Orosz Ildikót és a Rákóczi-főiskolát támadja Viktor Baloga
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, parlamenti képviselő után most Orosz Ildikó megyei képviselőt és az általa vezetett II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát (II. RF KMF) támadja Viktor Baloga, az ukrán parlament kárpátaljai képviselője, a Jedinij Centr (JC) párt elnöke október 25-i Facebook-bejegyzésében.
Baloga azt sérelmezi, hogy Orosz Ildikó október 23-án az 1956-os események tiszteletére szervezett budapesti központi megemlékezésen hangot adott azon nézetének, miszerint „a kommunista-fasiszta hatalomgyakorlás eszközei napjainkban is kísértenek, különösen Ukrajnában”. A képviselő posztjában már-már gúnyos hangnemet megütve mintegy kétségbe vonja a Mirotvorec „halállistájának” jelentőségét és a kárpátaljai magyarok deportálása kezdeményezésének tényét. A politikust zavarja a magyarokat megfélemlíteni akaró, fáklyás, álarcos fiatalok felvonulásának megemlítése is.
Posztjában Baloga hiányolja, hogy Orosz Ildikó nem ejtett szót a szerinte „valódi fasiszta zsoldosokról”, akik a megemlékezés napján, 23-án Donbászon megölték a magyar származású Úr Sándor ukrán katonát. „Ehelyett arról beszélt, hogy Ukrajna nem törődik a magyarokkal, ezért Magyarország teszi ezt meg helyette – írja Baloga. – Szerintem ez a hölgy messze túlment az oktatói hatáskörön.”
A következőkben a felháborodott munkácsi oligarcha-politikus párhuzamot von a rektor és a háború előtt „az ukrán FÁK-országok intézeteinek igazgatói” között, akik „Oroszország-szerte beszéltek az ukrajnai orosz ajkú lakosság elnyomásáról”. Baloga szerint a Rákóczi-főiskola vezetősége napjainkban ugyanezen az úton halad.
„Aki így fél a fasizmustól, miért él még ebben az átkozott Ukrajnában? Mi szüksége a mi útlevelünkre? Mire kell a Rákóczi-főiskolának licenzió gyermekek okítására, ha nemzetiségi ellenségeskedés szításával foglalkoznak” – olvasható a bejegyzésben. Baloga ezek után Petro Porosenko ukrán elnöknek címzett kérdésében felveti, nem kellene-e megfosztani az „ilyen személyeket” az állampolgárságuktól, az oktatási intézménytől pedig bevonni a működési engedélyt.
Baloga korábban felszólította Brenzovics Lászlót, hogy az mondjon le képviselői mandátumáról. Olyan ötlete is volt, hogy az „ukrán államnak fel kellene vásárolnia az áttelepült kárpátaljai magyarok üresen álló otthonait kelet-ukrajnai menekültek számára, aminek köszönhetően megszűnne Beregszász magyar jellege, és nem kellene katonaságot állomásoztatni a városban”.
Úgy tűnik, Baloga úr teljes vállszélességgel belefeküdt a kárpátaljai magyarokon való politikai nyerészkedésbe, pedig korábban úgy nyilatkozott, „nincs magyar probléma” Kárpátalján, sőt, a kisebbségek védelmét is számon kérte a kormányon. Az is feltűnő, mennyire nem tetszik a képviselőnek, amikor ország-világ előtt, sumákolás nélkül, egyenesen nevükön nevezik Ukrajna vezetésének (gaz)tetteit, s a legjobb védekezésnek a támadás elvét látja. Ebben pedig nem átall visszaélni a képtelen ukrán politika bűnei miatt elhunyt kárpátaljai katona nevével sem. Kérdés, hogy a nagy köpönyegforgató hírében álló politikus-oligarcha Viktor Baloga mikor ad ki újabb, korábbi véleményével merőben ellentétes nyilatkozatot aszerint, épp mi látszik kedvezőbbnek a durvának ígérkező kampányidőszakban.
Kocsis Julianna
Kárpátalja.ma