Csendes koszorúzás Beregszászban a málenykij robot áldozatainak emlékére

A málenykij robot a kárpátaljai magyarság történelmének legnagyobb tragédiája, mely több tízezer magyar férfi halálát jelentette. Nekik egyetlen bűnük magyarságuk volt. Halál, gyász, szomorúság és a hallgatás kényszere maradt csak utánuk.

1944–1945-ben a Kárpátmedencéből a szovjet fegyveres szervek ártatlan civil polgárok százezreit hurcolták el szovjet hadifogoly- és kényszermunkatáborokba. Az a három nap az otthonmaradt családoknak évekig tartó bizonytalanságot és gyászt okozott. A háromnapos munka vége kínzás, szenvedés, nélkülözés és megaláztatás lett. Ezreknek a halált jelentette. A túlélők pedig – a testi és lelki sebek mellett– a „kibeszéletlenség” súlya alatt roskadoztak. Nekik évtizedekig hallgatniuk kellett az áldatlan körülményekről, eseményekről, a történtekről.

Beregszászban a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) közös kezdeményezésére immáron egy évtizede tartanak megemlékezést a soha vissza nem tért áldozatokról. A körülményeket tekintve idén egy csendes koszorúzásra volt lehetőség, melynek során a résztvevők elhelyezték az emlékezés koszorúit elsőként a Beregszászi 5. Számú Tarasz Sevcsenkó Középiskola falán lévő emléktáblánál. Az épület egykor gyűjtőhely volt.

Az emlékezők a temető melletti Széna térre érkezve gyertyát gyújtottak és elhelyezték koszorúikat a málenykij robot áldozatainak emlékművénél. A márványtáblákon hosszú lista sorolja a beregszászi áldozatok neveit.

– Ez egy olyan nap, amire mindenkinek emlékeznie kell – nyilatkozta a sajtónak Orosz Ildikó, a II. RF KMF és a Pro Cultura Subcarpathica elnöke. – Eddig minden évben ökumenikus istentisztelettel egybekötött megemlékezést tartottunk. Idén erre nincs lehetőségünk. Az áldozatokról azonban nem szabad megfeledkeznünk. A csendes koszorúzás mellett a virtuális térben emlékezünk rájuk.

Gál Adél