A Rákóczi-főiskola egykori rektorának mellszobrát avatták fel Beregszászban

November 16-án ünnepélyes keretek között avatták fel a prof. dr. Szikura Józsefnek, a főiskola egykori rektorának emléket állító mellszobrot a tudomány napját méltató rendezvénysorozat keretében.

Kora délelőtt szoboravatással vette kezdetét a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) Biológia és Kémia Tanszékének és Fodor István Kutatóközpontjának a tudomány napját méltató rendezvénysorozata. A program alkalmával kiállításmegnyitón, tudományos előadásokon, valamint a Szikura József Botanikus Kert bemutatásán vehettek részt az érdeklődők.

A szoboravató-ünnepség alkalmával dr. Borhidi Attila, a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében Szikura Józsefre emlékezve kiemelte, hogy emberfeletti teljesítmény az, amit Szikura József élete során véghezvitt. A közép-ázsiai magashegységek flórájából 67 család 312 növénynemzetségének több mint 1200 faját mentette át és telepítette a kijevi nagy botanikus kertbe. Ennek a hatalmas munkának a fontossága és tudományos nagysága, érdeme évről évre növekedett, tekintettel arra, hogy bekövetkezett a botanikai tudományoknak egy új korszaka: a molekuláris taxonómiá­nak az időszaka. Ez azt jelentette, hogy amit addig a morfológiai tudományok segítségével a botanikában lejegyeztek, azt ki kellett egészíteni, és újra kellett értékelni a genetikai szekvenciák vizsgálatával. „Ezzel Szikura József a jövő kutatásainak az alapjait tette le, és nemcsak azt végezte el a tudományos kutatásban, egyúttal munkát, témát adott a fiatalok számára a biológiai kutatásokban.” Dr. Borhidi Attila szerint Szikura József nemcsak nagy tudós volt, hanem jó és segítőkész ember is, aki mindig segített másokon: „Az, hogy a főiskola rektora lett, is azt bizonyítja, hogy számára a közösség volt az első.”

Dr. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora elmondta, hogy amikor a főiskola nehéz helyzetbe került, akkor Szikura József vállalta idős kora ellenére azt a feladatot, ami egy rektori pozícióval jár. A megújulás volt rá jellemző mindig – emelte ki a főiskola rektora. Szerinte a professzor nemcsak jó ember volt, hanem nagyon nyitott, modern személyiség. „Bár a világot bejárta, de azt, hogy ő honnan jött, sosem felejtette el, bárhová vitte a világ, ő kárpátaljainak érezte, vallotta magát. Olyan hazafinak, aki élete végén hazahozta a tudást, amit szerzett.”

Az egykori rektort ábrázoló mellszobrot a főiskola belső udvarának parkjában állították fel. Az alkotást Túri Török Tibor keszthelyi szobrászművész készítette el.

A tudomány napja alkalmából Semmelweis Ignác életét bemutató poszterkiállítás is megtekinthető volt, mely Magyarország Beregszászi Konzulátusának közreműködésével valósult meg.

Beke Mihály András első beosztott konzul a kiállítás megnyitása kapcsán elmondta: Semmelweis volt az, aki a legtöbbet tette azért, hogy az anyák számára a szülés ne tragikum legyen. A kiállítás apropója, hogy éppen 200 esztendeje született Semmelweis Ignác. „A legbanálisabb igazság felismerését is kemény munka előzi meg. Őt magát a klinikai kutatások úttörőjének nevezték. Semmelweis Ignác a magyar nemzet büszkesége, a legismertebb magyar orvos” – fogalmazott Beke Mihály András.

A kiállítás eredeti koncepciója Varga Benedek és Horányi Ildikó nevéhez fűződik, a kivitelezés Blahák Eszter és Varga Benedek munkája, melyet a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár támogatott.

A bioetika aktuális kérdései kapcsán előadássorozatokat lehetett meghallgatni különböző kutatóktól, szakemberektől. A délutáni órákban pedig a főiskola botanikus kertjének névadó-ünnepségére került sor Nagyberegen, mely arborétum ezentúl Szikura József nevét viseli. A kertet dr. Kolozsvári István, a II. RF KMF Fodor István Kutatóközpontjának vezetője mutatta be.

Váradi Enikő


Az 1944-ben elhurcoltakra emlékeztek Beregszászban
“Ki Mit Tud?” – vetélkedő a Rákóczi-főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetében