Egyetlen bűnük magyarságuk volt – a málenykij robot áldozataira emlékeztek Beregszászban

Akik könnyhullatással vetnek, vigadozással aratnak.” (Zsoltárok 126,5)

A sztálini lágerek áldozataira emlékeztek Beregszászban november 19-én a délutáni órákban. Az esemény ökumenikus istentisztelettel kezdődött a beregszászi református templomban, ahol több száz megemlékező gyűlt össze.

Elsőként a történelmi magyar egyházak képviselői szólaltak fel, és hívták fel a figyelmet a gyászra. A megemlékezés és az elhunytakért való ima fontosságát emelték ki, hiszen az egybegyűltek olyan áldozatokra emlékeztek most, akiknek nem adatott meg egykor a méltó temetés és végtisztesség. A történelem súlyos sebeket ejtett az emlékezés palettáján a kárpátaljai magyarság sorstragédiájával. De ennek ellenére is éreznünk kell Isten jelenlétét, hiszen a megtizedelt magyarság ma is él itt, a Kárpátok lábánál.

Molnár D. Erzsébet egy rövid előadásban elevenítette fel az 1944-es eseményeket és az elhurcolás körülményeit. A kárpátaljai magyarság történelmének legnagyobb tragédiája volt ez, mely több tízezer magyar férfi halálát jelentette. Az otthonmaradt családoknak pedig évekig tartó bizonytalanságot és gyászt okozott. A háromnapos munka vége kínzás, szenvedés, nélkülözés és megaláztatás lett. Ezreknek a halált jelentette. A túlélők pedig – a testi és lelki sebek mellett– a „kibeszéletlenség” súlya alatt roskadoztak. Nekik évtizedekig hallgatniuk kellett az áldatlan körülményekről, eseményekről, a történtekről.

Az előadás után,a középen elhelyezett mikrofon előtt, egyesével olvasták fel a beregszászi áldozatok nevét. Az istentiszteletet követően a részvevők gyertyákkal vonultak végig a városon, s elhelyezték az emlékezés koszorúit a református templom előterében. illetve a Beregszászi 5. számú Középiskola bejáratánál található emléktáblánál.

A málenykij robot emlékművénél az ukrán és a magyar himnusz elhangzása után Szilágyi Mátyás, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja, Babják Zoltán, Beregszász polgármestere és Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet elnöke mondta el emlékező gondolatait és tisztelgett beszédével az elhunytak előtt.

A rendezvény végén mindenki elhelyezte az emlékezés koszorúit, valamint az áldozatokért gyújtott több száz gyertyát.

A megemlékezésnek az üzenete mindenkit emlékeztet arra, hogy volt a történelemnek egy olyan sötét szakasza, amikor az emberség, a tisztelet, az egymás iránti megbecsülés csődöt mondott. Amikor a szomorúság és a bánat költözött minden magyar család házába, s néhol évekig vagy évtizedekig vendég maradt. Nemzetünk férfitagjai pedig olyan kínokat és megaláztatásokat éltek át, melyeket mi magunk már el sem tudunk képzelni. Egyetlen bűnük magyarságuk volt.

A rendezvény a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszéke, a történelmi egyházak, a Beregszászi Polgármesteri Hivatal, valamint a Pro Cultura Subcarpathica szervezésében jött létre.

Gál Adél

Forrás: