Sietős, de tartalmas beszélgetés egy elfoglalt emberrel

Csaknem három hete próbálok időpontot egyeztetni egy interjú idejére Csernicskó Istvánnal, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorával, míg végül sikerül összehozni a találkozót. Bevallom, mivel csak sokadig nekifutásra tudtuk megszervezni a beszélgetést, kicsit morcosan teszem fel az első kérdést.

– Félév elején és végén, vagy épp a felvételi időszakban érthető, ha egy rektor annyira elfoglalt, hogy az első próbálkozáshoz viszonyítva csak három héttel később sikerül leülnie beszélgetni egy riporterrel, de mi olyan fontos történik most, február végén – március elején a beregszászi főiskolán, hogy csak ma tudtunk végre találkozni?

– Aki azt hiszi, hogy egy felsőoktatási intézményben előfordulnak holt időszakok, amikor szinte semmi sem történik, az téved. Most is rengeteg teendő van, pezseg az élet, folyik a munka a főiskolán.

– Például? Mi izgalmas és fontos történik épp ezekben a napokban, hetekben?

– Annyi minden zajlik egyszerre, hogy attól tartok, nem is minden jut eszembe hirtelen, de megpróbálom összefoglalni. Új képzések elindításán dolgozunk, és mivel hamarosan el kell indítanunk a 2024-es felvételi kampányt, fontos, hogy ezt a munkát időben elvégezzük. Az alapképzés (BA/BSc) szintjén három, a mesterképzés (MA/MSc) szintjén pedig egy új képzést szeretnénk már most, idén tavasszal meghirdetni. Egyéb, strukturális átszervezések előkészítése is folyamatban van. Hogy pontosan milyen szakokról és milyen változásokról van szó, az hamarosan kiderül, figyeljék a főiskola honlapját, a reklámplakátokat, a rádiót, televíziót, az újságokat, a közösségi oldalakat. Emellett folyamatban van a már működő képzési programok értékelése, áttekintése, elemzése, hogy az eddigi tapasztalatok alapján megújítsuk azokat, és még jobbak, színvonalasabbak legyenek a képzéseink. A felsőoktatásban ugyanis alapkövetelmény a folyamatos megújulás. Az intézmény életének szervezése és a képzési programok megújítása során felhasználjuk azokat a tapasztalatokat is, amelyeket az oktatói és hallgatói véleményezések során kaptunk. Rendszeresen megkérdezzük ugyanis névtelen online kérdőívek segítségével a főiskola hallgatóit és munkatársait, mennyire elégedettek az itt folyó munkával, a körülményekkel, az oktatással. Nemrég zártuk le az idei méréseket, s épp most fejeztük be a beérkezett vélemények összesítését, értékelését, és most igyekszünk a hasznosítható javaslatok beépítését a következő tanév előkészítésének folyamatába.

– Engedje meg, hogy itt közbe kérdezzek. Valóban érkeztek megfontolásra érdemes javaslatok? Említene néhány konkrét példát?

– Persze. A hallgatók például jelezték, hogy a fakultatív nyelvoktatás keretében már most is választható és ingyenesen tanulható angol, ukrán, magyar, német és szlovák nyelv mellett szívesen tanulnának spanyolul vagy franciául is. Most épp azt szervezzük, hogy szeptembertől már e két nyelv is választható fakultatív tárgy lehessen a főiskolán. Az oktatók között többen hiányoltak egy olyan képzést, amely segít eligazodni az európai felsőoktatási tér és a főiskola belső minőségbiztosítási elvárásaiban, rendszerében. Február derekán szerveztünk is egy belső, távoktatási képzést, amelyhez a tananyagot mi magunk fejlesztettük, és épp ma, március 5-én értékeltük ki az ismereteket ellenőrző teszttel zárult képzés eredményeit. Kiderült, hogy száznál több oktatónk vett részt a képzésen, és köztük 8 fő 90 százalékosnál magasabb pontszámokat ért el, vagyis alaposan sikerült elmélyedniük a felsőoktatási minőségbiztosítás témakörében. De a hallgatók és az oktatók között egyaránt voltak többen, akik a képzéseink gyakorlati orientációjának növelésére tettek javaslatokat. E téren is igyekszünk fejlődni, és az elmúlt két hétben több olyan szakmai egyeztetést tartottunk, ahol a téma a pedagógusképző szakjaink gyakorlati rendszerének megújítása, a képzések gyakorlatközpontúságának növelése volt. Arra is készülünk, hogy március végén a gyakorlati bázisainkkal új együttműködési megállapodásokat írjunk alá, épp azért, hogy a szakmai gyakorlatok minél hatékonyabbak legyenek.

