„Nem könnyű a helyzet Kárpátalján” – interjú Molnár D. Erzsébettel
A Járom Kulturális Egyesület szervezésében folyó Egy sötét folt az Észak-Alföld törteneteben: Gulág című programsorozat zárórendezvényén, a Málenkij robot – A kárpátaljai magyarok 1944-es deportálása címűkiállítás megnyitóján nyílt alkalmunk interjút készíteni a kiállítás kurátorával, Molnár D. Erzsébettel. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatójával a kárpátaljai magyar történetírás helyzetéről, a kutatás esetleges további súlypontjairól Szakács János beszélgetett.
Újkor.hu: Mik voltak azok a motivációs tényezők, amelyek arra sarkalltak, hogy a Málenkij robottal foglalkozz?
Molnár D. Erzsébet: Az egyik motiváló tényező számomra az volt, hogy nagyon kevesen foglalkoztak akkoriban ezzel a kérdéskörrel. Diákkoromban kezdtem foglalkozni ezzel a témával, a szakdolgozatomnak is az egyik lényegi részét a Málenkij robot, a Kárpátaljáról történő elhurcolások képezték és a donbászi munkaszolgálat. Nagy lökést adott a kutatás továbbviteléhez az, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola bázisán működő Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársaként is ezzel a témával foglalkozhattam. Miután befejeztem a főiskolát, állást ajánlottak, mint fiatal kutatónak. Szerencsémre a kutatóközpont egyik fő profilja konkrétan a Málenkij robot eseményeinek a feltárása volt. A kutatást elsősorban a túlélők megkeresésével kezdtük meg. A velük készített interjúkból igyekeztünk minél több információt összegyűjteni, ami azért nagyon fontos, mert ők kvázi élő történelemként olyan dolgokról tudtak beszámolni, amikről az esetleges levéltári források sem. A másik fontos tényező a túlélők felkeresésében az volt, hogy gyakorlatilag már a 2000-es évek végén is a huszonnegyedik órában voltunk, hiszen az idő múlásával a túlélők száma is egyre csökken. Nagyon sokat tettek Ők ahhoz, hogy minél teljesebb képet kapjunk ezekből a mozaikkockákból. A kutatás következő fázisában levéltári forrásokkal pedig igyekeztünk ezeket kiegészíteni.
Milyen kutatási nehézségei voltak a témának régen és ma? Esetleg nőként ütköztél-e bármilyen akadályba kutatásaid során?
Nehézségek voltak régen is és vannak ma is. Régebben viszont sokkal inkább fennálltak. Egyrészt ugye a levéltári hozzáférhetőség. Igazából egy olyan korszak eseményeit kívántuk itt felkutatni, amely tulajdonkeppen tabutémaként szerepelt évtizedekig. 1991 után – Ukrajna függetlenedése után – sem lehetett azt feltétlenül kijelenteni, hogy tárt karokkal várták a levéltárak a kutatókat. Gyakorlatilag évekig tartott, mire megtörtént a szemléletváltás és kutathatóvá tették, vagy egyáltalán kihozták azokat az iratokat, amelyek a kutatáshoz szükségesek. A másik nehézség a túlélőkkel kapcsolatos. Nagyon változékony volt az, hogy ki hogyan viszonyult ezekhez az interjúkhoz. Volt, aki nagyon közlékeny volt es örült, hogy végre valaki foglalkozik a témával. Természetesen nagyon sok olyan túlélő is akadt, aki nem merte elmondani a történetet. Mindig felmerült, hogy hol fog ez megjelenni és érheti-e őt bármiféle retorzió. Meg kellett értetni velük, hogy most már szabad és kell is ezekről a dolgokról beszélni. Igyekeztünk elbeszélgetni velük, tudatosítani, hogy milyen fontos ez a történettudomány számára. Akik kérték, azoknak persze az anonimitását tiszteletben tartottuk. A terepmunkát illetően ki kell jelenteni, hogy ez nem egy egyemberes munka. A kutatócsoportunkat igyekeztünk bővíteni aktív és érdeklődő diákokkal, akik ismerősöket, rokonokat kerestek fel, túlélőket interjúvoltak meg. Ez is sokat jelentett, hiszen akiket ismertek, azok számukra könnyebben meg is nyíltak. Az pedig, hogy nő vagyok, még lehet, hogy szerencsés is, mert úgy érzem könnyebben meg tudtam törni azt a fajta bezárkózást az emberekben, ami a kérdést illeti.
