Dr. Linner Bertalan-emlékkonferencia

„Megtettem, amit tudtam…”

130 évvel ezelőtt született Beregszász XX. századi történetének talán legismertebb és legmegbecsültebb embere, Linner Bertalan sebészorvos, szőlőnemesítő, akihez fogható orvoslegenda azóta sem praktizált a Vérke-parti városban. A 48 évvel ezelőtt elhunyt doktor emléke máig él. Rá emlékeztek tisztelői, egykori tanítványai december 2-án, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola átriumában megszervezett emlékkonferenciával.

A Beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) és a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség által szervezett, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának Kulturális és Tudománydiplomáciáért Felelős Államtitkársága, Magyarország Beregszászi Konzulátusa, a magyarországi KÉSZ és a Rákóczi-főiskola, valamint számos magánszemély által támogatott emlékkonferencián dr. Mélykuti Ferenc, a beregszászi magyar konzulátus ideiglenes ügyvivője köszöntötte elsőként a résztvevőket, hangsúlyozva: a magyar kormány alkotmányos kötelezettségének és belső meggyőződésének megfelelően támogatja a külhoni magyar közösségeket, különösen akkor, ha olyan emberről van szó, aki értéket teremtett és értékek mentén is élt. A Linner doktor által képviselt értékekre a mai, meglehetősen kaotikus és széteső időszakban különösen nagy szükségünk van. Mélykuti Ferenc idézte a doktor kedvenc latin mondását is: „Feci, quod potui, faciant meliora potentes” – „Megtettem, amit tudtam, aki tudja, csinálja jobban.”

Molnár János bereg-ugocsai római katolikus esperes, beregszászi plébános köszöntőbeszédében kijelentette: „Nagyon fontos, hogy az utókor méltóképpen értékelje a dicső elődöket. A beregszásziak számára szinte kötelező az, hogy megemlékezzenek dr. Linner Bertalanról, a keresztény értékek mentén élt orvosról, aki ma példaképe tud lenni nemcsak az orvostársadalomnak, hanem minden keresztény embernek.” A híres és elismert orvos a legvadabb sztálini időkben is naponta részt vett a szentmiséken. Minden műtétjét imával kezdte, nem tartott attól, hogy emiatt esetleg meg kell válnia főorvosi székétől. Hite sziklaszilárd volt.

A nagyvilág különböző részein élő Linner rokonok közül többen eleget tettek a konferenciát szervezők meghívásának, közülük Lovas András emlékezett vissza Berti bácsira, ahogy ők a családban emlegették. A híres orvos Budapesten élő unokaöccsének fia számos, a rokonok emlékezetében megmaradt történetet mesélt a halála után majd 50 évvel is nagy tiszteletnek örvendő orvosról.

Köszöntötte a konferencia résztvevőit dr. Duzsej Miklós beregszászi származású miskolci orvos is – az ő támogatásával emelték a Linner-mellszobrot –, azt kérve a jelen lévő és a leendő orvosoktól, hogy vigyék tovább azt a szellemiséget, tudást, amely Linner doktort jellemezte.

A köszöntők után Gál Natália, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház művésze Reményik Sándor Halotti beszéd a hulló leveleknek című versét szavalta.

A konferencia előadói közül Nedbál Klára, a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium történelemtanára Beregszász XX. századi történetét foglalta össze, azt a szörnyű időszakot, amelyben élt s dolgozott a városban dr. Linner Bertalan.

A doktor életrajzát Török Orsolya ismertette, aki többek között elmondta, hogy Linner Bertalan 1887. december 5-én született Beregszászban. Édesapja, id. Linner Bertalan a Beregszászi Hitelintézet vezérigazgatója volt. Bertalan 1906-ban érettségizett a Beregszászi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban, kitűnő eredménnyel, és még abban az évben nagyapja, dr. Linner József nyomdokaiba lépett, aki Bécsből került Beregszászba 1840-ben. Bertalant 1911-ben avatták orvossá Budapesten, ahol a legjobb kórházakban dolgozott. Az I. világháború idején a keleti és az olasz fronton volt harctéri sebész, bátorságáért és helytállásáért magas kitüntetésekben részesült.

