy társszerzője volt. Hat gyümölcs-fajtaismereti (pomológiai) könyvet írt.

Az MTA rendes tagjaként három akadémiai tudományos bizottságnak is (Agrár- és Bioműszaki, Agrár-közgazdasági, Kertészet-és Élelmiszer-tudományi Tudományos Bizottság) haláláig aktív tagja volt. A Logisztikai Osztályközi Állandó Bizottság tiszteletbeli elnökeként és a Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságban is az Agrártudományi Osztályt képviselte.

Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el. 1995-ben Széchenyi-díjat és Ipolyi Arnold tudományfejlesztési díjat, 2014-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkereszt a csillaggal kitüntetését kapta. Ezeken kívül a Szent István Egyetem díszdoktora, a johannita rend jogi lovagja, Vásárosnamény díszpolgára, valamint az amerikai The Catholic Academy of Sciences levelező tagja is volt.

A történelmi Bereg vármegyéhez szoros érzelmi szálak kötötték. Gyermekkorát Vásárosnaményban töltötte. A Tomcsányi kastély felújítása után a család egyetértésével a Beregi Múzeum költözött.  Édesapja Tomcsányi Vilmos Pál Kárpátalja kormányzói biztosa volt 1944. március 21-ig, a német csapatok Magyarországra történő bevonulásáig. Ekkor felmentését kérte a Kormányzótól, mert nem látta biztosítottnak, hogy továbbra is lelkiismerete szerint lássa el tisztét.