A Málenkij robotra deportáltak emlékére állított szolyvai emlékmű. Kép forrása: Wikipedia
Az ukrán történetírás és az ukrán közvélemény hogyan viszonyul a kutatáshoz?
Az ukrán történetírásban nagyon sokáig nem foglalkoztak ezzel. A magyar helytörténetírásban is csak 1989 után jelenik meg a téma, akkor kezdtek el foglalkozni vele. Akkor jelentek meg az első publikált visszaemlékezések. Az ukrán történetírásban viszont a magyarság és a németség elvitele ekkor viszont még abszolút nincs jelen. Tulajdonképpen a 2000-es évektől vannak olyan munkák helytörténeti vonatkozásban, amelyben igenis elismerik, hogy elvitték ezeket az embereket nemzetiségi alapon.
A kárpátaljai fiatal magyar értelmiségnek milyen a helyzete most, milyen lehetőségeik vannak?
Nem könnyű az élet Kárpátalján. Nagyon sokan elhagyták szülőföldjüket a jelenlegi helyzet miatt. A gazdasági vonzata érződik elsősorban a Kelet-Ukrajnában zajló háborúnak. Gazdasági mélyrepülés van, emiatt sokan kényszerültek tőlünk külföldre elsősorban munkalehetőség keresése céljából, sokan tanulmányaikat folytatják ott. Ami a kárpátaljai lehetőségeket illeti, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola biztosít magyarnyelvű továbbtanulást, illetve az Ungvári Nemzeti Egyetemen szintén van lehetőség bizonyos szakokon a magyar nyelven történő továbbtanulásra. Az elhelyezkedést illetően a nehézség attól függ, kinek milyen végzettsége van. Azt viszont ki lehet jelenteni, hogy tanárhiány van. Ezen a pályán tudnak most a legkönnyebben elhelyezkedni a fiatalok. Az, hogy a kárpátaljai magyarság, mint közösség meg tudjon maradni, mindenképpen nagyon nagy szerepe van, a magyar államnak, amiért köszönet illeti. Az a nagyfokú támogatás, amit a kárpátaljai magyarság irányába nyújt, tulajdonképpen példanélküli. Ez vonatkozik például az iskolákban dolgozó tanárokra, a gyermekek étkezési támogatására, az egészségügyi dolgozók támogatására, illetve a fiatal vállalkozóknak a segítése is lehetőséget jelent a szülőföldön való megmaradásra.
II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola beregszászi főépülete. Kép forrása: Wikipedia
Vissza a történelemhez. A kárpátaljai magyar történetírásnak milyen új kutatási súlypontjai lehetnek még?
