ZNO–2019: kárpátaljai eredmények Ukrajna történetéből

A 2018/2019-es tanév végén az érettségizőknek három tantárgyból kellett külső független tesztelés formájában érettségi vizsgát tenni. Az ukrán nyelv és irodalom minden középiskolai szintet végző diák számára kötelező volt. A második vizsgatárgy szabadon választható annak függvényében, hogy a felvételiző milyen szakirányban szeretné folytatni tanulmányait. Akik reál szakirányt választanak, matematikából, a humán szakirány mellett döntők esetében Ukrajna történetéből kellett külső független vizsgatesztet tenni.

Az Ukrajna története független vizsgadolgozat 60 különböző típusú feladatból áll. A feladatokat az alábbi kronológiai szakaszolás szerint osztották fel:

  1. Ukrajna története az ókortól a XIX. század végéig (30 feladat).
  2. Ukrajna története a XX. századtól a XXI. század kezdetéig (30 feladat)

Az írásbeli feladatsort 100%-ban Ukrajna történetéhez kapcsolódó feladatok alkották, egyetemes történelemhez kötődő feladatokat nem tartalmazott. A feladatok az előre meghatározott témakörökre irányultak. Számos feladatnál szöveg, kép, adat, térkép segítségévek kellett a vizsgázóknak megválaszolni a feltett kérdést. A feladatlap első részének (1–30 kérdés) kronológiai határai a XX. század elejétől a XXI. század kezdetéig terjedtek. E kérdésblokk eredménye került be az érettségi bizonyítványba. Az első 23 feladat esetében négy lehetséges opció közül kellett kiválasztani az egyetlen helyes választ. A 24–26. feladat történelmi fogalmak, nevek és események párosítása volt. A 27–28. feladatokban a megadott eseményeket időrendi sorrendbe kellett állítani az érettségizőknek. A 29–30. feladatokban pedig hét állítás közül kellett kiválasztani három helyest. A vizsgadolgozat második részében az ókortól a XIX. század végéig terjedő eseményekre kérdeztek rá. A feladattípusok nem tértek el az első résztől, csupán a kérdések más korszakokra vonatkoztak. Maximálisan 94 vizsgapontot lehetett szerezni. Csakúgy mint minden tárgyból, Ukrajna története esetében is a vizsgapontokat átkonvertálták egy 1-től 200 pontig terjedő skálára. Az alsó ponthatár 2019-ben 27 vizsgapont volt, tehát 27 vizsgapontra lehetett megkapni a felvételihez szükséges 100 pontot. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt (150 perc) tetszése szerint oszthatta meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatta. A vizsgapontok értékét az alábbi táblázat szemlélteti.

Vizsgapont 1–200-ig terjedő pontszám Vizsgapont 1–200-ig terjedő pontszám Vizsgapont 1–200-ig terjedő pontszám Vizsgapont 1–200-ig terjedő pontszám
0 elégtelen 24 elégtelen 48 153 72 182
1 elégtelen 25 elégtelen 49 155 73 183
2 elégtelen 26 elégtelen 50 157 74 184
3 elégtelen 27 100 51 158 75 185
4 elégtelen 28 102 52 160 76 185,5
5 elégtelen 29 105 53 161 77 186
6 elégtelen 30 107 54 162 78 187
7 elégtelen 31 110 55 164 79 188
8 elégtelen 32 112 56 165 80 189
9 elégtelen 33 115 57 166 81 190
10 elégtelen 34 118 58 167 82 191
11 elégtelen 35 121 59 169 83 191,5
12 elégtelen 36 124 60 170 84 192
13 elégtelen 37 127 61 171 85 193
14 elégtelen 38 130 62 172 86 194
15 elégtelen 39 132 63 173 87 195
16 elégtelen 40 135 64 174 88 195,5
17 elégtelen 42 138 65 175 89 196
18 elégtelen 42 140 66 176 90 197
19 elégtelen 43 143 67 177 91 198
20 elégtelen 44 145 68 178 92 198,5
21 elégtelen 45 147 69 179 93 199
22 elégtelen 46 149 70 180 94 200
23 elégtelen 47 151 71 181

Forrás: saját szerkesztés az Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központ adatai alapján

