Csernicskó István beszéde a Rákóczi-főiskola diplomaátadó ünnepségén
Mélyen tisztelt Állami és Egyházi Méltóságok!
Tisztelt Vendégek, Kollégák, Szülők és Hozzátartozók!
Kedves Végzős Hallgatók!
Eljött a szokásos tanévzáró és oklevélátadó ünnepség napja idén is, ahogy minden tanév végén, ám ezúttal sajnos más ez az ünnep, mint szokott. Nemcsak azért, mert idén sajnos nem lehetek személyesen jelen a beregszászi református templomban, hiszen lélekben ott vagyok, és együtt izgulok az ünnepség szervezőivel, hogy minden rendben menjen; a végzősökkel együtt húzom ki magam büszkén, végigtekintve a talárba öltözött fiatalok sorain, és velük együtt várom már nagyon, hogy láthassam, milyen a diploma, amiért annyi éven át dolgoztak, tanultak szorgalmasan. Fizikai értelemben nem vagyok ott ugyan, de ott vagyok minden gondolatommal, és ott leszek újra a tanévkezdésre, az ünnepélyes tanévnyitóra.
Már az elmúlt két évben is formabontó volt a diplomaátadó, hiszen a koronavírus-járvány maszkot kényszerített ránk, ebben az évben azonban Radnóti Miklóssal együtt mi is elmondhatjuk, hogy
Oly korban éltem én e földön,
mikor az ember úgy elaljasult,
hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra…
Idén február 24-én ugyanis arra ébredt Ukrajna, hogy háború van, és kifordult sarkaiból a világ. Milliók kényszerültek arra, hogy elhagyják szülőföldjüket, otthonaikat, mások fegyvert ragadtak, vagy segítő kezet nyújtottak a menekülőknek. A háború közvetlen borzalmai – Istennek hála – elkerültek bennünket, ám ahogyan egész Ukrajna, sőt az egész világ, úgy a főiskola normális élete is felbolydult február végén. Több olyan hallgatónk is van, akiknek közvetlen hozzátartozói harcolnak az első vonalban az agresszor állam katonái ellen. Már a háború első napjaiban menekültek százainak adtunk otthont a főiskola kollégiumaiban, ahol a mai napig összesen közel 711 ember fordult meg. 151 oktatónk, munkatársunk és hallgatónk vállalt szerepet különböző segélyakciókban: voltak, akik a magyar és az ukrán nyelvet egyaránt beszélő tolmácsként segítették a Magyarországra érkező ukrán állampolgárokat; mások a menekülteknek létrehozott telefonos segélyvonalak működtetésében vállaltak szerepet, és persze olyanok is voltak szép számmal, akik a humanitárius segélyek szervezésében, célba juttatásában segédkeztek. A segítségnyújtás nem állt le, ma is 83-an laknak Ukrajna harcok sújtotta régióiból érkezett menekültek intézményünk kollégiumaiban, és munkatársaink közül többen vállalták azt is, hogy segédkeznek abban, hogy a Magyarországon tartózkodó ukrán állampolgárok Magyarországon, ukrán nyelven írhassák meg a Nemzeti Multitesztet; a főiskola az idei felvételi kerete terhére 24 helyet biztosít az ország háborús övezeteiből menekült fiatalok számára, amivel térítésmentes képzés, kollégium és ösztöndíj jár.
Egy felsőoktatási intézménynek azonban az oktatás és a kutatás a fő feladata. Büszkék lehetünk arra, hogy már a háború első napjai okozta sokk után sikerült visszaállítanunk az online oktatást, hála a Covid-19 idején kialakult rutinnak, később pedig már a vegyes oktatási formára is áttérhettünk, ahol az előadásokat online tartottuk ugyan, ám a labormunkákra, gyakorlatokra a hallgatók és az oktatók is bejöhettek a főiskolára. Így, ilyen körülmények között, a háború árnyékában telt a 2021–2022-es tanév második fele, de sikerült befejeznünk az évet, és sikerült megtartani, és – számos eredményt elérve – megerősíteni az intézményt.
Támogatóink, elsősorban Magyarország Kormánya jóvoltából az intézmény financiális helyzete stabil, az anyagi-műszaki bázis korszerű, a munkavégzés és a tanulás feltételei kedvezőek. Intézményünk infrastrukturális állapotát jól jellemzi, hogy az idei tanévben az egyik képzési program akkreditációjának során a szakértői bizottság a főiskola anyagi-műszaki bázisát egy hatjegyű skálán az „A”, azaz a legjobb minősítéssel értékelte.
A tanév során 13 oktatónk kapta meg Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumától a docensi oklevelét, további 3 munkatársunk pedig már csak a miniszteri jóváhagyást várja. A legutóbbi tanévzáró ünnepség óta 4 munkatársunk szerzett PhD tudományos fokozatot, 1 kolléga pedig tudomány doktora címet.
Az Oktatási és Módszertani Tanács 57, a tanszékek által beterjesztett szakmai-módszertani és tudományos kiadvány megjelentetést hagyta jóvá.
Az oktatási és minőségbiztosítási területen elért eredményeinkről a legfontosabb, amit el kell mondanom, hogy a mögöttünk hagyott tanév során három mesterképzési programot akkreditáltattunk sikeresen Ukrajnában, és mindemellett sikerrel zárult az intézmény nemzetközi akkreditációs eljárása is. Az akkreditációk mellett még arra is jutott energiánk, hogy új képzéseket is engedélyeztessünk, illetve hirdessünk meg. Ezzel az idei felvételi kampányban az alapképzésben 4, a mesterképzésben pedig további 3 új képzési programra várjuk a jelentkezőket, összességében pedig az alapképzésben 18, a mesterképzésben pedig 10 szakra hirdetünk felvételt. Tovább bővül az Egán Ede Szakképzési Centrum nagydobronyi, tiszapéterfalvi és beregszászi képzési központjaiban választható szakképzési szakok száma is.
