Felavatták a kommunizmus áldozatainak emlékművét a Rákóczi‐főiskolán

A kommunista diktatúra áldozataira emlékeztek február 25‐én a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán (II. RFKMF). Ebből az alkalomból szűk keretek között avatták fel Matl Péter szobrászművész „Gúzsban” című emlékművét.

Kárpátalja egyik legnagyobb tragédiája a „málenykij robot”, melynek során mintegy harmincezer magyar férfit deportáltak hadifogolytáborokba. Közülük több mint tízezren soha nem térhettek haza. Nekik állít emléket Matl Péter alkotása, melynek létrejöttét Magyarország Beregszászi Konzulátusa támogatta. Az emlékmű a Rákóczi‐főiskola udvarán kapott helyet.

– Ez egy fekete nap a történelemben. Ezen a napon emlékezünk a mártírokra, a hősökre, az egyházüldözés áldozataira, az elnyomottakra, a megnyomorított családokra – mondta Szilágyi Mátyás beregszászi főkonzul. Kiemelte, hogy Matl Péter alkotása méltóképpen idézi meg az akkori szörnyűség és az emberi szenvedésnek emlékét.

Orosz Ildikó, a II. RFKMF elnöke felelevenítette a régmúlt eseményeit, valamint a kommunista elnyomás meghatározó mozzanatait.

– Fontosnak tartjuk, hogy ezeket a történéseket megismertessük a diákokkal. Történjék ez akár a történelemoktatás során vagy a pedagógia kapcsán, mert a pedagógia az élettudomány. A mi életünkbe pedig a kommunizmus nagyon keményen beavatkozott – fogalmazott az elnökasszony.

Kiemelte, hogy a mai naptól kezdve a műalkotás mindenkit emlékeztetni fog arra, hogy a szovjet diktatúra számtalan áldozatot követelt Kárpátalján, s a mi sorsunk a kommunizmus által szőtt sors. A mi problémáink még mindig ott vannak, ahol annak idején elültették őket.

Matl Péter szobrász Bartha Gusztáv költő gondolatait tolmácsolta a jelenlévők felé, hangsúlyozván: szoborral adózunk a lelki békénkért. A háromalakos szoborkompozíció az érzelmi hullámzás azon fázisiat rögzíti az elvágyódástól a tehetetlenségig, amit akkor él át az ember, amikor valamilyen oknál fogva elveszíti a lelki egyensúlyát, szabadságát. Az aggódás, a szorongás és a félelem olyannyira a kárpátaljai magyarság részévé vált, hogy ki-ki magát láthatja viszont a három, tölgyfából faragott árnyalatban.

A felszólalások után a történelmi egyházak képviselői megszentelték az emlékművet, és Isten áldását kérték a jelenlévőkre.

Az esemény koszorúzással zárult.

M.M.