Eddig gördülékenyen zajlanak a vizsgák a Rákóczi-főiskolán és annak szakgimnáziumában
Ukrajnában a koronavírusos megbetegedések terjedésének megfékezése érdekében közel két hónapja bevezetett karantén nagyban megváltoztatta az emberek életét. Mint ismeretes, az oktatási intézmények ideiglenesen áttértek a távoktatásra. Az elmúlt hetek tapasztalatairól, kihívásairól és a tanév lezárásának menetéről újságírónknak Rácz Béla, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) rektorhelyettese és Soós Katalin, a főiskola szakgimnáziumának igazgatója adott interjút.
– A karantén bevezetése óta eltelt több mint 7 hét, s a tavaszi szemeszter nagy része távoktatásban valósult meg. Hol tart jelenleg a távoktatás a főiskolán?
– Valóban, az elmúlt közel két hónap alatt mindenkinek hozzá kellett szoknia az új körülményekhez, az online távoktatásnak ugyanis a karantén ideje alatt nincs alternatívája. Az oktatók rövid időn belül kialakították a tantárgyaikra vonatkozó online felületeket, amelyeken azóta is tartják a kapcsolatot a hallgatókkal, távoktatásban valósultak meg az előadások, gyakorlati foglalkozásoknak egy része, illetve a végzős évfolyamokon alap- és mesterképzésen sikeresen lezajlottak az első vizsgaidőszakok is. Az oktatási folyamattal kapcsolatos adminisztratív munkát ugyancsak elektronikus úton végezzük, hiszen az oktatók és a hallgatók munkáját egyaránt nyilván kell tartani, ki kell mutatni. Jelenleg már a tanév lezárásának kérdéseivel foglalkozunk.
– Említette, hogy a távoktatás menetét folyamatosan figyelemmel kísérik. A tanárok visszajelzései és beszámolói alapján továbbra is zökkenőmentesen zajlik a munka?
– Az oktatóink továbbra is hetente beszámolnak a tevékenységükről, illetve az elmúlt hetekben megkérdeztük a hallgatói önkormányzataink véleményét, problémáit is a távoktatást illetően. A leggyakrabban felmerülő gondok technikai jellegűek: sok településen gyakoriak az áramkimaradások, illetve nem eléggé stabil az internetkapcsolat ahhoz, hogy akár órákon keresztül részt tudjanak venni az online oktatásban. Ugyancsak nehéz megoldani a távoktatásban való folyamatos jelenlétet azoknak a családoknak, ahol több fiatal is ebben a formában tanul, miközben csak egy számítógép áll rendelkezésükre. Ne felejtsük el, hogy az összes oktatási intézmény – az elemi iskolától kezdve egészen a felsőoktatásig – online platformokon szervezi a mindennapjait. A hírportálokon gyakran olvashatunk olyan cikkeket, miszerint a chat-programok szerverei túlterheltek, hiszen eredetileg nem számoltak ekkora „népszerűséggel”, és ezt mi is tapasztalhatjuk napi szinten.
Mindent összevetve, a technikai és szervezési nehézségek ellenére a távoktatás továbbra is zökkenőmentesen zajlik, de a visszajelzések alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az oktatási folyamat ezen formája mind a hallgatók, mind pedig az oktatók számára igen fárasztó és időigényes.
– Történtek-e változások az elmúlt hónapban? Közeledik a tanév vége, ezzel együtt a vizsgák, szakdolgozat- és diplomamunka-védések, államvizsgák. Mi a szakminisztérium álláspontja a tanév lezárását illetően?
– Az oktatási minisztérium az összes eddigi tájékoztatójában azt nyilatkozta, hogy a tanévet távoktatásban fogjuk lezárni, a vizsgaidőszakokat és a záróvizsgákat, diplomamunka-védéseket is ilyen formában kell megszerveznünk. A Rákóczi-főiskolán a következő vizsgaidőszakra, illetve a diplomamunkák védésére és a záróvizsgákra nyár elején kerül sor, és nem kizárt, hogy addig akár enyhíthetik is a karanténállapotokat. Jelen helyzet szerint a karantén május 22-ig fog tartani, utána szakaszosan számíthatunk enyhítésekre, ez persze az egészségügyi minisztérium javaslatainak függvényében fog megtörténni.
A II. RF KMF Szakgimnáziumában zajló távoktatási folyamat jelenlegi helyzetéről Soós Katalin igazgatónő nyilatkozott.
– Milyen változások történtek a távoktatás kapcsán a legutóbbi interjúnk óta? Hogyan élik meg a tanulók, illetve a tanárok ezt az időszakot?
– Minden kurátor arról számolt be, hogy egészségesek a diákok, viszont nehezebb az online tanulás. A kurátorok tartják a kapcsolatot a csoportjuk tanáraival és a szülőkkel. Ha a tanuló jelzi, hogy áramszünet vagy internetprobléma van, arról a kurátor tájékoztatja az óraadókat. Ha nem elég a diákot figyelmeztetni, akkor telefonon értesítik a szülőket is. Nincs olyan diákunk, aki ne venne részt a tanulásban. Az egyik kolléga azt írta a csoportjáról, hogy vannak diákok, akiknek jobbak az eredményeik a távoktatás bevezetése óta.
Már túl vagyunk a hetedik távoktatásban történő tanítási héten is, amire senki nem számított, hogy ilyen hosszúra nyúlik, és ennyi sokféle feladatot kell megoldanunk ebben a formában. Rengeteg energiát, pluszmunkát, kreativitást igényel a tanároktól, hogy fenn tudják tartani a diákok érdeklődését, figyelmét, hogy ne váljon az oktatás egyhangúvá és túlzottan megterhelővé ebben az otthoni bezártságban. Nem tudnám megmondani, kinek nehezebb: diáknak vagy tanárnak. Megoldunk minden feladatot ebben a formában is, de mi az élő találkozások hívei vagyunk továbbra is.
– Hogyan oldották meg a testnevelésórák pótlását és osztályozását?
– A diákoknak le kellett tölteniük a telefonjukra egy alkalmazást, amely minden napra 7–10 perc alatt elvégzendő teljes testedzésre irányuló gyakorlatokat mutat. Az elvégzett feladatok számát és az elvégzésre fordított időt az alkalmazás rögzíti, amelyről a tanulóknak minden héten jelentést kellett küldeniük. Az értékelésnél figyelembe vettük ezen elvégzett feladatokat, valamint a karantén előtti foglalkozásokon nyújtott teljesítményt.
A harmadik évfolyamosoknak készíteni kellett egy 2–3 perces videót arról, hogy mit tesznek egészségük megőrzése érdekében. Néhány mondatban meg kellett fogalmazni, hogy milyen szerepe van a testmozgásnak az immunrendszer erősítésében. Második héten letöltöttek egy fitneszkihívásos programot, s annak végrehajtásáról készített fényképet kellett feltölteniük az alkalmazásba. Egy másik csoport olyan feladatot kapott, hogy készítsenek egy 6–7 diából álló prezentációt a sport jótékony hatásáról. A feladatok mind megvannak a Google Classroom alkalmazásban. Így mozogni is kellett, és a tudásuk is gyarapodott.
– Az oktatási folyamat távoktatásban történő megoldása mellett milyen más kihívás elé néztek ebben az időszakban?
– Szakgimnáziumunk sokban különbözik a középiskoláktól és a felsőoktatási intézményektől is. Nálunk a középiskolai tárgyakat is tanulják a diákok, készülnek az érettségire és szaktantárgyakat is tanulnak. Minden másodikos diák három kötelező érettségit tesz ZNO formában, illetve az intézményen belül magyar nyelv és irodalom érettségit is. A kollégák nagyon ügyesen beletanultak a távoktatás fortélyaiba, és jól is működik az oktatási folyamat, de nagyon nehéz megküzdeni a bizonytalansággal és a növekvő félelemmel az érettségi vizsgákkal kapcsolatban, ami a tanulókon is kezd elhatalmasodni.
A harmadik és a negyedik évfolyamon már az évfolyammunka-védések, vizsgák és gyakorlatok is zajlanak. Több tanár jelezte, hogy a Classroom késéssel értesíti a diákot a feladatról, még a jelenléti ívet is kb. 26 perccel később kapja meg a diák, ezért tűnik úgy, hogy késve jelentkezett be az órára, vagy késve adta le a munkáját.
– Nem volt szükség módosításokra a vizsgák időpontjait, illetve az évfolyammunkák leadásának és védésének formáját illetően?
– A vizsgák és évfolyammunkák többnyire a végzős csoportokban zajlanak, ahol már nincs hova tolni, halasztani a dolgokat, hiszen szeptemberben ők már nem lesznek itt, hogy ismételjük a tananyagot. Itt komoly erőfeszítéseket kellett tenni tanároknak és tanulóknak is, hogy az egész tananyagot átvegyék, az évfolyammunkát időben leadják, és a vizsgaidőszakot is a tanév elején elfogadott félévszerkezetnek megfelelően tudjuk teljesíteni. De megoldjuk!
