Megszólalt történelmünk – a kárpátaljai magyarság 1944-es tragédiája

A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévének alkalmából négy pályázati kiírást jelentetett meg a Gulág Emlékbizottság 2015. december 22-én, amelynek lebonyolítója az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő. A Genius Jótékonysági Alapítvány az Elhallgatott történelem” (GUL-15-A) című témakörhöz kapcsolódóan nyújtott be pályázatot. A „Megszólalt történelmünk – a kárpátaljai magyarság 1944-es tragédiája. Rendhagyó történelem óra és történelmi tanulmányi út a „Genius” Jótékonysági Alapítvány szervezésében a 8 Tehetségpontban” című projekt egyik célja a tanulmányút megszervezése a 8 Tehetségpont (Beregszászi, Bátyúi, Aknaszlatinai, Mezővári, Nagydobronyi, Tiszaújlaki, Ungvári, Munkácsi),  9-11. osztályos, humán tantárgyi csoportban tanulói számára a hadifoglyok és civil elhurcoltak összegyűjtésére létrehozott gyűjtőtáborok egyik helyszínére, emlékhelyére,  azaz a Szolyvai emlékparkba – szülőfölünk legtragikusabb múltbeli eseményének emlékezésére. A tanulmányi út előtt mind a 8 Tehetségpontban 75 perces előadások lettek megtartva a „málenkij robot”, GULÁG-ra elhurcoltak témakörben.

s3210004

Váradi Natália, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány irodaigazgatója és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola történelem tanára köszöntötte az emlékezőket a 2016. november 26-án a „Genius” Jótékonysági Alapítvány által a kárpátaljai magyar iskolások számára szervezett megemlékezésen a Szolyvai Emlékparkban. Beszédében elmondta, hogy Magyarország Országgyűlése 2012. május 21-én úgy határozott, hogy november 25. legyen a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja, mert 1953-ban ezen a napon 1500 politikai elítélt érkezhetett haza a Szovjetunióból. Emellett a Magyar Kormány a 2015-ös évet, a 72 évvel ezelőtt, a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé nyilvánította. Így ezen a megemlékezésen 358 tanulóval és az őket elkísérő pedagógusokkal tisztelettel adózunk mindazok előtt, akik életüket adták a hazáért, magyarságukért, származásuk miatt, politikai, vallási meggyőződésükért, akik emberi és polgári jogaiktól megfosztva idegen földön, hazájuktól több ezer kilométerre, embertelen, megalázó körülmények között fogságot szenvedve végeztek kényszermunkát.

A megemlékezésen jelen volt Szabó János, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja. Köszöntötte az egybegyűlteket és beszédében elmondta, hogy 1944 szörnyű eseményei nemcsak a múlt tragédiájaként értelmezhetőek, hanem egy olyan összetartó erőként, mely a megcsonkult családokat örökké összeköti. Ezért közös feladatunk az, hogy a jövőt ennek fényében építsük. Köszönetet mondott a szerezőknek, akik lehetőséget adtak a tiszteletadásra és a megemlékezésre.

img_7020

A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője és a Kárpátaljai Pedagógus Szövetség elnöke. Elnökasszony beszédében megemlékezett 1944 őszéről és azokról a tenni akaró magyar férfiakról, akik a világháború végében bízva egy jobb világot szerettek volna építeni önkéntes munkájukkal, mely hitük szerint 3 napos lesz. 1989 évéről mesélt a 8 Tehetségpont diákjainak. Arról az esztendőről, amikor árként zúdult az emberek és családok szívéből a hiány annyi év hallgatás után. A Kárpátaljai Kulturális Szövetség kezdeményezésére készült kutatások eredményeként készülhetett el Szolyván az emlékpark, egy jelképes temető, siratófal, amely kárpátaljai magyar családok hozzátartozóinak nevét tartalmazó névtáblák soraiból áll. Több, mint tíz ezer név olvasható a fekete márványlapokon, melyek még mindig hiányosak. Élménybeszámolója végén megemlékezett azokról az elhunyt fiatalemberekről, akiknek egyetlen bűnük az volt, hogy magyarnak vallották magukat. Fejet hajtott azok előtt a meg nem született gyermekek előtt, akik a munkatáborokban elhunytak leszármazottjai lehettek volna. Megosztotta a megemlékezőkkel azt, hogy reméli több generáció múlva is Erzsébet nap és november 25-e között a megemlékezés gyertyái fognak égni otthon a családi asztalnál elmondva egy imát felmenő rokonaink emlékére. Ma és jövőre mindenkor.

img_1293

A beszédeket követően koszorúzásra került sor. A 8 Tehetségpont tanulói a hozzá területileg közel álló település névtáblához helyezték el tiszteletadásuknak jelképét.

A rendezvény zárásaként a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Színjátszó csoportja Gál Natália rendezésében „Kárpátaljai Napló” című előadását mutatta be, mely a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem és Társadalomtudományi Tanszéke és a Lehoczky Tivadar Kutató Intézete által gyűjtött visszaemlékezésekből adott részletet.

A program a Himnusz közös eléneklésével vette kezdetét és a Szózattal zárult.

„Genius” Jótékonysági Alapítvány

gulag_emlekbiz

emberi_tamogatas


Mert megmarad a hit… Gyertyagyújtás Beregszászban
Népek meséi

Hozzászólás