Én alapvetően a huszadik századdal foglalkozom, de vannak minden korszakra vonatkozóan olyan feltáratlan iratanyagok, – a történelmi Ung, Bereg, Ugocsa, Máramaros vármegyék tekintetében – amelyek még lehetőséget kínálnak az adott korszakkal foglalkozó kutatók számára. A beregszászi főiskola mellett működik a Kárpátaljai Területi Állami Levéltár beregszászi fiókintézete, ahol az 1944-ig keletkezett iratokat őrzik. A Levéltár központja egyébként Ungváron van, az 1944 utáni dokumentumok ott találhatóak. A beregszászi levéltárban is számos vonatkozásban vannak még feltárásra, kutatásra váró források, amik a kutatókat további vizsgálatokra ösztönözhetik. Ami nehézséget okoz a középkori, illetve koraújkori források esetében, hogy számos irat mégsem kutatható, mivel a helyi levéltárban nem adottak azok a feltételek, amelyek szükségesek ezeknek a nagyon értékes iratanyagoknak a tárolásához, rendszerezéséhez. Nagyon sok irathoz egyáltalán nem lehet hozzáférni, mert veszélyeztetve vannak. Ami a 20. századra vonatkozik, ott szintén számtalan mindeddig nem kellően kutatott téma van még, ami feltárásra vár, ami fehér foltot jelent. Ez részben azzal függ össze, hogy nagyon sokáig, évtizedekig nem lehetett foglalkozni tabunak számító különböző kérdésekkel. Például egyik nagy hiátusa a kárpátaljai magyar történetírásnak, a koncepciós perekben elítélteknek a története, ezeknek a koholt vádak alapján született ítéleteknek a kutatása. Ez részben megtörtént már, de valószínűsíthetően ezres nagyságrendű azoknak a száma, akiknek a dossziéja még érintetlen. Ezekhez az iratokhoz pedig a hozzáférhetőség rettenetesen nehéz. A kutatás sem egyszerű, hiszen nem tematikailag vannak a dossziék, hanem személyre szólóan. Minden személyről, akit elítéltek, adott paragrafus alapján, konkrétan tudni kell a nevét (oroszul vagy ukránul is) és a születési dátumát. Ez merőben megnehezíti a kutatást.
Mik a további kutatási céljaid?
Egyrészt a Málenkij robot kárpátaljai vonatkozásait szeretném még jobban árnyalni. Dolgozni azzal a névjegyzékkel, az 1945-ben összeállított listával, amelyet sikerült fellelni a kárpátaljai deportáltakra vonatkozóan. Ez több mint 28 000 nevet tartalmaz, sikerült bevinni Excel táblázatba, és innentől kezdve lehetőségünk van arra, hogy különböző szűrések segítségével különböző jellegzetességeket vizsgáljunk, akár régión belül is. Erre szeretnék most fókuszálni. Ha távlati célokról beszélünk, akkor pedig mindenképpen szeretném a koncepciós perekben elítéltek történetét is vizsgálni az Állambiztonsági Hivatal Levéltárában.
Szakács János
*****
Az interjú a Járom Kulturális Egyesület jóvoltából készült. Az „Egy sötét folt az Észak-Alföld történelmében: Gulág” c. programsorozat keretében a Málenkij robot – A kárpátaljai magyarok 1944-es deportálása c. kiállítás 2017. január 31–2017. február 18. között tekinthető meg a Méliusz Juhász Péter Könyvtár Központi Könyvtárában. (Szerk.)
Itt adhatja meg észrevételeit és javaslatait az oktatási programokkal kapcsolatban.
Megjegyzését a webhely rendszergazdája általi felülvizsgálata után 3 (három) munkanapon belül közzétesszük. Megértésüket köszönjük!
Megjegyzések és javaslatok az oktatási programhoz (14):
Petrusinec András
Hallgató (II. RF KMF)
2021.11.02.
Véleményem szerint a képzési program nagyon aktuális a szak hallgatói számára. Habár minden tantárgy hasznosítható és érdekes, mégis külön szeretném kiemelni a ‘Retorika’ tantárgyat, amelyet véleményem szerint bármely szakterületen lehet kamatoztatni, hiszen a megfelelő kommunikációval sok mindent el lehet intézni; a ‘Nyelv és társadalom’ órákat, amelyek során a hallgatók képesek elsajátítani a nyelv különböző funkcióit hogyan lehet hasznosítani a gyakorlatban, a társadalomra viszonyítva; illetve a ‘Nyelvpolitika’ tantárgyat, amely során a hallgatók betekintést nyerhetnek a nyelvek mögött megbújó különböző ideológiákba.
Karpinecz Krisztián
Hallgató (II. RF KMF)
2021.11.02.
Jó napot kívánok! A nevem Karpinecz Krisztián, másodéves MA hallgató vagyok Angol illetve Magyar nyelv és irodalom szakon. Az utóbbi időben az fogalmazódott meg bennem, hogy a filológia tanszéken belül lehetne Fordító – tolmács (magyar – ukrán, vagy akár magyar – angol) szak /képzés. Véleményem szerint lenne rá igény, hiszen több friss diplomás nyelvész inkább fordításra/tolmácsolásra szakosodna minthogy nyelv és irodalom tanárkent képezi magát tovább.
