Molnár Emília – III. évfolyam, földrajz szak

Az Erasmus+ programnak köszönhetően egy félévet tanulhattam Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Meteorológiai Tanszékén. Erről a pályázatról már korábban is hallottam az ismerőseimtől, mindenki pozitívan gondolt vissza az ott eltöltött időszakára. Kurátorom is biztatott, hogy ne hagyjam ki ezt a lehetőséget, így megpályáztam az Erasmus+ ösztöndíjprogramot. A pályázat benyújtása 2023 tavaszán történt. Rövid idő elteltével értesítettek, hogy pozitív elbírálásban részesült a pályázatom, valamint rajtam kívül még két turizmus szakos lány is sikeresen pályázott.

Elérkezett a nyár, a vizsgaidőszakot követően a lányokkal elkezdtük intézni az Erasmushoz szükséges teendőket (biztosítást kötöttünk, űrlapokat töltöttünk ki, jelentkeztünk a Márton Áron Szakkollégiumba, stb.). Segítségünkre volt dr. Fodor Gyula, a Rákóczi-főiskola tudományos és minőségbiztosítási rektorhelyettese, az Erasmus+ főiskolai koordinátora, valamint dr. Sass Enikő, a mobilitás tanszéki koordinátora, nélkülük nem tudtuk volna összeállítani a Learning Agreementet (tanulmányi megállapodást). A felsoroltakon kívül bármikor fordulhattunk hozzájuk, ha esetleg nem volt valami érthető a számunkra.

2023. szeptember 4-én kezdetét vette az Erasmus+ program, elutaztunk Budapestre, és beköltöztünk a Márton Áron Szakkollégiumba. A kollégiumban többségben külhoni magyarok laktak, valamint nemzetközi hallgatók is. Még ezen a héten megismerkedtem két Erasmus+ programban részt vevő lánnyal, akik Erdélyből és Horvátországból jöttek Budapestre.

Beköltözésünk után, ezen a héten ellátogattunk az egyetemre, hogy tájékozottabbak legyünk, hol található, illetve hogyan tudunk eljutni oda. Az egyetem hatalmas volt, több épületből állt, eleinte nehéz volt tájékozódni, hogy melyik előadást melyik épületben tartják majd, de két hét elteltével sikerült megszoknunk. Még az első héten több elintéznivaló dolog is várt ránk, mint például a beiratkozás, diákigazolvány igénylése, tárgyfelvétel. Megismerkedtünk dr. Szalkai Gáborral és dr. Mészáros Róberttel, az Erasmus egyetemi koordinátoraival, akik segítettek és támogattak minket a félév során.

A tanév kezdetén nagyon kíváncsi voltam, hogy mennyire tér el a magyarországi oktatás az otthonitól. Voltak különbségek, de alkalmazkodtunk ezekhez. Voltak olyan órák, amelyek időtartama nem 1,5, hanem 2 óra volt. Voltak előadások, melyeken csak néhányan vettünk részt, de akadtak olyanok is, melyeken 50 fő volt jelen. Az egyetem tanárai és hallgatói is kedvesek, segítőkészek voltak. Maga a félév nem volt nehéz, a projektfeladatokat elkészítettem, a zh-kat sikeresen megírtam, viszont a vizsgaidőszak már nehezebb volt. Összesen 7 tárgyat vettem fel, amiből 5 tárgy vizsgával zárult, 2 pedig gyakorlat volt. A gyakorlati tárgyakból az addigi teljesítményem alapján megajánlották a jegyet, így azokból nem kellett vizsgáznom. Az egyetemen tanult tantárgyak többségét a főiskola is beszámította, ezzel is megkönnyítve számunkra a vizsgaidőszakot. Amikor teljesítettem az ELTE-s tárgyaimat, utána következtek a főiskolás tantárgyak földrajz szakon, valamint levelező tagozaton a biológia szakkal kapcsolatos vizsgáim is. Így hazautazásom után ezek elvégzése következett. Elég sűrű volt a vizsgaidőszakom, de hittel, odafigyeléssel és kitartással teljesítettem.

Szabadidőmben az Erasmus+ programban velem együtt részt vevő lányokkal mindenképpen szerettük volna Budapestet jobban megismerni és felfedezni. Korábban már többször is jártam Budapesten, de nem volt szerencsém úgy megismerni, mint ahogy most. Első úti célunk a Margitsziget volt, majd ellátogattunk a budai várba, a Halászbástyához, az Országházhoz, a Light Art Múzeumba, a Néprajzi Múzeumba, a Szent István-bazilikához, a Magyar Zene Házához. Ezeken kívül Normafán és Visegrádon is szerencsém volt járni. Karácsony közeledtével pedig alkalmunk nyílt ellátogatni a Vörösmarty téren megrendezett adventi vásárra. A félév alatt több kárpátaljai ismerősömmel is találkoztam Budapesten, akik a háború miatt költöztek Magyarországra, így velük is tudtam tartani a kapcsolatot.

Szerencsésnek érzem magam, és nagyon hálás vagyok, hogy III. évfolyamos földrajz szakos hallgatóként részt vehettem ezen a programon, és Magyarország egyik legszínvonalasabb egyetemén, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanulhattam egy félévet. Betekintést nyerhettem, hogyan is működik egy magyarországi egyetem, rengeteg új ismeretre tettem szert, valamint én is önállóbbá váltam az itt eltöltött idő alatt. A program keretein belül ösztöndíjban is részesültem, amelyből fedezni tudtam a magyarországi tartózkodásomat.

Köszönjük a küldő és fogadó intézményeknek, hogy részt vehettünk ebben a hasznos programban!

Minden hallgatónak csak ajánlani tudom a programot. Merjetek belevágni, ha pedig nehézségek adódnak, ne féljetek, tartsatok ki! Ne feledjétek: egy életre szóló emlék marad!

Molnár Emília