Tájékoztató a főiskoláról

Intézményünk alapítványi fenntartású, kárpátaljai székhelyű, államilag elismert, III. akkreditációs fokozatú ukrajnai felsőoktatási intézmény. A képzés beindításának éve 1994 volt, amikor az oktatás a Nyíregyházi Főiskola Speciális Képzéseként vette kezdetét (ekkor még nem rendelkezett önálló jogi státusszal). Önálló, hivatalosan bejegyzett, állami működési engedéllyel rendelkező felsőoktatási intézményként 1996 óta működik. 1996-tól Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola (KMTF) néven folytatott tanárképzést különböző szakokon és szakpárokon. 2003-tól II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola néven struktúraváltás és profilbővítés eredményeképpen a tanárképzésen kívül eső szakterületeken is folynak nappali, levelező, nem akkreditált (magyarországi intézmények által ide kihelyezett) képzések, valamint különféle tanfolyamok.

A Főiskola öt anyaországi kihelyezett képzés képzőhelyeként is működik: a Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kara kertészmérnöki, a Gödöllői Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara állattenyésztő mérnöki, a Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kara gazdálkodási és menedzsment, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia katekéta–lelkipásztori munkatárs, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara pedig mentálhigiénés segítő szakember szakos képzés indítását kezdeményezte a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola bázisán.

Intézményünk ukrán állami támogatásban nem részesül. A Főiskola alapítója és fenntartója a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány (KMFA). Szakmai ellenőrző szerve Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma. Az intézmény fenntartásához szükséges anyagi támogatás jelentős hányadát a KMFA anyaországi forrásokból kapja, illetve azt pályázati úton egészíti ki.

Ukrajna Akkreditációs Bizottsága a Főiskola valamennyi szakát akkreditálta, és ezzel az intézmény olyan önálló magyar felsőoktatási képzőhellyé vált Magyarország határain kívül, amely államilag elismert, Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma által jegyzett oklevelet adhat ki végzős hallgatói számára. A Főiskola egészen 2004-ig az egyetlen önálló, az adott állam által hivatalosan elismert magyar felsőoktatási intézmény volt Magyarország határain kívül.

A Főiskola „Diplom Baccalaureus” (BSC), „Diplom Specialist”, illetve „Diplom Magister” minősítésű oklevelek kiadására jogosult. Utóbbi kettő egyetemi szintnek felel meg, ami azt jelenti, hogy az ilyen diplomával rendelkező végzősök doktori iskolákban, PhD-képzésben és aspirantúrán is folytathatják tanulmányaikat.

Az intézmény munkáját a Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma 2004-ben Bethlen Gábor-díjjal ismerte el.

A Főiskola alaptevékenységei

– a szakindítási engedéllyel rendelkező szakokon a jóváhagyott képesítési követelmények szerint főiskolai és egyetemi szintű képzést, szakirányú nappali és levelező tagozatú képzést, valamint különböző szintű tanfolyamokat szervez és folytat, e képzési formákban ad ki diplomát, oklevelet, illetve tanúsítványt;

– anyaországi kihelyezett képzések képzőhelye;

– a gyakorlati képzés céljaira gyakorlóhelyeket tart fenn vagy vesz igénybe szerződés alapján;

– kutatás-fejlesztést, valamint tudományszervező tevékenységet folytat;

– a nemzeti és egyetemes kultúra közvetítésével, művelésével, az anyanyelvi, államnyelvi és idegen nyelvi ismeretek fejlesztésével hozzájárul a hallgatók értelmiségi létre való felkészítéséhez;

– az oktatás és kutatás színvonalas ellátásához szükséges hazai, anyaországi és nemzetközi kapcsolatokat fejleszt és ápol;

– tankönyv- és jegyzetkiadást, taneszköz-fejlesztést végez;

– az alaptevékenységi körébe tartozó hallgatók részére saját szervezetében tankönyv- és jegyzetellátást, könyvtári és laboratóriumi szolgáltatást, kollégiumi elhelyezést, kulturális és sportolási lehetőségeket biztosít;

– ellátja az alkalmazásában állókkal kapcsolatos törvényileg előírt feladatait;

– az intézmény infrastruktúrájának fenntartásával és folyamatos fejlesztésével kapcsolatban saját szervezetében lát el feladatokat;

– igazgatási, szervezési, pénzügyi, gazdasági, műszaki és más szervezeti egységeket működtet feladatai teljesítése érdekében.

