Tanévnyitó ünnepség a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán (Videó)

1371 hallgató számára nyílt meg az új tanév a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán (II. RF KMF) szeptember 23-án.  A tanévnyitó ünnepségnek hagyományosan a beregszászi református templom adott otthont.

Az esemény Kárpátalja történelmi zászlóinak felvonultatásával kezdődött, melyeket tárogatószóra a főiskola kuruc kori viseletbe öltözött hallgatói vittek be a templomba. Ezt követően Taracközi Ferenc, a Beregszászi Református Egyház vezető lelkipásztora köszöntötte a résztvevőket.

Nemzeti imádságunk és a főiskola himnusza, a Rákóczi Ferenc bús éneke című kuruc kori ének után a meghívott vendégek köszöntésére került sor.

Csernicskó István, a II. RF KMF rektora beszédében Mikszáth Kálmán egyik novellájának sorait idézte: Praesens inperfectum, futurum perfectum, azaz Tökéletlen jelen, tökéletes jövő.

„Azt hiszem, nem erőltetett a párhuzam a jelen helyzetünkre: a jelen nagyon is tökéletlen, de aki új tanévet kezd, akár oktatóként, akár hallgatóként, az a jövőbe tekint, és bizakodik abban, hogy az majdan jobb lesz”

– mondta. Kiemelte továbbá, hogy intézményünk hallgatói létszáma a tavalyi után ismét rekordot döntött, hiszen összesen 1371 hallgatónk van.

„A Kárpátalján elő magyar közösségről többször is lemondtak már az elmúlt bő évszázad során. Először az első, majd a második világháborút követően. A közösség azonban mindeddig megmaradt és ragaszkodik szülőföldjéhez. Mert, aki tanévnyitóra jön, és a tanulást választja, az a jövőbe tekint, a jövőbe fektet”

– zárta köszöntőjét főiskolánk rektora.

A rektori köszöntő után Csák János, kultúráért és innovációért felelős miniszter üdvözölte a jelenlévőket.

„Az ember legnagyobb szükséglete a kötődés, a valahova tartozás. Kötődünk Istenhez, hazánkhoz, családunkhoz. A tanulás és a családunk maga a kultúránk Nekünk, magyaroknak nagyon gazdag a kultúránk. Van beszélt-, énekelt-, táncos-, vizuális anyanyelvünk. Hihetetlen gazdag szellemi és lelki örökséget kaptunk”

– hangsúlyozta, majd elmondta, a magyar kormány fontosnak tartja, hogy a világon mindenhol, ahol magyarok élnek, támogassa a magyar kultúrát, hisz egyetlen magyar sincs egyedül.

„A legfőbb feladatunk, hogy biztosítsuk Kárpátalja, és az önök biztonságát. Ez a mi kötelességünk, a diákoké pedig, hogy tanuljanak, s minél jobban sajátítsák el a tananyagot. Előttem rektor úr a sztálinizmus idejét említette, ahol népeket semmisítettek meg. Ma megint ugyanazzal a gonosszal küzdünk, újra és újra. Hogy ma mégis a jövőről beszélhetünk, az hadseregünknek köszönhető, akik védelmeznek minket, hogy mi ma ünnepelhessünk”

– emelte ki Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás vezetője, majd köszöntet mondott a magyar partnerek nagyfokú segítségéért, melyet Kárpátalja és Ukrajna irányába tanúsítanak.

A köszöntők után az első évfolyamos hallgatók fogadalomtétele következett, ezt követően Orosz Ildikó, főiskolánk elnöke és Csernicskó István kézfogással hivatalosan is az intézmény hallgatóivá avatták a gólyákat, majd elhangzott a Diákhimnusz.

A tanévnyitó ünnepségen átnyújtották a főiskola Tudományos Tanácsa által létrehozott Rákóczi-díjat, amely az önálló kárpátaljai magyar nyelvű felsőoktatás létrejöttének, a főiskola megmaradása és fejlesztése szempontjából döntő szerepet vállaló személyek tevékenységének elismerése. A kitüntetésben azok részesülhetnek, akik erkölcsi kiállásuk, anyagi támogatásuk révén jelentősen hozzájárultak több ezer kárpátaljai magyar fiatal képzéséhez, ezzel is segítve boldogulásukat szülőföldjükön. A díjat minden évben két személy – egy anyaországi vagy külföldi és egy kárpátaljai – kaphatja. A főiskolai tanács határozatának értelmében 2023-ban a magyarországi díjazott Csák János, kultúráért és innovációért felelős miniszter. A kárpátaljai díjazott pedig Vaszil Roszul a Kárpátaljai Megyei Közoktatási Főosztály egykori vezetője.

A díjátadást követően Orosz Ildikó, a II. RF KMF elnöke tanévnyitó beszédében József Attila Levegőt és Radnóti Miklós Töredékek című verseit elevenítette fel, mely a huszadik század harmincas negyvenes éveiben születtek, s melyek pontos rajzot adnak az erőszakról, a kis ember életérzéseiről, melyek ma is bennünk kavarognak.

„Mi a bátorság? Nelson Mandela szerint a bátorság nem a félelem hiánya, hanem annak leküzdése. A bátor ember nem az, aki fél, hanem aki legyőzi a félelmet. Erre van szükségünk midnannyiunknak”

– zárta beszédét.

Ezt követően a történelmi egyházak képviselői Isten áldását kérték az elsős és felsős hallgatókra, az intézmény tanáraira, munkatársaira és minden jelenlévőre.

Az ünnepség a Szózat eléneklésével zárult.

Kurmay Anita

Ez a bejegyzés az alábbi nyelveken is elérhető:
• Українська
• English