Petrusinec András
Hallgató (II. RF KMF)
2022.02.01.
Kedves tanárok!
Az utóbbi időben sokat töprengtem és szeretném megosztani gondolataim a képzéssel kapcsolatban.
A képzésünkben vannak olyan tantárgyak, amelyek ugyanazokat a témaköröket is érintik. Ilyen például az Ukrán-magyar nyelvi kapcsolatok és az Etnográfia, vagy a Filológiai kutatások módszertana, illetve a Filológiai kutatások szervezése című tárgyak. Ezeket a tárgyakat akár össze is lehetne vonni.
Karpinecz Krisztián
Végzős (II. RF KMF)
2022.02.01.
Jó volna, ha a képzésben nagyobb hangsúlyt kapnának a szépirodalmi és tudományos szövegek létrehozásával és szerkesztésével foglalkozó tantárgyak, illetve ha több idő jutna a gyakorlatokra.
Колесникова Євгенія
Hallgató (II. RF KMF)
2022.06.07.
Надзвичайний університет! Дуже рада, що здобула магістерський ступінь саме тут. Навіть не зважаючи на те що я не з Закарпаття, а до цього вчилась в київському ВИШі, база знань, підтримка і фідбек викладачів не можна порівняти з ЗУІ. Не пошкодувала що вибрала саме цей навчальний заклад.
Balla Dániel
Hallgató (II. RF KMF)
2023.02.10.
A program érdekes és hasznos tantárgyakat foglal magába. Számomra a legérdekesebb szféra a döntéshozatal a számviteli adatok alapján és az üzleti elemzés. A mai könyvelőnek szakmailag felkészültnek és rugalmasnak kell lennie. Ezeknek a képességeknek a fejlesztését segíti a mesterképzési program.
Márkus Noémi
Hallgató (II. RF KMF)
2023.02.21.
A mesterképzési program a nemzetközi számvitelre összpontosul. Számomra fontos, hogy a nyelvi képességeimet érvényesítsem. Egy olyan munkahelyre vágyom, ahol a magyar és angol nyelv tudásomat hasznosnak találják. Viszont értem, hogy a nyelvtudás nem elegendő ahhoz, hogy egy nemzetközi cégnél munkát szerezhessék. Komoly szakmai tudással kell bírnom, ezért választottam a számviteli mester képzési programot.
Tóth Lídia
Hallgató (II. RF KMF)
2023.05.18.
Javaslom, hogy a képzési programba kerüljön be geoinformatikai jellegű tantárgy.
Simon Violetta
Végzős (II. RF KMF)
2023.07.11.
A Nemzetközi számvitel és adóügy képzési programot a tudományágak modern választéka jellemzi, amelyek lehetővé teszik a sikeres karrier építését Ukrajnában és külföldön egyaránt. Életem preferenciái a számviteli és pénzügyi területen történő további elhelyezkedés lehetőségére, valamint a saját vállalkozás szervezésére irányulnak. Ezért is választottam ezt a képzési programot MSc szinten. Érdeklődésemet a tantervben szereplő tantárgyak listája keltette fel, és a lehetőség, hogy saját oktatási pályámat építsem fel olyan tudományágak kiválasztásával, amelyeket érdekesnek és szükségesnek tartok tanulni. Egyetlen kötelező tudományágat sem tudok kiemelni, mert minden, amit a képzési program kínál, a Tudományos kutatás módszertantól a Számvitel szervezésig, az Üzleti adótanácsadáson és a Digitális technológiák a számvitelben és az adózásban át – mind hasznos és fontos számomra! Minden szakmai komponensnek megvan a maga egyedisége. A tantermek technikai felszereltsége is nagyon korszerű. A tanulás során nem csak szakmai ismeretek elsajátítására nyílik lehetőség, hanem informális oktatási tevékenységre is, amely lehetővé teszi a kreativitás, a logikus gondolkodás, a döntési képesség, valamint a nyelvikompetenciák fejlesztését.