A háború után Európa leghíresebb klinikáira kapott meghívást a kiváló fiatal sebész, de ő 1918 júniusában hazatért szülővárosába,  ahol rövid időn belül a kórház sebészeti osztályának vezetője lett. Amikor 1938-ban Beregszász visszatért Magyarországhoz, ő lett a kórház főorvosa. Európában az elsők között végzett szívműtétet. Kárpátalján elsőként végzett combnyakszögecselést, petefészek-átültetést, agyműtétet. Számottevő volt baleseti, onkológiai, gyermeksebészeti tevékenysége. Csaknem 60 éves sebészi tevékenysége során 46 ezer műtétet végzett. Rendszeresen publikált szaklapokban, és tanítványai közül 12 kiváló sebészt képzett ki. Az újabb hatalomváltás, a szovjet megszállás nagy trauma volt a számára. Ugyanakkor nemzetiségtől, vallástól függetlenül tovább gyógyított Kárpátalján 1944 után is, amikor kétségkívül a legnagyobb szükség volt erre. Bár sokáig nem tanulta meg az orosz nyelvet, de tekintélyét jelzi, hogy ő maradhatott a szovjet időkben is a főorvos. Egyik tanítványa, dr. Leonyid Pusztilnik írta róla: „Bár a szovjet időkben tiltva volt a magánpraxis, Linnerrel kivételt tettek – külön engedélye volt, hiszen nem egy vezetőt állított lábra. Abban az időben olyan műtéteket végzett a beregszászi kórházban, amilyeneket ma sem csinálnak Kárpátalján.” Példátlan módon a szőlőbirtokának egy részét is megtarthatta, hobbija volt a szőlőnemesítés. Végül megtanulta az ukrán és az orosz nyelvet is, igaz, munkatársaival magyarul és németül beszélt. Orvosi praxisában használta a latint. Az említett nyelvek mindegyikén írt szakcikkeket, tanított a Beregszászi Egészségügyi Szakiskolában, jól zongorázott és asztaliteniszezett, amivel kezét igyekezett karbantartani. Fogadott fia, Grigássy László és fia, Linner Bertalan is orvos lett. 82 éves koráig, 1969. október 27-én bekövetkezett haláláig dolgozott. A halál a beregszászi római katolikus templomban, imádkozás közben érte. Ma szülőházán emléktábla, a kórház udvarán szobor őrzi emlékét.

Linner doktor életének ismertetése után egy zongoradarab hangzott el Antal Diána, a Beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskola zongoratanára előadásában, majd dr. Nagy Károly, a beregszászi kórház baleseti sebészetének nyugalmazott osztályvezető főorvosa, Ukrajna érdemes orvosa sok személyes történettel színesítette a dr. Linner Bertalanról elhangzottakat. Többek között elmondta, ő volt az egyetlen olyan beregszászi orvos, akihez három akadémikus is ellátogatott Moszkvából és Kijevből: Fjodorov szovjet fősebész, Visnyevszkij professzor, akadémikus és Salimov professzor. Linner doktor sokáig nem tanulta meg az orosz nyelvet, azt mondta, hogy annak a népnek a nyelvét, amelyik a vallást kiűzte az emberek életéből, nem fogja megtanulni. De végül mégiscsak megtanult oroszul. A beregszászi kórház területén volt egy helikopter-leszállóhely, ahová rendszeresen hozták a Szovjetunió különböző részeiről a pártfunkcionáriusokat és feleségeiket combnyakszegecselésre és más beavatkozásokra.

Meghatottan szólt a jelenlevőkhöz Máté Magdolna nyugalmazott beregszászi tanárnő, aki azt idézte fel, hogyan mentette meg gyermekkorában az életét Linner doktor, s hogyan segített neki testileg-lelkileg talpra állni.

Jakab Sándor borász, a Beregszászi Szent Vencel Borrend főpohárnoka dr. Linner Bertalannak a szőlőnemesítés területén elért kiemelkedő eredményeiről beszélt, megemlített 25 kiváló, általa nemesített fajtát. Visszaemlékezéseket idézve elmondta, 1966-ban rábeszélték, hogy nevezzen be a Beregszászi Szovhoz által meghirdetett megyei borversenyre, amit megnyert egyik borával. Az általa nemesített szőlőfajták közül többet nagy területen termesztenek a világban, de Beregszászban a szőlőültetvénye megsemmisült. A beregszászi borászok most igyekeznek visszatelepíteni a Linner által nemesített fajtákat.

Az emlékkonferencia főszervezője, Jakab Eleonóra, a Beregszászi KÉSZ elnöke előadásában mint vallásos, keresztény embert, a keresztény orvosok példaképét mutatta be Linner doktor urat. Dr. Kész Margit néprajzkutató, a II. RFKMF tanára arról számolt be előadásában, hogy miként maradt meg az ugocsai magyarok emlékezetében Linner doktor. A beregszászi Birta István előadásában ezután elhangzott Erkel Ferenc Bánk bán című operájának nagyáriája.

Jakab Eleonórától a dr. Linner Bertalan életét röviden bemutató, magyar és ukrán nyelvű molinót vett át Males Volodimir, a Beregszászi Járási Kórház igazgató főorvosa, valamint a római katolikus egyháztanács elnöke, Birta István. Ezt követően pedig első ízben adták át a Beregszászi KÉSZ által alapított Linner Bertalan-díjat: Jakab Eleonóra elnök asszonytól, a doktor családja nevében pedig Lovas Józsefnétől dr. Milyó Péter, a Beregszászi Járási Kórház Baleseti Sebészetének osztályvezető főorvosa vehette át az emlékplakettet (ifj. Hidi Endre alkotását), aki meghatottan mondott köszönetet az elismerésért.

A konferencia keretében bemutatták Bunda Rita és Bunda Szabolcs Linner doktor, egy nem mindennapi orvos története című dokumentumfilmjét, valamint minden résztvevő átvehette az Egy keresztény orvos emlékére c. konferenciakötetet. Végezetül a konferencia résztvevői felkeresték a Linner-emlékhelyeket, egykori szülő- és lakóházát, a kórház területén álló mellszobrát, ahol dr. Bohdan Skoba idézte fel a feledhetetlen kolléga példamutató alakját.

B. Zs.