A magyar nyelvtudásra szükség van! – Interjú Váradi Natáliával

Sikeresen lezárultak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felnőttképzési Központja által ukránok számára meghirdetett magyar nyelvtanfolyamok. A képzés céljairól, folyamatáról, eredményeiről és folytatásáról Váradi Natáliát, a Felnőttképzési Központ vezetőjét kérdeztük meg.

– Honnan jött az ötlet a tanfolyamhoz?
– Az ötlet a Rákóczi-főiskola vezetőségétől és Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosától származott, akik 2016 márciusában sajtótájékoztatón jelentették be a magyar, mint idegen nyelv képzés indulását Kárpátalján. A szervezéssel a főiskola Felnőttképzési Központját bízták meg. Ezt követően tizennégy ukrán írott sajtóban, illetve plakátokon keresztül hirdettük meg a tanfolyamokat. A képzések ingyenesek, mindenki számára nyitottak voltak. Jelentkezni április elejéig lehetett. Ez idő alatt több mint 1300-an regisztráltak, de a határidő lejártát követően is folyamatosan jelentkezők áradata érkezett, így nem volt más választásunk, meg kellett hosszabbítani a határidőt. Végül, május 8-án 1965 fővel kezdődött meg a tanfolyam Kárpátalja negyvenöt településén, ahol ötvenkét különböző helyszínen folyt az oktatás, mivel voltak olyan települések, ahol a túljelentkezés miatt több csoportra kellett bontanunk a résztvevőket.

– Milyen célból indították el a képzést?
– A cél az volt, hogy olyan településeken, ahol 20 %-os arányban vagy ez alatt élnek magyarok, esetleg valamilyen történelmi emlékhellyel, természeti kinccsel vagy turisztikai látványossággal, attrakciókkal rendelkezik a település, ott legyenek magyarul beszélő emberek, tisztségviselők. A másik, nem titkolt vágyunk az volt, hogy a magyar nyelv presztízsnyelvvé emelkedjen, hiszen a magyar egy Európai Uniós nyelv, amivel boldogulhatunk a környezetünkben lévő régiókban.

– Kik jelentkeztek?
– Voltak köztük bolti eladók, benzinkutasok, óvónők, iskolaigazgatók, klubvezetők, orvosok, nővérek, tehát mindenféle társadalmi réteg képviseltette magát. Hét és hetvenkét év között volt a hallgatók életkora. A statisztikák alapján többnyire nők vettek részt, valószínűleg azért, mert a férfiak nagy része nincs itthon.

– Lehet azt tudni, hogy a résztvevők számára miért volt ilyen népszerű a tanfolyam, milyen célból vettek részt a képzésen?
– A kérdésemre kapott válaszok nagyon érdekesek és sokszínűek voltak. Egyeseket a dédszülei nyelvének megtanulása ösztönzött, míg másokat a magyar nép történetének megismerése vonzott. Többen üzleti megfontolásból jelentkeztek a képzésre, mivel vállalkozásokat szeretnének nyitni, Magyarországgal akarnak üzleti kapcsolatokat kiépíteni, vagy már vállalkozók és szélesíteni akarják üzlettársaik palettáját. Akadt olyan polgármester vagy képviselő is, aki szeretne legalább magyarul köszönni és válaszolni azoknak a választópolgároknak, akik bizalmat szavaztak neki. Számos esetben turisztikai célzattal szeretnének Magyarországra utazni, vagy a határon túli egészségügyet igénybe venni. Szép számmal voltak olyanok is, akik munkavállalás céljából szeretnék megtanulni a magyar nyelvet. Természetesen voltak, akik vállalták, hogy kettős állampolgárságot akarnak szerezni és el szeretnének költözni itthonról, mert nem látják az ország jövőjét. A fiatalok pedig céltudatosan indulnak a magyar felsőoktatási intézményekbe, akár ide a beregszászi Rákóczi-főiskolára, akár a határon túlra.