Ferku Szilveszter
Hallgató (II. RF KMF)
2023.12.04.
A magyar szakos mesterképzés hallgatójaként párhuzamosan tanulhatok a Főiskola és Miskolci Egyetem által közösen hirdetett kettős (duális) képzésében. Ez véleményem szerint egy remek lehetőség, hiszen a két tanterv jól össze lett hangolva, így a kölcsönös kreditelismerésnek köszönhetően a két képzés teljesítése alig jár plusz teherrel számomra. Mindenkit arra bíztatok, hogy éljen ezzel a lehetőséggel.
Кордош Ізабелла
Hallgató (II. RF KMF)
2024.02.23.
Освітня програма «Середня освіта (Українська мова і література) для першого (бакалаврського) рівня враховує потреби та тенденції в сучасній освіті, спрямована на підготовку якісних фахівців-педагогів. Я цілком задоволена ставленням викладачів групи забезпечення освітньої програми до студентів, рівнем їхньої професійності тощо. Освітня програма якісна, але у мене є побажання збільшити, при можливості, кількість аудиторних годин на лекційні і практичні заняття з української та зарубіжної літератур. Адже лекції цікаві та корисні з точки зору покращення знань, умінь і компетенцій студентів, але, на мою думку, їх, зважаючи на обсяг матеріалу, замало. Завдяки більшій кількості семінарських/практичних занять ми могли б покращити навики аналізу літературних творів, методики їх викладання тощо, а це є важливим для філологів. Дякую за можливість висловити власну думку.
Попович Наталія
Végzős (II. RF KMF)
2024.02.28.
Освітня програма «Середня освіта (Українська мова і література)» є якісним документом, спрямованим на підготовку висококваліфікованих фахівців-філологів. У ній враховано сучасні потреби ринку праці, мультикультурні аспекти нашого регіону, а передбачені результати навчання мають на меті сформувати освічену та духовно багату особистість, професіонала, який здатний вирішувати складні фахові завдання в галузі освіти, зокрема в закладах загальної середньої освіти з навчанням мовами меншин.
Я задоволена переліком освітніх компонентів, які входять до освітньої програми, та якісною роботою викладачів українського відділення кафедри філології. Однак, на мою думку, доцільно було збільшити кількість аудиторних годин (як лекційних, так і семінарських) з української та зарубіжної літератур. Адже лекції є дуже корисними для поглиблення знань студентів, розставлення необхідних аспектів, проте їх кількість недостатня. А збільшення кількості семінарських занять дозволить краще опанувати вміння і компетенції аналізу художніх творів, розуміння особливостей літературного процесу. Дякую закладу за можливість висловити свою думку та сподіваюся на подальше вдосконалення освітньої програми.
Krisztián Váradi
Végzős (II. RF KMF)
2024.05.09.
I finished the Hungarian language and literature MA course in 2023. I enjoyed studying at the Philology Department because the teachers motivated me to continue my studies in a doctoral school. Subjects like “General linguistics” and “Philological scientific journals” provided me with the necessary knowledge to produce high-quality articles in internationally recognized journals in the sphere of linguistics. Therefore, the MA course was the perfect starting point for my PhD studies. I liked the idea that you could not only learn about languages and literature, but they also trained and motivated you to become an acknowledged researcher which is really important for a scientific degree.
Greba Szabolcs
Hallgató (II. RF KMF)
2024.11.19.
A Magyar nyelv és irodalom mesterképzés képzési programja számos olyan tantárgyat foglal magába, amely az elméleti tudásanyagot a gyakorlati alkalmazhatóság szempontjából közelíti meg. Számomra különösen hasznos volt például A szerkesztés elmélete és gyakorlata című tantárgy. A tantárgy keretein belül ugyanis több olyan lehetőséggel ismerkedhettem meg, ami megkönnyítheti a kiadványszerkesztéssel, illetve a szerkesztőségben folyó tevékenységekkel, mint például a hivatali levelezéssel kapcsolatos munkafolyamatokat. Ezekre az ismeretekre a jelenlegi munkám során is tudok alapozni.