Az államnyelvvédelmi biztos megérti a kárpátaljai magyarokat, de…

Rektorunkat kérdeztük az államnyelvvédelmi biztos kárpátaljai látogatásáról

„Ukrajna minden feltételt megteremt ahhoz, hogy az államnyelv megfelelően fejlődjön Ukrajnában” – jelentette ki Tarasz Kreminy államnyelvvédelmi biztos nemrég Ungváron, az oktatás helyzetével foglalkozó összukrán fórumon. Felszólalása közben kiderült: állítása nem állja meg a helyét Kárpátaljára vonatkoztatva.

Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora is részt vett a fórumon, ahol sikerült magánbeszélgetést folytatnia a nyelvi ombudsmannal. Őt kérdeztük Tarasz Kreminy ungvári látogatásáról.  

– Miről tartott előadást a nyelvvédelmi biztos?

– Tarasz Kreminy az előadásában kifejtette, hogy Ukrajna minden feltételt megteremt ahhoz, hogy az államnyelv megfelelően fejlődjön Ukrajnában. Hangsúlyozta, hogy az államnyelvvédelmi törvényt mindenkinek kötelessége betartani, beleértve a pedagógusokat is. Kreminy elmondta, hogy 2021. július 1-jétől minden oktatási intézmény vezetőjének kötelessége a törvény szerint ukránból nyelvvizsgabizonyítványt szerezni függetlenül attól, hogy állami, önkormányzati, kommunális, magán vagy alapítványi tulajdonformájú intézményről van-e szó. Minden olyan intézményvezetőnek tehát – akár egy falusi óvoda vezetőjének is –, aki most pályázik erre a posztra, esetleg lejárt a szerződése, július elsejétől el kell mennie nyelvvizsgát tenni.

 A jelenleg pozícióban lévő vezetőkkel mi a helyzet?

– Akiknek érvényes a kinevezésük, nem kell nyelvvizsgát tenniük. Az igazgatókat már csak öt évre nevezik ki. Ha lejár a szerződésük, esetleg új intézményt alapítanak, és annak vezetői posztjára pályázik valaki, már tennie kell nyelvvizsgát óvodától az egyetemig.

 Nem kis feladat számukra…

– Amikor az ombudsman befejezte az előadását, az én első kérdésem az volt hozzá, hogy ha Ukrajna valóban mindent megteremtett annak érdekében, hogy az állampolgárai elsajátíthassák az ukrán nyelvet, akkor hogy lehet az, hogy Kárpátalja – amely ugye, mint tudjuk, Ukrajna megyéje – nem rendelkezik egyetlen egy olyan központtal sem, ahol ilyen vizsgát tehetnének. Egy falusi óvónő, ha óvodavezető, vagy egy falusi kisiskola pedagógusa, ha intézményvezető akar lenni, kénytelen Ivano-Frankivszkba vagy Csernovciba utazni, hogy letegye ezt a vizsgát. Az állam szégyenteljesen alacsony fizetést ad ezeknek az intézményvezetőknek, akiknek több napjába és rengeteg pénzébe kerül elutazni, levizsgázni. Nem szégyen-e az idén 30. születésnapját ünneplő Ukrajna számára, hogy Kárpátalján nem hoztak létre egyetlen vizsgaközpontot sem? Az államnyelvvédelmi biztos erre azt válaszolta, hogy a helyi szervek feladata lenne a központok létrehozása, nem pedig a központé, illetve hogy lehet pályázni hozzá, illetőleg az erre létrehozott hivatalhoz, és akkor akár mi is létrehozhatunk ilyen vizsgaközpontot saját magunktól.

 Történt már hasonló próbálkozás?

– A kárpátaljai megyei könyvtártól érkezett pályázat, ám az intézmény technikai felszereltsége nem felelt meg a követelményeknek, ugyanis nincs szélessávú internetkapcsolatuk. Hangsúlyozom, hogy egy megyei könyvtárról beszélünk. Nos, az én értelmezésemben ez azt jelenti, hogy Ukrajna sajnos mégsem teremtett meg minden feltételt ahhoz, hogy az államnyelv fejlődjön, és továbbra is a helyi állami szervekre, a helyi önkormányzatokra és az állampolgárok zsebére bízza azt, hogy támogassa az ukrán nyelv fejlesztését, vagy megfeleljen azoknak a feltételeknek, amelyeket Kijevben hoztak.