– Hogyan zajlott a tanítás?
– A hallgatókat korosztály, település vagy foglalkozás szerint próbáltuk csoportokra bontani. Hetvenegy tanár segítségével tanultak százhúsz órában, heti rendszerességgel. Legtöbb esetben hétvégén, tehát szombaton és vasárnap. Mivel olyan helyszínek is akadtak, ahol nagyon sok csoport volt, ott a hétvégéken kívül hétköznap délutánonként is folytak a foglalkozások. Nagy szerencsénk volt, hogy nyári időszakra esett a tanfolyam, így akár estébe nyúlóan is lehetett tanulni. A résztvevők egy előre kidolgozott tematika alapján haladtak és természetesen fotódokumentáció is készült. A tanárok elsősorban egyetemi végzettséggel rendelkező, két nyelven beszélő kollégák voltak, ill. a Rákóczi-főiskola végzős évfolyamos hallgatói: főleg magyar, ukrán vagy angol szakosak, tehát nyelvészek.

– Milyen eredménnyel zárult a képzés?
– Három írásbeli, ún. kis modulzáróra került sor a félév folyamán, amit legkevesebb 60 %-ra kellett teljesíteni. November utolsó heteiben pedig egy írásbeli-szóbeli vizsgára is sor került a tanultakból, ezt azonban csak 1136-an teljesítették az 1965-ből, tehát nem kapott mindenki tanúsítványt. Ez egy kétnyelvű dokumentum, amely azt tartalmazza, hogy az illető százhúsz órában tanulta a magyar nyelvet. Nem jogosítja fel tulajdonosát semmire, nem minősül nyelvvizsga bizonyítványnak.

– December 10-én közel ezer fő vehette át okleveleit a főiskolán.
– Így van. Először arra gondoltunk, hogy a különböző helyszíneken fog sor kerülni az oklevelek kiosztására, ám később jött az ötlet, hogy itt a főiskolán is megrendezhetjük az ünnepséget. Az előzetes adatok alapján 700 fő érkezett volna, azonban december 10-én több mint 900 ember jött el. A tanúsítványokat az őket oktató tanárok vették át, hiszen ennyi embernek fizikailag lehetetlen lett volna átadni azokat. Akik nem tudtak eljönni, azok oklevelét is átadtuk a tanároknak, s ők majd a helyszínen kiosztják, tehát nem kell külön bejönni értük Beregszászba. Az oklevélátadón Grezsa István kormánybiztos úr, Peller Péter főosztályvezető, Szalipszki Endre főkonzul és a főiskola rektorhelyettese, Fodor Gyula mondott ünnepi beszédet.

– Mik a jövőbeli tervek? Hogyan folytatódik a képzés?
– Október 17. és november 17. között lehetett jelentkezni a következő tanfolyamra. A napokban zajlik az összesítés. Eddig 3518 főt regisztráltunk, akikből 714-en már részt vettek az előző körben és most egy haladó szintre szeretnének beiratkozni. Sok kisebb településen december 3-án a képzések már megkezdődtek. Ungváron, Csapon és a nagyobb városokban, ahol ötszáz fő körül van a jelentkezők száma, ott december 17-én kezdődnek meg az első foglalkozások.
A nyelvtanfolyam résztvevőinek összesen 211 csoportot alakítottunk ki, több mint kilencven tanárt kértünk fel az oktatásukra. Elsősorban hétvégén lesznek az alkalmak most is, de nagyon sok településen hétköznap, munka után négytől hatig folyik majd a tanulás. A képzések június 30-ig tartanak, ezt követően lesz ismételten egy ünnepélyes zárás. A tanterveket szakemberek segítségével módosítottuk, javítottuk, s kiküldtük minden tanár számára ugyanazzal a dokumentációval, amit vezetniük kell az órák során. A tanuláshoz-tanításhoz szükséges tananyagokat, tankönyveket, laptopokat, CD lejátszókat megvásároltuk, amik a főiskola könyvtárából, illetve Felnőttképzési Központjából kikölcsönözhetőek. A tanfolyamot most is a magyar kormány támogatásával bonyolítjuk le.

Sütő Éva
Kárpátalja.ma