100 éves a Kárpátaljai Református Egyház – Emlékkonferencia a Rákóczi-főiskolán
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszéke és a Kárpátaljai Református Egyházkerület a Narancsik Imre Kutatói Műhely közreműködésével a 100 éves Kárpátaljai Református Egyház tiszteletére emlékkonferenciát szervezett. A konferenciára november 16-án került sor a Rákóczi-főiskolán.
A rendezvény nyitóáhítattal vette kezdetét, melynek elején a Beregszászi Református Egyházközség kamarakórusának szolgálatát hallhattuk. Ezt követően Zán Fábián Sándor püspök hirdetett igét, melyen a KRE 100-ik évfordulója kapcsán a 100. zsoltárt helyezte a jelenlévők szívére: „Hálaadó zsoltár. Ujjongjatok az ÚR előtt az egész földön! Szolgáljatok az ÚRnak örömmel, vigadozva járuljatok színe elé! Tudjátok meg, hogy az ÚR az Isten! Ő alkotott minket, az övéi vagyunk: az ő népe és legelőjének nyája. Menjetek be kapuin hálaénekkel, udvaraiba dicsérettel! Adjatok hálát neki, áldjátok nevét! Mert jó az ÚR, örökké tart szeretete, és hűsége nemzedékről nemzedékre”.
Az igehirdetést követően Szamborovszkyné Nagy Ibolya történész, a KMF könyvtárigazgatója, a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék docense köszöntötte a konferencia résztvevőit.
„Bölcs az Úr, kegyelme végtelen, szeretete nagy”
– indította köszöntőjét, majd kifejtette, hogy szomorúságra még sincs okunk, hisz őseink sem tudták, hogy az az esemény, ami 1923 májusában létrehozta a Kárpátaljai Református Egyházkerületet, meg fogja érni a 100-ik évfordulóját.
Buczkó István beregszászi magyar konzul beszédében hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyarság egy élő közösség, amely megmutatja magát, megmutatja erejét, élni akarását.
„Egy 100 éves évforduló érdemes a megemlékezésre. Különösen így van ez abban az esetben, ha olyan közösség és identitásformáló erőről van szó, amelyet számunkra a Református Egyház jelent”
– tette hozzá Fodor Gyula rektorhelyettes, majd megemlékezett az elmúlt évek történelmi eseményeiről, azok viszontagságos voltáról.
A köszöntőket követően megtekintésre került Reformátusok és Trianon (Kárpát-medencei körkép) című dokumentumfilm.
A vetítés után panel előadások következtek. Elsőként Szakál Imre, főiskolánk Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének oktatója adott elő A “pacifikáló megszállástól” a “hódításig”. A csehszlovák Kárpátalja első öt éve (1919–24) címmel. Őt követte Orosz Zsolt, a Zápszonyi Református Egyházközség lelkésze, aki Bertók Béla szerepéről szólt a Kárpátaljai Református Egyház megalakulásában. Majd Szamborovszkyné Nagy Ibolya A Bertók–Bary kettős, avagy Bertók Béla és Bary Gyula munkakapcsolata a KRE létrehozása előtt és alatt című bemutatóját tekinthettük meg. Radvánszky Ferenc, mezőkaszonyi és bótrágyi református lelkész, a Narancsik Imre Kutatói Műhely tagja a KRE szerveződésénél kialakult személyes viszonyok motivációit és irányait tárta a hallgatóság elé. A délelőtt zárásaként pedig megtekinthettük a 100 éves KRE mini-kiállítást, melyet Szilvási Erzsébet, a Kárpátaljai Református Egyház Levéltára és Múzeuma (KRELM) igazgatója mutatott be. Az előadások menetét Molnár D. Erzsébet, főiskolánk oktatója moderálta.
A délután első előadója Molnár D. Erzsébet, főiskolánk Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének oktatója volt, aki Kiutasítás és visszatérés: Szútor Jenő beregszászi református lelkész kálváriája a csehszlovák államhatalommal című prezentációját mutatta be. Majd Székely Marianna, a Földtudományi és Turizmus Tanszék docense a verbőci gyülekezet mindennapjait mutatta be az első világháborút követő területrendezések tükrében. Túri László, a Narancsik Imre Kutatói Műhely tagja a Kígyósi Református Egyházközség helyzetét vázolta az első világháborút követő években. Végezetül P. Szalay Emőke, a Debreceni Református Kollégium Múzeuma muzeológusa a Tiszántúli Református Egyházkerület (TtRE) Múzeumának tablókiállítását mutatta be, mely a kárpátaljai református templomok felújítási programjának eredményeit tárta a nézők elé. Az előadások menetét Csatáry György, a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék tanszékvezetője moderálta.
Az emlékkonferencia zárásaként a jelenlévők összegezték a nap során elhangzottakat.
Kurmay Anita
-
Ez a bejegyzés az alábbi nyelveken is elérhető:
Українська