– És nem csak a nyelvvizsgaközpontok esetében…

– Maruszinec Marianna, a megyei oktatási főosztály vezetője azt kérdezte Tarasz Kreminytől, hogy miért van az, hogy amióta van független tesztelés Ukrajnában (2008 – a szerk.), Kárpátalja folyton az Ivano-Frankivszki központhoz tartozik. Tehát, ahogyan nyelvvizsgaközpontot, úgy ZNO-központot sem hoztak létre Kárpátalján. Mi ennek az oka? Minket vádolnak szeparatizmussal, miközben onnan szeparálnak. Mi itt nem tudnánk létrehozni egy ZNO-központot? Itt nincsenek olyan szakemberek, akik képesek lennének összegyűjteni ezeket a tesztfüzeteket és megszervezni a javítást? Ha ez így van, akkor miért hívnak tömegesen kárpátaljai pedagógusokat Kijevbe teszteket összeállítani, fordítani, javítani? Kreminy válasza, hogy ez nem az ő kompetenciája, ő az államnyelv védelmével foglalkozik.

 A kávészünetben sikerült magánbeszélgetést folytatnia az ombudsmannal. Miről esett szó?

– Babják Edittel, a beregszászi kistérség oktatási hivatalának vezetőjével kérdeztük a nyelvi biztost a fenyegető levelekrőlmelyeket a beregszászi kistérségnek – többek között iskolaigazgatóknak, valamint a főiskolának – küldött. Ezekben Kreminy arra hívta fel a figyelmünket, hogy törvénysértők vagyunk. Például törvénysértőnek tartja azt, hogy Beregszászban, a 6-os iskolában a karácsonyi ünnepségen magyarul hangzottak el dalok, köszöntések, beszédek. Szerinte sérti a magyarul nem beszélő ukrán állampolgárok jogait az, hogy az ünnepség felvételei nem voltak legalább feliratozva az államnyelven. Babják Edit arról tájékoztatta Tarasz Kreminyt, hogy egy speciális kistérségről, egy speciális területről van szó.  Kárpátalján számos nemzeti kisebbség él együtt. Itt teljesen természetes az, hogy különböző nyelveken adunk információkat a honlapunkon az állampolgároknak, a szülőknek, az intézményeknek… Számon kérni rajtunk azt, hogy egy karácsonyi műsor, vagy egy iskolai ünnepség nem ukrán nyelvű, vagy nincs ukránul feliratozva, egész egyszerűen döbbenetes. Hiszen képzeljük el azt, hogy előbb-utóbb feljelentés érkezhet arra is, hogy angol órán a tanár angolul szólt a gyerekhez.

– Idáig fajulhat a helyzet?

– Ad absurdum akár idáig is eljuthatunk. Felvetettük, miért nem lehet úgy értékelni, hogy kérem szépen egy magyar tannyelvű iskolában a magyar nyelv gyakorlására, a magyar nép irodalmi, kulturális értékeinek megismertetésére szolgálnak ezek az ünnepségek, és semmiképp nem az államnyelv ellen szólnak. Pláne nem Ukrajna, vagy az ukrán állam elleni támadás az, hogy időnként egy ünnepséget magyarul szervezünk meg. Tarasz Kreminy helyeselte a javaslatunkat és azt tanácsolta, hogy bele kell foglalni az intézmények alapszabályába, hogy az oktatás, tehát az intézményen belül a belső kommunikációs nyelv a magyar is lehet az ukrán mellett, hisz 2023-tól nem lesz magyar tannyelvű iskola, csak olyan tanintézmény, ahol egyébként van magyar résztvevő. Ha a korábbiakhoz hasonló panasz érkezik, akkor mondhatják, hogy ez az órán kívüli foglalkozás része, amely a magyar nyelvű képzéshez kapcsolódik, és amelyen belül a magyar nyelvet gyakorolják.

– A főiskola esetében mit kifogásolt az ombudsman?

– A főiskola esetében azt sérelmezték, hogy a hallgatók által működtetett Facebook-oldal csak magyar nyelvű, nincs ukrán változata. Én tájékoztattam az ombudsmant arról, hogy sok ukrán csinovnyikkal ellentétben mi olvastuk az államnyelvvédelmi törvényt, amelyben szerepel ugyan, hogy egy intézmény kötelezhető arra, hogy a Facebook- oldalát államnyelven is vezesse. Ám a kérdéses oldal nem hivatalos, hanem hallgatói csoportok által működtetett információs, közösségi platform. Arról is tájékoztattam az államnyelvvédelmi biztost, hogy a törvény szerint az a cikkely, amely szerint az intézményeknek, vállalatoknak, vállalkozásoknak a Facebook-oldalukat, honlapjukat ukrán nyelven is elérhetővé kell tenniük, 2022. január elsejétől lép hatályba, vagyis ha nagyon-nagyon akarjuk, akkor se tudtuk még megsérteni ezt a törvénycikkelyt. Tarasz Kreminy biztosított bennünket arról, hogy ő magánemberként egyetért velünk, de ha hozzá feljelentés érkezik felháborodott ukrán állampolgároktól, mert az ő nyelvi jogaikat – legalábbis ők úgy érzik –, megsértik, akkor kénytelen lépéseket tenni az eset kivizsgálása érdekében. Tehát a leveleket ne vegyük sértésnek, hanem válaszoljuk meg a törvény rendelkezései szerint.

Pallagi Marianna