– Ismét közbe szúrok egy rövid kérdést. Csak hasznos javaslatok érkeztek, semmi őrültség?

– De, érkezett néhány olyan javaslat, amelyeknek sehogyan sem tudunk eleget tenni, ám a konkrét megjegyzések nagyobb része megfontolandó volt. Viszont a közelmúlt teendői között elmondom azt is, hogy újabb modulokkal bővítettük a saját fejlesztésű, IRIS nevű oktatásszervezési rendszerünket, számos szolgáltatást és feladatot digitalizálva ezzel, és tesztüzemmódban van néhány további fejlesztés, amelyek révén hamarosan egy komplex, digitális vezetői információs rendszer jön létre a főiskolán.

– Jó, rendben, már látom, hogy valóban elfoglalt volt az elmúlt időszakban, elnézést kérek a kezdeti tamáskodásért.

– Pedig még mindig nem értem a végére a felsorolásnak. Azt nem is említettem, hogy folyamatban van egy képzési programunk akkreditációs értékelése, öt további képzésünk pedig az önértékelés beszámolóit állítja épp össze, és készül a közeli hetekben, hónapokban esedékes akkreditációkra. A közepén járunk a főiskola nemzetközi intézményakkreditációja időközi monitoring eljárásának: március 1-ig kellett elvégeznünk a belső ellenőrzést és elkészítenünk az önértékelést. Arról sem esett még szó, hogy március első napján okleveleket adtunk át két mesterképzésünkben a tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítők számára, és két olyan képzésről van szó, amelyeket 2022-ben indítottunk és ebben a tanévben akkreditáltunk. Mielőtt ismét közbe szólna, elmondom még, hogy március végén megtartjuk a hagyományos Rákóczi Napokat a főiskolán, amelyek keretében röplabda torna, nemzetközi tudományos konferencia, díjak és elismerések átadása, ünnepi tudományos tanácsülés és kiállítás is lesz, és természetesen ezeket is meg kell szervezni, elő kell készíteni. Kihasználva, hogy még mindig nálam a szó, gyorsan hozzáteszem, hogy az úgynevezett kettős képzésben résztvevő hallgatóink egy csoportja épp a hét elején utazott ki egy egész féléves részképzésre a Miskolci Egyetemre, és közben folynak az egyeztetések a Nyíregyházi Egyetemmel további ilyen képzések mintatanterveinek összehangolásáról. De nem folytatom, pedig egészen biztosan nem soroltam fel mindent, amivel az elmúlt két-három hétben foglalkoztunk amellett, hogy a fő tevékenységünket, az oktatást sem hanyagoltuk el, én például ma is tartottam egy órát, reggel 8.00-tól 9.30-ig.

– Mivel a beszélgetés eredeti célja az lett volna, hogy a főiskola jelenlegi helyzetéről és a közeljövő terveiről kérdezzem, és tulajdonképpen épp erről hallhattunk az előzőekben, inkább nem teszek fel további kérdéseket, hanem megköszönöm az idejét és a türelmét.

– Köszönöm a beszélgetést, és külön köszönöm, hogy türelmesen jelentkezett újra és újra, hogy időt találjunk erre a beszélgetésre. Mivel úgy látom, most már önnek sincs több ideje, hisz a holmiját pakolgatja, a főiskola további terveiről, az előrelépés irányairól, a várható változásokról most nem beszélek. Majd talán legközelebb…

– Rendben. Mielőtt azonban békén hagyom, nem hagy nyugodni a kérdés… Amíg összeszedem magam az induláshoz, nem árulná el mégis, milyen új képzéseket hirdetnek meg 2024-ben?

– Nem titok, elmondom. Az alapképzés szintjén három új filológus szakot hirdetünk, mégpedig az angol–német, angol–magyar és ukrán–magyar fordító képzéseket. Azzal pedig már rég adósak vagyunk, hogy az óvodapedagógia szakon a mesterképzés szintjén is képzést szervezzünk és hirdessünk. No és persze a korábbi szakjainkra, képzéseinkre is várjuk a jelentkezőket.

/mz/x/