Mint fentebb említettük, az Ukrajna története külső független tesztelésen elért eredmény egyben az érettségi jegyet is jelenti. Az Ukrajna története tesztvizsga esetében azonban csak a vizsgadolgozat első részét (1–30 kérdést) vették figyelembe. Ennek megfelelően csak 47 vizsgapontot konvertáltak át az Ukrajnában érvényes 1–12-es jegyskálára. A megnevezett feladatokból legalább 9 pontot kellett szerezni ahhoz, hogy Ukrajna történetéből 4-es szerepeljen az érettségi bizonyítványban. 40–47 pontra lehetett 12-est kapni. A vizsgapontok értékeit az alábbi táblázat szemlélteti.

Pontszám Jegy
0–2 1
3–5 2
6–8 3
9–11 4
12–14 5
15–18 6
19–21 7
22–24 8
25–29 9
30–35 10
36–39 11
40–47 12

Forrás: saját szerkesztés az Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központ adatai alapján.

Az Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központ adatai szerint az elmúlt tanévben Ukrajnában összesen 222 449 személy regisztrált az Ukrajna története külső független tesztvizsgára. A résztvevők 16,18%-a nem ért el pozitív eredményt. Legtöbben általános középiskolákból jelentkeztek (77 470 fő). A középiskolai érettségizők 11,21%-a nem érte el az alsó ponthatárt. 45 554 fő felsőoktatási intézményekből jelentkeztek. Közülük 23,96% nem érte el az alsó ponthatárt. A szakiskolák diákjai (33 634 fő) bizonyultak a legkevésbé eredményesnek. Esetükben az érettségizők 36,87 %-a nem érte el az alsó ponthatárt. Az oktatási nevelési komplexumokból összesen 18 203 diák vett részt. 10,39%-uk nem tudta sikerrel venni az akadályt. Ukrajnában a legeredményesebben a tehetséggondozó jellegű oktatási intézmények (gimnázium) érettségizői (8 982 fő) teljesítettek. Esetükben a vizsgázók 2,69%-a nem érte el a minimum ponthatárt. A speciális szakiskolákból összesen 204 érettségiző jelentkezett az Ukrajna története független tesztvizsgára. A speciális képzésben résztvevő tanulók 16,95%-a nem teljesítette pozitívan a vizsgát. 13 080 személyt az egyéb kategóriába soroltak. Ezen résztvevőknek nem volt jogviszonyuk oktatási intézménnyel. Közülük 4,90% nem érte el az alsó ponthatárt. Az eredmények tükrözik, hogy különbséget kellene tenni a szakiskolák és a tehetséggondozó jelleggel működő oktatási intézmények érettségije között. Feltehetően sokkal pozitívabb eredményeket lehetne elérni, ha bevezetnék a többszintű érettségit. Figyelembe kellene venni, hogy az érettségizők milyen típusú oktatási intézményben tanultak. Minőségileg és mennyiségileg is differenciálni kellene az érettségit, hiszen nem hasonlítható össze egy komoly szinten folyó oktatást biztosító gimnázium vagy líceum egy olyan szakiskolával, ahol az érettségi tárgyak mellett szakmát is tanulnak a diákok.

Az Ukrajna története független tesztvizsgák eredményeit figyelembe véve rangsort állítottunk fel Ukrajna megyéi között. A legeredményesebbnek a főváros érettségizői bizonyultak. A leggyengébben Csernyivci megyében, illetve Kárpátalján teljesítettek. Az eredményeket az alábbi táblázat szemlélteti.

