Kockázatértékelés a felsőoktatásban – nincs veszélyben a Rákóczi-főiskola

Az Állami Oktatásminőségi Szolgálat rizikófaktorok alapján rangsorolta az ukrajnai felsőoktatási intézményeket.

Az oktatásminőségi szolgálat a legkevésbé kockázatos felsőoktatási intézményeket részesíti előnyben.

A kockázatmérésnél a következő tényezők játszottak szerepet: az elmúlt három év hallgatói létszáma, kutatók és oktatók száma, a jogszabályokban meghatározott dokumentumok és információk közlése az intézmény honlapján, szabálysértések száma a felsőoktatás terén. A felsoroltakon kívül figyelembe veszik a szerkezeti egységek számát, külföldi hallgatók képzését, nem akkreditált szakok részarányát.

A kockázati tényezők magas szintje az ellenőrzések gyakoriságát vonja maga után. Az Állami Oktatásminőségi Szolgálat szerint a kockázatok csökkentését és kezelését az ún. monitoringok, azaz az időszakonként ismétlődő állami ellenőrzések szabályozzák. A magas kockázatú egyetemeket kétévente, míg a közepes kockázatú felsőoktatási intézményeket legfeljebb háromévente ellenőrzik. Az alacsony kockázatú egyetemek ötévente esnek át ilyen értékelésen.

Az Állami Oktatásminőségi Szolgálat összesen 307 ukrajnai felsőoktatási intézmény esetében végzett kockázatértékelést. A vizsgált intézmények 24%-a (74 egyetem vagy főiskola) magas kockázatú, 69% (213 felsőoktatási intézmény) közepes kockázatú, s az intézmények mindössze 7%-a (20 intézmény) alacsony kockázati kategóriába tartozik.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola esetében nem merült fel magas kockázati tényező, így működését az oktatásminőségi szolgálat alacsony kockázati kategóriába sorolta.

A Rákóczi-főiskolát éveken keresztül magas kockázatú kategóriába sorolták, így ismétlődő ellenőrzéseken kellett átesnie az intézménynek.

Pallay Katalin