Soós Katalin beszéde a Rákóczi-főiskola Szakgimnáziumának átadó ünnepségén
Fennállásának 25. évfordulóját ünnepli a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. Az évforduló apropóján jubileumi ünnepséget szerveztek Beregszászban november 8-án. A közelmúltban a Rákóczi-főiskola infrastruktúrája egy újabb épülettel bővült, melynek átadóját az ünnepség keretén belül tartották. A felújított épületben kapott helyett a Rákóczi-főiskola Szakgimnáziuma, valamint az Egán Ede Szakképzési Centrum Beregszászi Képzési Központja.
A Rákóczi-főiskola Szakgimnáziumának igazgatója, Soós Katalin is felszólalt az eseményen. Beszédét alább publikáluk.
Tisztelet világi és egyházi méltóságok, kedves kollégák, diákok!
Fény, tiszta falak, rend, igényes környezet, diákzsivaj. Nézzenek körül, kedves vendégeink. Aki nem járt itt az utóbbi években, el sem tudja képzelni, hogy nem is olyan rég még az elmúlást, a pusztulást jelképezve egy elhagyatott romos épület állt itt, és most egy megújult, élettel teli iskolaépületet látunk, amelynek mindenki csodájára jár. Vannak, akik a gyermekkori emlékeiket keresik benne, és vannak, akik egyszerűen örülnek a pozitív változásoknak. Ma hivatalosan is átadásra került ez az épület, elfoglaljuk, belakjuk, életet viszünk bele. Ez egy nagyon megható pillanat az iskola életében és az én életemben is. Úgy gondolom, hogy tanáraink, diákjaink számára ez az épület a reményt, a jövőt, a jövőbe vetett hitet jelképezi.
Wekerle Sándor szavait idézve: „Építeni, nem rombolni, hinni és nem csüggedni kell!” Ezek a szavak tökéletesen jellemzik azokat a tapasztalatokat, amelyeket a főiskolával szemben tapasztaltunk eddig. Ez a szellemiség volt jelen akkor is, amikor megálmodtak egy beregszászi új magyar felsőoktatási intézményt, és 25 évvel ezelőtt el is indították. Ez a szellemiség volt jelen akkor is, amikor 2011-ben aláírták a szakgimnáziumot megalapító határozatot.
Nézzünk körül. Ez a csodálatos környezet, a diákzsivaj, ezek a csodálatos, tiszta tekintetű diákok, kik azért vannak itt, hogy tanuljanak, fejlődjenek, hogy továbbvigyék a mi munkánkat. Mi pedig a tanárainkkal, kollégáinkkal azon leszünk, hogy szakmai tudásunkkal, lelkesedésünkkel mindent megtegyünk azért, hogy megvalósítsuk az álmainkat. A főiskola mindig is odafigyelt arra, hogy a kárpátaljai magyar diákok tanulási, továbbtanulási lehetőségeit biztosítsa, és jó stratégaként mindig a legkeményebb, társadalmilag a legszükségesebb helyet, láncszemet erősítette. Tíz évvel ezelőtt pedig szakképzésünk a „nem csüggedni” mottó égisze alatt született. 2019-ben pedig a főiskola az akkreditált képzései mellett létrehozta az Egán Ede Szakképzési Centrumot is. Ez új reményt, új feladatokat és remélem, sikereket is jelent. Gratulálok ehhez mindenkinek, és bízom benne, ahogy a jókívánságok is elhangzottak, tényleg úgy fogjuk itt érezni magunkat, s ez most már az igazi otthonunk. Mindent megteszünk azért, hogy méltóan továbbvigyük a főiskola szellemiségét, hiszen építeni, nem rombolni kell.
Azért, hogy ez mind megvalósuljon, nagyon sok mindenre szükség volt. Szükség volt tervekre, tettekre, támogatókra. A tárgyak és a tettek megvoltak, s mint ahogy már nagyon sok éve tapasztaljuk, Magyarország Kormánya mindent megtett azért, hogy a fiataljaink jövőjének biztosításában részt vegyenek, és biztosították a hátteret ahhoz, hogy ez a projekt megvalósuljon. Köszönet érte magyar kormánynak. Köszönet érte a főiskolának, köszönet az alapítványnak, aki rendezte az ügyeket, és köszönet mindazoknak, akik részt vettek ezekben a munkálatokban. A Városi Tanácsnak, aki támogatta a projektet, és mindenkinek, aki velünk örül és megtisztelte rendezvényünket jelenlétével. Isten áldja meg önöket!
Köszönöm, hogy meghallgattak!