Kiegészítő tevékenységek

Az intézmény:

– a felsőfokú szakemberképzésben részt vevő hallgatók számára olyan képzést, illetve szolgáltatást is nyújt, amely közvetlenül nem kapcsolódik a képesítési követelményekben és a tantervekben foglalt tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez;

– felvételi előkészítőt és egyéb tanfolyamokat szervez;

– általános továbbképzést végez;

– a képzéshez kapcsolódó tudományágakban kutatást, fejlesztést, tudományszervezést végez, szaktanácsadó tevékenységet lát el;

– az intézményi infrastruktúra szabad kapacitását hasznosítja (fénymásolási, nyomtatási szolgáltatások, oktatást szolgáló helyiségek, valamint kollégiumi szálláshelyek bérbeadása).

Hallgatói létszám

A 2015/2016-os tanévben a Főiskolán tanuló hallgatók létszáma a nappali tagozaton 556 fő, a levelező tagozaton 194 fő, az államilag nem akkreditált képzésekben pedig 343 fő. Így a folyó tanévben összesen 1093 diákja van az intézménynek.

A „Genius” Jótékonysági Alapítvány és a Felnőttképzési Központ különböző tanfolyamain jelenleg 228 fő tanul. A „Genius” Jótékonysági Alapítvány által működtetett tehetségpontok foglalkozásain több mint ezer magyar fiatal vesz részt Kárpátalja különböző régióiban.

Végzett hallgatók

Főiskolánk első ízben 2001-ben adott ki diplomákat. Abban az évben még csupán 36 fiatal szerzett felsőfokú végzettséget intézményünkben nappali tagozaton. A levelező képzésben első alkalommal 2008-ban vehettek át diplomát a főiskola végzősei.

Az intézményben eddig 2441 hallgató szerzett oklevelet. Közülük 910-en „Diplom Specialist”, vagyis egyetemi szintű végzettséget igazoló oklevelet vehettek át. BA/BSc diplomát eddig 1531 hallgató szerzett a Főiskolán.

A főiskolán ukrán államilag elismert felsőfokú diplomát szerzett hallgatók száma tanévenkénti bontásban (2001–2015)

 

2001 és 2015 között nappali tagozaton 1671-en (68,5%), levelező képzésben pedig 770-en (31,5%) szereztek diplomát a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán.

Örvendetes tény, hogy az intézményben végzett és tanári, tanítói, óvodapedagógusi oklevelet szerzett hallgatók túlnyomó többsége szülőföldjén él, és nagyobb részük Kárpátalján pedagógusként dolgozik.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola immár húszéves fennállása alatt nemcsak felsőoktatási intézményként nyert létjogosultságot, de jelentős szerepe van a kárpátaljai magyarság szülőföldön maradásának elősegítésében, a közösség túlélési esélyeinek javításában, a helyi magyar tudományos utánpótlás nevelésében is. Emellett jelentős mértékben hozzájárul a helyi magyar oktatási intézmények szakemberhiányának enyhítéséhez.

Személyi feltételek

A diákok képzését a 2015/2016-os tanévben 110 főállású oktató biztosítja, néhányan pedig óraadóként vesznek részt a képzésben.

Az oktatók közül 90 rendelkezik tudományos fokozattal vagy címmel. Több tanár (sikeres doktori szigorlatát követően) közvetlenül PhD-disszertációjának védése előtt áll, s jelenleg is számos munkatárs folytat tanulmányokat valamely felsőoktatási intézményben PhD-hallgatóként vagy aspiránsként.

A Főiskola oktatói gárdájának egyre jelentősebb részét teszik ki azok a munkatársak, akik magyarországi egyetemi vagy PhD-tanulmányaik ideje alatt vagy azok befejezését követően hazatértek Kárpátaljára (közülük mintegy 20 az intézmény egykori végzőse). A Főiskola tehát a helyi magyar értelmiség képviselői számára távlatilag munkalehetőséget is kínál. A fentiekből az is kiderül, hogy az intézmény komolyan és felelősen áll a tudományos utánpótlás nevelésének kérdéséhez, amit az is alátámaszt, hogy eddigi végzősei közül több tucatnyian tanultak vagy tanulnak tovább PhD-hallgatóként, doktoranduszként, aspiránsként.

