Könyvbemutatók a Rákóczi-főiskolán
Megkezdődött a 21. Élőnyelvi Konferencia második napja a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán november 5-én.
A rendezvény keretén belül mutatták be Kontra Miklós és Borbély Anna Tanulmányok a budapesti beszédről a Budapesti Szociolingvisztikai Interjú alapján című könyvét Sándor Klára nyelvész, egyetemi tanár tolmácsolásában, aki kifejtette, hogy a kötet egy kordokumentum is:
– Egyrészt a könyv az 1980-as évek végén rögzített budapesti nyelvhasználat elemzéseit tartalmazza. Másrészt annak a dokumentálása is a kötet, hogy miként lehetséges az, hogy a magyarországi egyetemisták és a doktoranduszok egy része, csak nyomokban találkoznak azzal a nyelvszemlélettel, melynek most már hatvan évnyi irodalma van.
Ez a könyv a Budapesti Szociolingvisztikai Interjúról (BUSZI) szól, közlését a szerzőknek az a szándéka indokolja, hogy megóvják a feledés homályától azt a sok kutatási információt és eredményt, amit ebben a kötetben összegyűjtöttek. A kötetben újonnan írt tanulmányok, korábban publikált cikkek újraközlései, esetenként módosított újraközlései olvashatók.
Ezután P. Lakatos Ilona, a Nyíregyházi Egyetem tanára mutatta be Borbély Anna Nemzetiségi nyelvi tájkép Magyarországon c. könyvét.
A kötet tanulmányai tizenegy magyarországi nemzetiségről szólnak – beások, bolgárok, horvátok, németek, örmények, romák, románok, szerbek, szlovákok, szlovének és ukránok –, s azok közösségeire vonatkozó nyelvi tájkép egy-egy szeletét ismertetik. A kötet célja a nemzetiségek jelenlétét megmutatni a magyarországi nyelvi tájképben. A szerzők az általuk bemutatott közösségek tagjai, aktivistái és kutatói, akik maguk választották ki tanulmányuk központi témáját. Ezek a témák segítenek abban, hogy mélyebb ismereteket szerezzünk arról, ahogyan a magyarországi nemzetiségek nyelve és kultúrája a nyelvi tájképben megjelenik, de abban is, hogy kiderüljön: hol nem jelenik meg, hol hiányzik. A kötet bevezető tanulmánya összefoglalja a magyarországi nemzetiségekre irányuló közös és összehasonlító nyelvészeti kutatások két évtizedét.
Molnár D. István, a Rákóczi-főiskola docense Csernicskó István – Hires-László Kornélia – Karmacsi Zoltán – Márku Anita – Máté Réka – Tóth-Orosz Enikő A magyarok és a magyar nyelv Kárpátalján című kiadványát mutatta be.
A kötet 160 oldalon tíz témakört ölel fel, melyek külön fejezetekben vannak kifejtve. Ábrákkal, diagramokkal, táblázatokkal, fotókkal és térképekkel illusztrálva szemléltetik az 1919–1920 óta eltelt évszázadnak a nyelvi és társadalmi következményeit
Molnár D. István kiemelte:
– A szerzők legfőbb céljai között szerepelt, hogy bemutassák, hogy az elmúlt bő száz évben több állam kötelékébe tartozó, ma a független Ukrajnában élő őshonos magyar nemzeti kisebbség hogyan őrizte meg nyelvét, kultúráját és identitását, illetve milyen társadalmi és nyelvi következményei vannak az elmúlt évszázad történéseinek az itt élő magyarok nyelvhasználatában.
Végezetül Bárány Erzsébet, a Rákóczi-főiskola docense bemutatta Gazdag Vilmos: Szláv elemek a kárpátaljai Beregszászi járás magyar nyelvjárásaiban című monográfiáját.
A könyv 2021-ben jelent meg. A monográfia hét nagyobb fejezetből és a szótári adatbázisból áll, melynek legértékesebb része az 581 kölcsönszót tartalmazó értelmező-etimológiai szótár.
Gazdag Vilmos munkájában olyan adatokat közöl, illetve elemez, amelyek újabb átvételek. Többnyire a XX. század második felében kerültek a kárpátaljai magyar nyelvjárásokba. A szerző különböző színterekből származó példamondatokkal támasztotta alá, hogy a többnyire magyarlakta települések mindennapos nyelvhasználata aktív szókincsének szerves részei a különböző fogalomkörökbe tartozó lexémák.
A 21. Élőnyelvi Konferencia szekció-előadásokkal folytatódik.
M.M.