Az Oktatási és Módszertani Tanácsban végzett munka talán kevésbé látványos, mint az akkreditáció és a szakindítás, de legalább annyira fontos. Ezen a területen számos eredményt sikerült elérnünk a tanév során. Például:
- kidolgoztuk és elfogadtuk azokat a minőségmutatókat és teljesítményindikátorokat, amelyek elérésével tovább javulhat az intézményben folyó oktatói és kutatói munka színvonala és hatékonysága;
- megújítottuk az összes képzési programunkat;
- gyakorlat-orientáltabbá tettük a képzéseinket;
- enyhítettük a hallgatók megterhelését a kötelező heti óraszámok csökkentésével;
- kidolgoztuk az oktatói elégedettségmérés rendszerét, és megszerveztük az első mérést;
- bővítettük a hallgatók lehetőségeit a nem formális és informális képzésekben szerzett eredményeinek elismertetésére;
- erősítettük a hallgatók bevonását a döntéselőkészítésbe: ma már nemcsak a Tudományos Tanácsban és az Oktatási és Módszertani tanácsban, hanem az egyes képzési programok munkacsoportjában is van hallgatói képviselet.
Tudományos téren is sikereket értünk el. Fontos eredmény volt a Kárpátalja történetét csaknem 800 oldalon szintetizáló kötetnek a megjelentetése, illetve a Kárpát-medence földrajza című összefoglaló mű elkészülése. Eredménnyel járt továbbá két főiskolai tudományos folyóirat hivatalos állami bejegyeztetése is, egy harmadik szakfolyóirat alapítása folyamatban van.
Az intézmény munkatársai a tanév folyamán összesen 73 olyan tudományos közleményt jelentettek meg, melyek szerepelnek a Scopus és/vagy a Web of Science nemzetközi tudománymetriai adatbázisokban, illetve 154 közleményt ukrajnai szakfolyóiratokban. 31 monográfia is napvilágot látott oktatóink közreműködésével.
Több munkatársunk részesült különböző elismerésekben, kitüntetésekben:
- Kohut Erzsébet részére a Magyar Természettudományi Társulat Elnöksége Bugát Pál – Szentágothai János emlékérmet adományozott;
- Csoma Zoltán, Pallay Katalin és Molnár Attila átvehette a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács „a kiemelkedő tudományos, illetve tudományszervezői munkásságért” díját;
- egyik munkatársunkat a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választotta;
- Pszichológiai Szakszolgálatunk és annak munkatársa köszönő levélben részesült a munkájáért az oktatási intézmények állami ellenőrző szervétől;
- Molnár Ferenc az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége által kiállított A1/A3 kategóriájú drón-vezetői jogosítványt szerzett.
A régió társadalmi, gazdasági igényeinek megfelelően szervezünk a Felnőttképzési Központunkban különféle továbbképzéseket, tanfolyamokat. Az angol, magyar, német, orosz és ukrán nyelvből szervezett kurzusokon például 6793 fő vett részt. Az ECL Nyelvvizsga Központban 37 fő szerzett nemzetközi nyelvvizsgabizonyítványt.
Egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a fiatalok tehetséggondozására. Ebben a tanévben a Collegium Talentum Tehetséggondozó Programban 6 diák és 6 tutor, a Zrínyi Ilona Kárpátaljai Magyar Szakkollégiumban pedig 25 diák és 25 témavezető vett részt. A XVIII. Fiatal Kárpátaljai Magyar Kutatók Konferencia során 18 előadó pályamunkáját 21 zsűritag értékelte. A XVI. Kárpátaljai Tudományos Diákköri Konferencián 34 előadó, 32 zsűritag, összességében közel száz fő vett részt. A Soós Kálmán-ösztöndíj három alprogramjára 48 fő nyújtotta be sikeresen pályázatát. Idén először szerveztük meg főiskolánk bázisán azt a futsal-bajnokságot, amelyen 10 csapat mellett főiskolán válogatottja is részt.
Köszönöm, kedves kollégák, hogy a nehéz körülmények közepette is a legtöbben tették a dolgukat, és hozzájárultak ahhoz, hogy főiskolánk ne csak túlélje ezt a nehéz időszakot, hanem haladjon előre, fejlődjék, erősödjék is.
Végezetül az idén diplomát kapó fiatalokhoz fordulok. Egy okos ember szerint a diplomaátadó ünnepség olyan fura ceremónia, amikor arról mondanak beszédet sok-sok egyforma egyenruhába öltözött hallgatónak, hogy a siker kulcsa az egyéniség.
Aki körülnéz ma a Beregszászi Református templomban, láthatja, hogy van ebben valami, hiszen a végzősök mindannyian talárban feszítenek. Az egységben és egyformaságban nagy erő van: ez az, ami otthonosságot ad, ami támaszt és védelmet nyújt. Azonban nem szabad mindig beleolvadni a tömegbe, nem lehet mindig mindennel egyetérteni: az embernek meg kell találnia a saját hangját, a saját stílusát, a saját véleményét. Ez olyan kihívás, amelyhez erőt, szerencsét és kitartást kívánok Önöknek.
Nagyon szeretném továbbá, hogy két koronás tanév és egy háborús félév után végre a szó legszorosabb értelmében véve normális, nyugodt és kiszámíthatóan békés tanévek következzenek.