A Főiskola mint szellemi és tudományos műhely

A Főiskola kezdettől fogva nemcsak oktatási intézményként, hanem kulturális és szellemi központként is szolgálja a kárpátaljai magyarságot. Ezt jelzi többek között az a számos kulturális, művészeti, tudományos rendezvény is, amelyek a Főiskola szervezésében kerülnek lebonyolításra.

A Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont elsősorban történettudományi, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont nyelvtudományi, a 2010-ben alapított Fodor István Természettudományi Kutatóközpont pedig természettudományi kutatásokat folytat. Emellett a tanszékeken is folyik tudományos kutatómunka.

A Főiskola tehát egyben tudományos műhely is. Tanárai, munkatársai tollából számos tankönyv, oktatási segédlet, tudományos monográfia, ismeretterjesztő kiadvány látott napvilágot, az oktatók rendszeresen képviselik az intézményt rangos hazai és nemzetközi konferenciákon.

Az itteni oktatók és diákok tudományos publikációit a Főiskola a 2000. évtől kezdődően folyóirat formájában teszi közzé Acta Academiae Beregsasiensis címmel. Ebbe a tudományos folyóiratba jelenleg a történelemtudomány, a nyelv- és irodalomtudomány, valamint a neveléstudomány témakörébe tartozó cikkek kerülnek, és jelenleg a XIV. évfolyamánál tart. 2014-től jelenik meg az intézmény tudományos évkönyve, a LIMES, amely az összes tudományág közleményeit összegyűjti, és jelenleg a II. évfolyamánál tart. Mindkét kiadvány rendelkezik állami nyilvántartási igazolással és ISSN kóddal is. Összességében, a Főiskola Kiadói Részlegének gondozásában eddig mintegy 190 könyv és jegyzet látott napvilágot.

A fenti eredmények hátterében természetesen ott áll a Főiskola Apáczai Csere János Könyvtára, amely teljes állományával áll a hallgatók és a tanárok rendelkezésére.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola ad otthont a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetséggel közösen szervezett Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémiának, amely a kárpátaljai magyar nyelven oktató pedagógusok szakmai továbbképzése, illetve oktatói révén bekapcsolódik a tanfolyamok munkájába is.

A Főiskola további fontos törekvése, hogy diákjaihoz azáltal is közelebb hozza a világot, hogy neves hazai és külföldi, főként magyarországi előadókat hív meg egy-egy előadás megtartására. Vendégként előadást tartott az intézményben többek között Orbán Viktorné Lévai Anikó, Surján László, Berényi Dénes, Görömbei András, Szarka László, Tolcsvai Nagy Gábor, Kozma Tamás, Kontra Miklós, Sándor Klára, Kriszt Éva, Bayer Mihály, Laczik Bálint, Poór Zoltán, Mandrik Iván, Csepeli György, Kocsis Károly, Kovács Győző, Göncz László, Zseliczki Béla, Volodimir Bondar, Várkonyi Ágnes, Pozsgay Imre, Gulyás Gyula, Gereben Ferenc, Hennagyij Hriscsenko, Jurij Kononenko, Vinnai Győző, Süli-Zakar István stb.

A Főiskola mint kulturális központ

A felsőoktatás célja nemcsak a tudás közvetítése, hanem az értelmiségi létre nevelés is. Ennek jegyében váltak rendszeressé az intézményben a kulturális programok. A Rákóczi Főiskola és a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház között létrejött megállapodás értelmében a hallgatók és oktatók színházi évadonként négy–hat előadás kedvezményes megtekintésén keresztül ismerkedhetnek meg a színház repertoárjával. A Főiskola a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezettel karöltve rendszeresen szervez képzőművészeti és egyéb tárlatokat, kiállításokat az intézmény falai között, melyeken elsősorban vidékünk képző- és iparművészei, a Révész Imre Társaság alkotói kapnak bemutatkozási, kiállítási lehetőséget, de gyakran állítanak itt ki magyarországi művészek is.

A Főiskolán 2004-ben, hagyományteremtő szándékkal rendezték meg első ízben a kárpátaljai felsőoktatási intézmények kórustalálkozóját, amely idén már nyolcadik alkalommal került megszervezésre. Rendszeresek az intézményben a könyvbemutatók, író–olvasó találkozók, irodalmi estek, vetélkedők is. A Könyv Utóélete sorozat keretében például a Főiskolán köszönthettük Jókai Annát, Esterházy Pétert, Spiró Györgyöt, Konrád Györgyöt, Kukorelly Endrét, Békés Pált, Ugron Zsolnát stb.