Hagyományőrzés és szakmaiság, avagy terepgyakorlat „Rákóczi nyomában”
2019 júniusának utolsó hetében sikeresen lezajlott a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudomány és Turizmus Tanszék hallgatóinak és oktatóinak tanulmányi kirándulása. Ennek kitűzött célja a II. Rákóczi Ferenc-emlékévhez kapcsolódóan betekintést nyerni II. Rákóczi Ferenc életébe, a Rákóczi-szabadságharc történéseibe és nem utolsósorban ismeretszerzés az Észak-Magyarországot, a Felvidéket és Budapestet magába foglaló útvonal turisztikai, földrajzi és földtani érdekességeiről. A gyakorlat 41 diák részvételével a Makovecz program jóvoltából valósulhatott meg, amit ezúton is szeretnénk megköszönni.
II. Rákóczi Ferenc nevéhez fűződő kulturális örökségek közül elsőként „a Bodrog menti Athén” néven is emlegetett településre, Sárospatakra látogattunk el a Sárospataki Református Kollégiumba, ami az ország legrégebben fennálló oktatási intézménye. Érdekességként megtudhattuk, hogy Magyar Cambridge néven is emlegetik, ugyanis itt lehetett elsőként angol nyelvű diplomát szerezni az országban. A Rákóczi-szabadságharc kitörésekor a diákok egy része kuruc katona lett, 1952-ben számos más egyházi iskolával együtt a Sárospataki Református Kollégiumot is államosították, s csaknem negyven éven át Rákóczi Gimnázium néven működött tovább. A sárospataki Rákóczi-várudvaron található Rákóczi-emlékmű előtt koszorúzással fejeztük ki tiszteletünket, majd folytattuk utunkat Szlovákia második legnagyobb városába, Kassára. Itt sétát tettünk a főtéren, majd a Kassai Dóm tornyából is ráláthattunk a városra. A Szent Erzsébet-főszékesegyházba fejet hajtottunk II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona és Rákóczi József hamvai előtt.
Kulturális örökségekkel legközelebb Magyarország fővárosában, Budapesten találkoztunk. Itt elsősorban az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem Meteorológiai Tanszékére látogattunk, ahol a tanszék vezetője Dr. Mészáros Róbert üdvözölte csapatunkat. Ezen kívül meglátogattuk a „zsidó-negyedet”, amit az idő részben „buli-negyeddé” változtatott. Megtekintettük az egykori városfalat, a gettó falmaradványát, Schneider József kártyafestő műhelyét, a vásárokat, a Dohány utcai zsinagógát, illetve Erzsébetváros egyéb különlegességeit.
A kulturális örökségek megtekintésével párhuzamban olyan természeti látnivalókat is megcsodáltunk, melyek közül sok nemzetközi szinten is ritkaságnak számító természeti értékkel rendelkezik. Ezek mellett még számtalan országosan, vagy helyi szinten kiemelkedő és fontos természeti értékkel is találkoztunk.
Egy egész napot barlangokban és barlangmaradványokban töltöttünk. Meglátogattuk az Aggteleki Nemzeti Parkhoz tartozó Baradla-barlangot, ami 1995 óta az UNESCO Világörökség része. A hatalmas termek remek olyan képződményeiben gyönyörködhettünk, mint az Óriások terme, ahol hangversenyeket is tartanak kitűnő akusztikája miatt. A teremben meghallgattuk a „Honfoglalás” c. dalt, ami még inkább megerősítette a magyarságérzetünket. A barlangban a legnagyobb méretű, álló cseppkő a „Csillagvizsgáló”, amelynek magassága 25 m, súlyát pedig 911 tonnára becsülik. A nagy hőségben segítségünkre volt a Dobsinai-jégbarlang, amit a világörökség jégcsodájaként is emlegetnek. Sehol, az alpesi térségen kívül, Európában nem található annyi jég, mint itt amely helyenként a 25 m vastagságot is meghaladja és szerepel az UNESCO Világörökségi Listáján is. Barlangos napunkat a Szádelői-völgyben fejeztük be, ami egy korábbi barlang felszakadásával jött létre, a Gömör-Tornai-karsztban.
„Csúcs” nap volt, amikor Magyarország egykori területének legmagasabb hegységébe, a Magas-Tátrába látogattunk, ami jelenleg Szlovákia elsőszámú turisztikai régiója. Tátralomnicról indulva libegővel jutottunk fel a Kőpataki tóhoz, majd innen a bátrabbak, szintén libegővel a Lomnici-nyeregbe emelkedhettek fel 2200 m magasra. Itt rácsodálkozhattunk az egykor eljegesedett csúcsok formakincsére és a jelenlegi táj festői szépségeire.
Felkapaszkodtunk a mai Magyarország legmagasabb pontjára is, a Kékestetőre. Egy kő jelzi a csúcsot, amelynek érdekessége, hogy a Magas-Tátrából származik és a cserkészek jóvoltából van jelenlegi helyén, akik azt vallották, hogy Magyarország egykori legmagasabb csúcsa legyen most is a legmagasabb. A csúcson keresztül fut a Rákóczi-túra, melynek helyi állomását kopjafa jelzi. Ennél az emlékhelynél is kifejeztük tiszteletünket a nagyságos fejedelem emléke előtt.
Különleges volt sétát tenni a világ első, országhatárokon átnyúló nemzetközi geoparkjában, a Novohrad-Nógrádi Geoparkban ami, a Kárpát-medence születésének utolsó 30 millió évét mutatja be. A geopark földtani öröksége rendkívül gazdag őslénytani lelőhelyekben és különleges vulkáni képződményekben.
Rengeteg élménnyel és tapasztalattal gazdagodva térhettünk haza a külföldön megrendezett gyakorlatunkról, amiért rendkívül hálásak vagyunk szervezőinknek és támogatóinknak.
Kőszegi Teodóra, 3. évfolyamos földrajz szakos hallgató
