Tomcsányi Hűségdíjat kapott Kótyuk István, a Rákóczi-főiskola nyugalmazott oktatója

Kótyuk István nyelvész, műfordító, tankönyvíró, gyermekíró, nyugalmazott egyetemi és főiskolai oktató kapta idén a Tomcsányi Hűségdíjat. A kitüntetést a Rákóczi-főiskola tanévnyitó ünnepségén adták át szeptember 23-án.

A főiskolai Tudományos Tanács 2019-ben alapította meg a Tomcsányi Hűségdíjat. Az elismeréssel az intézmény azon főállású oktatóját, kutatóját díjazzák, aki legalább két évtizede dolgozik az intézményben és kiemelkedő teljesítményt nyújt munka során.

Kótyuk István 1934. január 11-én született Nagyráton, Ung megyében. A Husztról Munkácsra áthelyezett tanítóképzőben szerzett elemi iskolai tanító oklevelet 1953-ban. Az 1950-es években Huszton indult, majd Ungvárra áthelyezett Tanárképző Főiskola magyar szakán kezdte tanulmányait, ám a főiskolát megszüntették. Így az Ungvári Állami Egyetem orosz nyelv és irodalom szakán szerzett diplomát 1958-ban.

Az egyetem befejezését követően a Kárpáti Igaz Szó, majd a megyei rádió magyar szerkesztőségében dolgozott. Az Ungvári Állami Egyetemen 1963-ban megnyílt Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék oktatója volt 1994-ig, nyugdíjba vonulásáig. 1997-től a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára, a Filológiai Tanszék vezetője lett.

Tudományos kutatómunkáját a magyar-ukrán nyelvi kontaktusok és a kárpátaljai magyar nyelvjárások kutatásának szentelte. 1974-ben védte meg kandidátusi disszertációját Az ungi magyar nyelvjárások ukrán jövevényszavai címmel.

Kótyuk István élete során több területen alkotott maradandót: kutatásai, műfordításai, lexikológiai, lexikográfiai munkássága, oktatói tevékenysége egyaránt kiemelkedő. Részt vett a Nyíregyházi Főiskolán az ukrán-magyar és magyar-ukrán szótár, illetve szótári adatbázis szerkesztésében, főszerkesztőként jegyzi a beregszászi főiskolán megjelent magyar-ukrán és ukrán-magyar iskolai szótárakat. Emellett műfordítóként igyekezett közelebb hozni egymáshoz a két szomszédos nép kultúráját: ukrán szépirodalmi alkotások fordítójaként is ismert. Több tucat általános és középiskolai magyar nyelv tankönyv szerzője, felsőoktatási jegyzetek szerkesztője. Sokoldalúságát jelzi, hogy amikor arra volt szükség, gyermekverseket is írt.

Dialektológiai kutatásait Csűry Bálint-díjjal ismerték el, műfordításaiért is több kitüntetésben részesült. A Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága 2009-ben Arany János-díj Életműdíj fokozattal ismerte el tudományos és oktatói tevékenységét.

Szívből gratulálunk az elismeréshez!