EBESZ-megfigyelők látogattak a Rákóczi-főiskolára
EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) megfigyelőkkel találkozott a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, valamint a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke.
A találkozóra az EBESZ kijevi és ivanofrankivszki irodájának képviselői érkeztek. Csernicskó István rektor és Orosz Ildikó elnök hosszú beszélgetés keretében tájékoztatta a megfigyelőket a kárpátaljai magyarság helyzetéről, a jogszűkítésekről, a nyelvtörvény kapcsán a hátrányokról, és egyéb, a kisebbségeket hátrányosan érintő rendelkezésről, melyet az ukrán kormány az utóbbi időben fogadott el.
Csernicskó István rektor a találkozót értékelve elmondta, hogy a főiskola képviselőjeként egyebek mellett beszámoltak arról, hogy a nemzeti közösségek kapcsán kidolgozott törvénytervezet még az 1992-es nemzetiségekről szóló törvényhez képest is kevesebb jogot biztosít az itt élő magyarság számára, ahhoz képest, amilyenekkel rendelkezett néhány évvel ezelőtt.
Hozzátette: a látogatásnak nem született és nem születhetett konkrét, kézzel fogható eredménye. Az EBESZ, tanácsadó testület lévén, csupán ajánlásokat fogalmaz meg a tapasztalatok és a megfigyelések során szerzett információk alapján. A számos problémát, melyeket a mindennapi élethelyzeteinkben érzékelünk, tapasztalunk, s melyek hátrányosan érintenek bennünket, megoldani nem tudják. Viszont ha mi – a kárpátaljai magyarság képviseletében – nem próbáljuk meg nemzetközi színtéren is érvényesíteni saját érdekeinket, és nem mondjuk el a nemzetközi szervezetek képviselőinek azt, ami minket foglalkoztat, akkor esélyünk sincs arra, hogy meghallják a hangunkat. A véleménynyilvánításunkkal esélyünk van arra, hogy nagyobb súllyal rendelkező szervezetek esetleg felhívják Ukrajna figyelmét arra, hogy nem volna szabad ilyen erős kisebbségellenes politikát folytatnia.
A rendszeres látogatások, a kárpátaljai kisebbségek képviselőivel folytatott beszélgetések egyrészt azt mutatják, hogy mégis van Ukrajnában számos megoldásra váró probléma. Másrészt azt engedik feltételezni, hogy a kárpátaljai magyar közösség érdekérvényesítő képessége van olyan nagy, hogy eléri a nemzetközi ingerküszöböt – fejezte be tájékoztatóját Csernicskó István.
Orosz Ildikó a Rákóczi-főiskola és a KMPSZ elnökeként vett részt a beszélgetésen. A látogatást értékelve elmondta, hogy fontos újra és újra elmondani azokat a problémákat, melyek a kárpátaljai magyar közösséget érintik.
Az EBESZ tagjainak soron következő látogatásán a tagok a legutóbbi fejleményekre voltak kíváncsiak – közölte az elnök asszony. – A Pedagógusszövetség nevében mi elkészítettünk egy összehasonlító táblázatot, mely bemutatja a 2017-ig elért jogainkat, melyek hatással vannak az anyanyelvi oktatásra, s tartalmazza azok változását és szűkítését 2021-ig. Ehhez mellékeltük saját javaslatainkat is. A dokumentumcsomagot átadtuk az ukrán-magyar anyanyelvű oktatással foglalkozó bizottságnak. Majd egy soron következő ülésen a minisztérium képviselőinek jelenlétében elmondtam, hogy bármilyen kérdést vetünk fel a javaslatainkból, mindig arra az eredményre jutunk, hogy az nem felel meg az ukrán oktatási törvénynek. Valójában azonban a minisztérium nem akar egyezkedni, és ragaszkodik ahhoz, hogy mindennek illeszkednie kell az elfogadott törvényi keretekbe. Márpedig ez a keret nem elégíti ki a kárpátaljai magyarság jogait, sérti azokat. Ez esetben pedig a törvényi keretet kellene módosítani – hangsúlyozta az elnök asszony. – Meglátásunkat ezúttal is kifejtettük az EBESZ képviselőinek. Reméljük, hogy a hangunk eljut az illetékesekhez is.
A főiskola csak a kárpátaljai látogatás első állomása volt. Az EBESZ tagjai a következő napokban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, valamint a kárpátaljai zsidó és roma szervezetek vezetőivel is találkoznak.
G.A.