Véget ért az 58. Magyar Nyelv Hete
Az Anyanyelvápolók Szövetségének szervezésében Kárpátalján rendezték meg az 58. Magyar Nyelv Hetét április 24–26-án. Az esemény zárását április 26-án a Rákóczi‐főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetében tartották.
A jelenlévőket Kudlotyák Krisztina, az intézmény oktatója köszöntötte.
„Az anyanyelv számunkra olyan, mint a levegő. Észre sem vesszük, hogy nélküle nem létezhetnénk”
– kezdte köszöntőjét Csernicskó István, a Rákóczi-főiskola rektora, majd kifejtette, hogy egyetlen nyelv sem létezhetne a beszélői nélkül, és egyetlen olyan beszélő közösség sincs, melynek ne lenne nyelve, ne volna anyanyelve. Ahhoz viszont, hogy kisebbségi környezetben fennmaradjon egy kisebbség anyanyelve, négy feltétel szükséges: legyenek személyek, akik beszélik az adott nyelvet, legyen szándék a nyelv fenntartására, legyen a nyelv használatára minél több lehetőség, legyenek jogok arra, hogy használhassák az adott nyelvet.
„Az, hogy ma ennyien összegyűltünk a magyar nyelv, közös anyanyelvünk ürügyén, bennem azt a reményt erősíti, hogy ezek a feltételek adottak Kárpátalján, és van nemcsak jelene, de jövője is a magyar nyelvnek”
– mondta Csernicskó István.
Soós Katalin, a Rákóczi-főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetének igazgatója beszédét Ludwig Wittgenstein Logikai-filozófiai értekezés című művének egyik sorával indította: „Nyelvünk határai a világunk határait jelentik.”
„Kívánom, hogy feszegessük nyelvi határainkat, mely által világunk határai is rugalmasabbá válhatnak”
– tette hozzá.
Végezetül a résztvevőket Jusztin Miklós, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja köszöntötte, valamint Szántó Edit, az Anyanyelvápolók Kárpátaljai Szövetségének elnöke olvasta fel Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetsége elnökének a kárpátaljai magyarsághoz intézett levelét.
A köszöntőket követően a Felsőfokú Szakképzési Intézet diákjainak gondolatébresztő, filozofikus, a magyar költők és ismert dalok soraiból készített összeállítását láthattuk.
Ezt követően egy előadás-sorozat vette kezdetét. Elsőként dr. habil. Beregszászi Anikó, a Rákóczi-főiskola Filológia Tanszéke vezetőjének A kárpátaljai magyar anyanyelvi nevelés elmúlt 22 évének története című előadását hallgathattuk meg. Őt követte dr. Pomozi Péter nyelvész, egyetemi docens (ELTE), a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója, aki a magyarság helyzetét mutatta be a Kárpát-medencében. Dr. Dudics Lakatos Katalin, a Rákóczi-főiskola Filológia Tanszéke Magyar Tanszéki Csoportjának docense a kárpátaljai magyar pedagógusok nyelvi attitűdjeiről tartott bemutatót. Végezetül dr. Pusztay János nyelvész, egyetemi tanár, műfordító, az uráli nyelvek és népek kutatója tartott előadást Kétnyelvűség: áldás vagy átok? címmel.
Kurmay Anita
-
Ez a bejegyzés az alábbi nyelveken is elérhető:
Українська