Ssz. Megye Résztvevők száma Nem érte el az alsó ponthatárt %-ban kifejezve
1. Kijev főváros 15981 8,57 %
2. Kijev megye 8600 11,09 %
3. Cserkaszi megye 5680 11,99 %
4. Csernyihiv megye 5775 12,24 %
5. Harkiv megye 12133 12,76 %
6. Luhanszk megye 4000 13,05 %
7. Dnyipropetrovszk megye 16513 13,12 %
8. Zaporizzsja megye 10035 13,66 %
9. Kirovograd megye 4943 13,78 %
10. Poltava megye 7790 14,62 %
11. Szumi megye 5803 15,35 %
12. Hmelnick megye 8056 15,37 %
13. Lemberg megye 15723 15,37 %
14. Odessza megye 11961 16,08 %
15. Voliny megye 7904 16,61 %
16. Donyeck megye 8945 16,78 %
17. Herszon megye 6343 16,79 %
18. Mikolajiv megye 5991 17,66 %
19. Ternopil megye 7627 17,12 %
20. Zsitomir megye 7787 18,04 %
21. Vinnyica megye 10232 18,35 %
22. Rivnei megye 9603 21,32%
23. Iv. Frankivszk megye 9244 22,94 %
24. Csernyivci megye 6791 28,33 %
25. Kárpátalja megye 8989 30,89 %

Forrás: saját szerkesztés az Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központ adatai alapján

Kárpátaljáról összesen 8 989-en tettek külső független tesztvizsgát Ukrajna történetéből. A magyar tannyelvű iskolából/osztályokból 497 érettségiző jelentkezett Ukrajna története tesztvizsgára. Közülük 281 lány és 216 fiú. 221-en városi iskolákból jelentkeztek. Az eredmények alapján Kárpátalja tekintetében is rangsort állítottuk fel. Ebben mindegyik tannyelvű iskola eredménye szerepel.

Legtöbben Ungváron és Munkácson választották az Ukrajna története tesztvizsgát. Ha a városi iskolák eredményeit vesszük figyelembe Ukrajna történetéből az ilosvai vizsgázók teljesítettek a legeredményesebben, csupán 5,8% nem érte el az alsó ponthatárt. Az érettségizők Huszton (38,5% nem érte el az alsó ponthatárt), illetve Beregszászban (38,84%) voltak legkevésbé eredményesek. Az eloszlásokat az alábbi ábra szemlélteti.

Forrás: saját szerkesztés az Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központ adatai alapján.

A járások eredményeit tekintve legtöbben a Técsői járásból (1257 fő) jelentkeztek az Ukrajna története független tesztvizsgára. A legeredményesebbek a Volóci járás vizsgázói voltak: esetükben 18% nem érte el az alsó ponthatárt. A legtöbben a Técsői járásban buktak el a vizsgán (43,52%). Az eredményeket az alábbi ábra szemlélteti.

Forrás: saját szerkesztés az Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központ adatai alapján.

Megvizsgáltuk a kárpátaljai magyar tannyelvű középiskolák eredményeit Ukrajna történetéből százalékos arányban. Kárpátalján 41 magyar vagy részben magyar tannyelvű középiskola működik. Az Ukrajna története külső független tesztvizsga esetében külön kategóriába sorolva hasonlítottuk össze az általános középiskolák teljesítményét és a tehetséggondozó jelleggel működő oktatási intézményeket (gimnázium, líceum, szakképzési intézet).

Az Ukrajna története csak azon felvételizőknek volt kötelező, akik humán szakirányt választottak. A Gáti Középiskolából és a Verbőci Középiskolából egy érettségiző sem választotta a történelem tesztvizsgát, mindenki matematikából mérte fel tudását. Az Ukrajna története tesztvizsga a Jánosi Mezőgazdasági Líceum tanulói körében volt a legnépszerűbb. A középiskolák résztvevőinek számát alábbi ábra szemlélteti.

Forrás: saját szerkesztés az Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központ adatai alapján.

Az Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központ adatai százalékos arányban szemlélteti azok arányát, akik nem érték el az alsó ponthatárt (100 vizsgapont alatt). Eredményes érettségizőnek azok a diákok tekinthetőek, akik 100–120, 120–140, 140–160, 160–180, 180–200 közötti pontszámokat értek el. Legtöbben a Csomai Középiskolában (80%) buktak el az Ukrajna története külső független tesztvizsgán. A Munkácsi 3. Számú II. Rákóczi Ferenc Középiskolában, az Aknaszlatinai Bolyai János Középiskolában és a Bátyúi Középiskolában mindegyik résztvevő pozitív eredményt ért. Az általános középiskolák érettségizői közül csupán a Feketeardai Középiskola és a Viski Kölcsey Ferenc Középiskola 1-1 diákja teljesített 180–200 közötti pontszámokra. Az eloszlásokat az alábbi ábra szemlélteti.

