Az 1848-as szabadságharc 170. évfordulójára emlékeztek Beregszászban

Beregszászban is megemlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulójáról március 15-én.

A Beregszászi Polgármesteri Hivatal, a Beregszászi Járási Tanács, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ), a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) és a történelmi egyházak által szervezett emléknap programja a Rákóczi-főiskola átriumában kezdődött. A megemlékezés elején Molnár Ferenc, a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék oktatója tartotta meg ünnepi előadását, melyben a szabadságharc eseményeiről, illetve a forradalom jelentős alakjairól beszélt. Ezt követően Nagy Emília, a főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetének diákja mondta el szónoki beszédét, mellyel első helyezést ért el az intézmény szónokversenyén március 13-án.

A főiskolán tartott megemlékezést követően az ünneplők átvonultak a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház épületén lévő Petőfi-emléktáblához, ahol megkoszorúzták azt.

A rendezvény ökumenikus istentisztelettel folytatódott a helyi római katolikus templomban, mely zsúfolásig megtelt az emlékezőkkel. Az alkalmat Molnár János beregszászi esperes-plébános nyitotta meg, majd a történelmi egyházak képviselői osztották meg gondolataikat.

Taracközi Ferenc, a beregszászi református gyülekezet lelkipásztora szólt először az egybegyűltekhez. Beszédében kitért arra, hogy az egyik legnagyobb probléma, ami meghatározza a napjainkat, és egyben ki is tölti sokszor, az a békétlenség. A probléma sajnos nemcsak Kárpátalján vagy az országban, hanem az egész világban nagy mértékben jelen van. A békességet nem kívülről, külső dolgoktól kell várni, hanem belülről fakad, ott kell keresni.

Marosi István görögkatolikus pap beszédében az emlékezés jelentőségét emelte ki. – Fontos emlékezünk azokra, akik sokat tettek előttünk, és akik miatt ma itt vagyunk. A szabadságról szólva elmondta, hogy az egyben felelősség is. ,,A szabadságban tud az ember kényszerek nélkül élni” – mondta a lelkész. – Már a Teremtés könyvének elején olvashatjuk, hogy az Isten szabadságot adott az embernek, de ne feledjük, hogy ezt a szabadságot felelőséggel kell megélnünk.

Az istentisztelet végén a történelmi egyházak képviselői áldást mondtak az egybegyűltekre.

Ezután az ünneplő tömeg Petőfi Sándor szobrához vonult, ahol az ukrán és a magyar himnusz után Ferenci Attila beregszászi színész előadta Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét.

A rendezvényen elsőként Babják Zoltán, Beregszász polgármestere köszöntötte az ünneplőket. Beszéde elején a polgármester hangsúlyozta: emlékeznünk kell nagyjainkra, úgy, ahogy ma is tesszük a szabadságharc 170. évfordulóján. Kiemelte, hogy az elmúlt egy évben milyen nagymértékű negatív kampány indult az ukrán médiában az országban élő nemzeti kisebbségek ellen. Példaként hozta fel az oktatási törvényben lévő változtatásokat, melyek korlátozzák az anyanyelven való tanulás lehetőségét.

Mint mondta, az ungvári KMKSZ-székház elleni támadásokra egy éve még gondolni sem mertünk volna, ahogy arra sem, hogy messziről jött idegenek gyűlölködő jelszavakat harsogva vonulnak végig Beregszász utcáin. Felvetődik a kérdés, hogy mit tegyünk ilyen helyzetekben. – A provokációkra nem szabad provokációval felelni. Az összefogás a helyes válasz, az, ha Kárpátalja többi nemzetiségével közösen bebizonyítjuk, hogy továbbra is békében és megértésben szeretnénk élni szülőföldünkön, és nem ülünk fel a provokációknak, bárkik is állnak ezek mögött. Örülök annak, hogy Beregszász polgárai jó példát mutatnak e tekintetben – zárta szavait a polgármester.

Ezután Sin József, a Beregszászi Járási Tanács és a KMKSZ Beregszászi Járási Szervezetének elnöke osztotta meg gondolatait az ünneplőkkel. A szabadság elérése, az az iránti vágy megtartása szent kötelesség mindannyiunk számára. 1848 üzenete mai körülményeink közepette nem lehet más, mint a hűség a szabadságharc eszméiért, hűség az anyanyelvhez, hűség a nemzethez.

– Mi, kárpátaljai magyarok tiszteljük minden itt élő honfitársunk akaratát, az itt élő emberek történelmét, de nem engedhetünk teret a szélsőséges erőknek és robbantgatóknak. Veszélyes fegyver a nemzetiségi gyűlölet, a viszálykeltés, ezt megtapasztalhattuk 1848 példáján is. Ezért elítéljük azokat, akik Kárpátalját is a békétlenség szigetévé igyekeznek tenni – mondta Sin József.

Ezután Viktor Mikulin, Kárpátalja helyettes kormányzója osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. Beszédében kiemelte a békés együttélés fontosságát, és elítélte a KMKSZ-székház elleni támadásokat.

A helyettes kormányzó beszéde után Markó Veronika adta elő az Ez a föld a hazám című dalt.

Hasonlóan vélekedett Petro Hricik, a megyei tanács elnökhelyettese, aki megköszönte Magyarországnak a segítségnyújtást, kiemelve a legutóbbi, a kanyaró elleni oltóanyagokat. A kárpátaljai magyarokat toleráns, barátságos, dolgozó emberekként jellemezte. Kárpátalja s az ország jövőjét csak együtt, a nemzetiségek összefogásával lehet építeni – emelte ki a helyettes. Elítélik a kisebbség elleni provokációkat és a KMKSZ-székház elleni támadásokat.

– Mindenki őrizze meg saját nyelvét, kultúráját, mert Kárpátalja ebben, ezáltal nagyon gazdag terület.

Szilágyi Mátyás, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének ünnepi üdvözletét tolmácsolta.

Bacskai József, gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár köszöntőjében kiemelte, olyan eseményt ünneplünk, mely egyaránt fontos az országhatárainkon belül, az országhatárok mentén, a tömbben, valamint a szórványban élő magyarsága számára – mondta Bacskai József.

Ahogy 1848-ban, úgy ma is meg kell küzdenünk magyarságunkért, Magyarországért, a magyar szabadságért és függetlenségért, a magyar jövőért, családjainkért, gyermekeink jövőjéért, magyar nyelvünk megőrzéséért. A kárpátaljai magyarság mindig is példát mutatott nemzeti identitásának ápolásában – mondta az államtitkár. Az anyaország továbbra is kiáll a kárpátaljai magyarság mellett. Ukrajna nagyon sok segítséget kapott és kap jelenleg is Magyarországtól, legyen az akár gazdasági, akár humanitárius segítség.

Zubánics László, az UMDSZ elnöke a szabadság eszméjéről beszélt, és arról, hogy a szabadság mindenki számára mást jelent. A szabadság iránti vágy nem csupán emberi tanult manipuláció, hanem az élet közvetlen eleme – mondta.

Ezt követően Markó Veronika elénekelte az Elindultam szép hazámból című dalt.

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az Ukrán Legfelsőbb Tanács képviselője beszédében megköszönte Orbán Viktor ünnepi üzenetét, a kárpátaljai magyarságnak nyújtott támogatást, illetve a rendvédelmi szervek munkáját a zavartalan megemlékezés biztosításához.

– Ez a március 15-e talán azért lesz emlékezetes, mert az idei ünnepnek a megtartását kísérte a legnagyobb feszültség, ezt előzték meg Kárpátalján olyan, eddig sosem volt események, amelyek a magyarság ellen irányultak – mondta a KMKSZ elnöke.

Az elmúlt időszak provokációira utalva Brenzovics László hangsúlyozta, nem érti, kinek ártunk azzal, hogy méltóságteljesen ünnepelünk. Ahogy érthetetlen az is, hogy az ukrán média miért indított hazugságkampányt az elmúlt évben a kárpátaljai magyarsággal szemben. Ennek az országnak semmi rosszat nem tettünk, és nem szolgáltunk rá a vádakra.

Egy ország és annak politikája hazugságra, elnyomásra nem épülhet. Különösen kellemetlen egy olyan néptől elnyomást elszenvedni, amely nép arra panaszkodik, hogy nemrégen még őt nyomták el – épp ezért emlékezhetne rá – mondta az elnök.

Brenzovics László végezetül kijelentette: azt tudják üzenni az ukrán kormányzatnak, hogy nem lehet elvenni a magyar iskolát, nem lehet elvenni a magyar nyelvet. – Bárhogy is van, ezek mellett továbbra is ki fogunk állni. Mi a jövőben is lojális állampolgárai leszünk ennek az országnak, de jogainkat feladni nem kívánjuk. Éljen a magyar szabadság, éljen Kárpátalja! – zárta beszédét a KMKSZ elnöke.

A Szózat eléneklését követően az emlékezők elhelyezték a tisztelet koszorúit Petőfi Sándor szobránál.

Illyés István
Kárpátalja.ma