– Hogyan oldották meg az évfolyamunkák védését? Milyen tapasztalatokat szereztek?
– Tanáraink nagyon pozitív tapasztalattal gazdagodtak az évfolyammunka-védésen a számvitel és adóügy szakon, eddig csak ott vagyunk túl rajta. Ezt is Classroomban oldottuk meg szinkronban a ZOOM élő kapcsolattal. A Classroomba mindenki idejében feltöltötte a munkáját, a tanároknak volt idejük ellenőrizni. A védés kiscsoportokban, ZOOM-on keresztül, szinte szokványos módon zajlott. Minden diák bemutatta röviden a munkáját egy saját maga által összeállított prezentációban, ezután válaszoltak a bizottság tagjainak kérdéseire is, hiszen virtuálisan egy tanteremben voltak.
– Milyen előkészületekre volt szükség a vizsgák gördülékeny lebonyolításához?
– A vizsgák lebonyolítására is hasonló rendszert dolgoztunk ki. A Classroomon keresztül más platformokkal szinkronban oldjuk meg azokat. Tantárgytól függően állítjuk össze a vizsgadolgozatokat. Van, ahol 3–4 részből is áll egy vizsga: tesztfeladatok, esszékérdések és szóbeli rész, vagy akár gyakorlati feladat informatikai tárgyaknál.
Ez idáig a számvitel és adóügy, valamint az óvodapedagógia szakosok vannak túl 2–2 vizsgán. A vizsgáztató tanárok lelkesen számoltak be a vizsgákról. Mindenki félt egy kicsit, hiszen először csinálja ebben a formában, de a diákok is felelősen álltak a felkészüléshez, így eddig jók a tapasztalataink. Reméljük, a többi vizsgán és a többi szakon is hasonló hozzáállással vágnak neki a vizsgaidőszaknak.
Sok újat tanulunk közben mi is, amit a későbbiekben is kamatoztatni fogunk. De az emberi találkozásokat, a közös élményeket semmi virtuális kapcsolat nem helyettesíti. Nagyon sajnálom az elmaradt rendezvényeket, vetélkedőket, közös programokat, amelyek színesítik az oktatási folyamatot, bővítik a diákok látáskörét, fejlesztik kulturális igényeiket.
– Felsorolna néhányat ezekből a rendezvényekből?
– A nagyobb márciusi rendezvényeinket még érkeztünk megtartani. Ez volt a szónokversenyünk, amit már zárt körben szerveztünk, és a közönség csak a YouTube-on nézhette meg és szavazhatott is. Megtartottuk utolsó igazi tanítási napunkon a Sevcsenko-megemlékezést is, viszont áprilisban minden elmaradt. Minden tanév áprilisában tartjuk a sportnapot, polgárvédelmi napot, fordított napot. Ezt nagyon élvezi tanuló és tanár egyaránt. Együtt sportol és versenyezik tanár és diák – ezek kiváló csapatépítő programok. Április 24-re terveztük iskolánk fennállása ötödik évfordulójának megünneplését, hiszen öt évig voltunk Felsőfokú Szakképzési Intézet, és most egy másik képzési szinten folytatjuk munkánkat, másik névvel. Sajnos, most ez is elmaradt.
– Hogyan tervezik a tanév befejezését? Terveznek-e tanévzáró ünnepséget?
– Az oktatási minisztérium eddigi nyilatkozatai szerint távoktatásban fogjuk lezárni a tanévet. Az még nem világos, mennyire fogják enyhíteni május 22-e után a biztonsági előírásokat. Mi készen állunk távoktatásban is lezárni a tanévet, de nagyon szívesen jönnénk be államvizsgáztatni az iskolába, és a diplomákat is személyesen szeretnénk átadni a végzősöknek. Mindenki várja már, mikor láthatja az osztálytermet belülről is!
Itt szeretném megköszönni minden kollégámnak az odaadó és kitartó munkát. Nagyon büszke vagyok, hogy ilyen megbízható és felelősségteljes kollektívában dolgozom, akik nem csak a kötelezőt tanítják, hanem olyan értékeket közvetítenek, amelyek napjainkban az éltető erőt jelentik! Kitartást és jó egészséget kívánok mindenkinek! Nagyon hiányoznak a diákokkal együtt!
Csuha Alexandra