Forrás: saját szerkesztés az Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központ adatai alapján.

A tehetséggondozó jelleggel működő oktatási intézmények kategóriájába soroltuk a gimnáziumokat (5–11. osztályos tehetséggondozó intézmény), a líceumokat (8–11. osztályos tehetséggondozó intézmény) és az egyetlen magyar tannyelvű szakképzési intézményt a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetét (10–12 osztály és szakképzés). Az említett intézményekből összesen 169 érettségiző vett részt az Ukrajna története független tesztvizsgán. Legtöbben a II. RF KMF Felsőfokú Szakképzési Intézet hallgatói (49 fő) közül választották a történelmet. Legkevesebben pedig az Ungvári Magyar Gimnázium diákjai (6 fő) mérettette meg tudását ebből a tantárgyból. A tehetséggondozó intézmények résztvevőinek számát az alábbi ábra szemlélteti.

Forrás: saját szerkesztés az Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központ adatai alapján.

Ukrajna történetéből is, csakúgy mint ukrán nyelvből és irodalomból, valamint matematikából a tehetséggondozó jelleggel működő oktatási intézmények bizonyultak a legeredményesebbnek. Ezekben az intézményekben jóval kisebb azon érettségizők aránya, akik nem érték el az alsó ponthatárt. A II. RF KMF Szakképzési Intézete, a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium, a Karácsfalvi Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum, a Munkácsi Szent István Líceum és a Péterfalvi Református Líceum érettségizői közül mindenki sikerrel vette az akadályt, senki nem bukott meg. 180–200 közötti pontszámokra azonban a tehetséggondozó jelleggel működő intézményekből senki nem telesített. Az eloszlásokat az alábbi ábra szemlélteti.

Forrás: saját szerkesztés az Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központ adatai alapján.

Az ukrajnai jelentkezők 3,95%-a (9 160 fő) Kárpátaljáról nyújtotta be kérelmét az Ukrajna története független tesztvizsgára. 8623 fő számára érettségiként is funkcionált a ZNO. 168 regisztrált személy nem jelent meg a tesztvizsgán, személy értékelhetetlen vizsgadolgozatot adott le. 2777 kárpátaljai nem érte el az alsó ponthatárt. 6212-en pozitív eredményt értek el. A kárpátaljaiak eredményében a középátlag 127,7 pont. A 1–12-ig terjedő jegyskálán Kárpátalján az átlagjegy 6,2. Mindent összevetve megállapítható, hogy a kárpátaljaiak átlaga viszonylag alig marad el az ukrajnai középátlagtól (7,1).

Kárpátalján összesen 497 vizsgázó kért magyar fordítást történelemből. Közülük 480 fő számára érettségiként is funkcionált a független tesztvizsga. Feltehetően a fennmaradó 17 fő az előző években érettségizett. Az általunk vizsgált iskolák között olyan intézmények is működnek, amelyek kéttannyelvűek, így ott nem minden diák kért magyar nyelvű fordítást. A magyarul vizsgázók közül regisztrált személy nem jelent meg a vizsgán. Egyetlen személy sem adott le érvénytelen vizsgadolgozatot. 149 fő nem érte el az alsó ponthatárt. 340-en pozitív eredményt értek el a tesztvizsgán. A 100-tól 200 pontig terjedő skálán ukrajnai viszonylatban a magyar nyelven vizsgázók középátlaga 120,7 pont. A 1–12-ig terjedő jegyskálán az átlagjegy 5,7.

A kárpátaljai magyar tannyelvű tehetséggondozó jelleggel működő oktatási intézményekből összesen 169-en vettek részt az Ukrajna története független tesztvizsgán. Egy személy nem jelent meg a vizsgán, senki nem adott le értékelhetetlen vizsgadolgozatot. 160-an pozitív eredményt értek el. Összesen csupán 9 érettségiző bukott meg a történelem tesztvizsgán. A magyar tannyelvű tehetséggondozó intézményekben a középátlag 124,48 pont. Ezen intézmények esetében az átlagjegy 6,44.

 

Pallay Katalin
Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont
Kárpátalja.ma