A 2018-as külső független tesztelés értékeléséről
A bolognai rendszerhez való csatlakozás számos oktatáspolitikai folyamatot indított el az országban. 2005-ben létrehozták az Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központot (Український центр оцінювання якості освіти), melynek célja, hogy felmérjék a felvételizők tárgyi tudását. A vizsgaközpontokban emelt szintű érettségi vizsgát, úgynevezett külső független tesztvizsgát kell tenni.
Jelenleg minden érettségiző számára kötelező részt venni a független tesztvizsgákon, függetlenül attól, hogy nem ukrajnai felsőoktatási intézményben kíván továbbtanulni, vagy esetleg nem is szándékozik jelentkezni egyetemre vagy főiskolára. A 2017/18-as tanévben két tárgyból volt kötelező emelt szinten érettségit tenni a végzős diákoknak. Az ukrán nyelv és irodalom továbbra is mindenki számára kötelező, a másik tárgy választhatóan Ukrajna történelme vagy matematika. Harmadik vizsgatárgyat abban az esetben kell választani, ha az érettségiző felsőoktatási intézményben kíván továbbtanulni. A független tesztvizsgán elért eredmények a felvételi pontszámokat és az érettségi jegyeket is jelentették. Ebben a tanévben a kötelező ukrán nyelv és irodalom, Ukrajna története, illetve matematika tesztvizsgák mellé biológiából, földrajzból, fizikából, kémiából és idegen nyelvből tehettek emelt szintű független tesztvizsgát az érettségizők és a felvételizők. Idegen nyelvek közül angol, német, francia és spanyol nyelveket lehetett választani. A tantárgyak közül kivették az orosz nyelvet, így egy ukrajnai kisebbségi nyelv sem szerepelt a választható tárgyak listáján. A 2017/18-as tanév kezdetén meghirdették, hogy az idegen nyelv tesztvizsgák kétszintesek lesznek. Angol, spanyol, francia és német nyelvből B1 és B2-es szintű nyelvvizsgának megfelelő szintű tesztvizsgák közül választhattak az érettségizők.
Az elmúlt tanévben egy érettségiző maximum négy tárgyból adhatott független tesztvizsgát. Országos szinten a tanulók teljesítményéhez mérten állapították meg a tesztvizsgák alsó ponthatárát.
Minden független tesztvizsgán meghatározzák, hogy maximálisan hány vizsgapontot lehet elérni. Ebben a skálában az országos eredmények alapján megállapítják, hogy mennyi az alsó ponthatár. Az alsó ponthatár 100 pontot ér. A vizsgapontokat átkonvertálják egy 100-tól 200-ig terjedő skálára. Azon személyek, akik 100–200 közötti pontszámot értek el, részt vehettek a felvételi eljárásban. Akik nem érték el az alsó ponthatárt, nem nyújthatták be jelentkezésüket felsőoktatási intézményekbe.
Ukrán nyelvből és irodalomból összesen 104 tesztpontot lehetett szerezni. A teljesítményekhez igazítva 104 pontból 23-nál állapították meg az alsó ponthatárt. Az átkonvertálás értelmében 23 pont ért 100 pontot, a maximális 104 pedig 200-at. A külső független tesztelésen elért eredmények egyben az érettségi jegyet is jelentik a választott tárgyakból. Az ukrán tesztvizsga esetében azonban csak a nyelvtani feladatokat vették figyelembe. Ennek megfelelően csak 68 vizsgapontot konvertáltak át az Ukrajnában érvényes 1–12-es jegyskálára, így 64–68 pontra lehetett 12-est kapni.
Ukrajna történetéből 94 pont volt a maximális pontszám, 26 pontnál húzták meg az alsó határt. Az érettségi bizonyítványba csupán a XX. századi és a XXI. század elejéről szóló kérdéseket vették figyelembe. Ennek értelmében maximális 47 pontot konvertáltak át érettségi jeggyé.
Matematikából maximálisan 62 pontot lehetett szerezni. Ennek megfelelően az a vizsgázó kapott 200 pontot, aki 62 vizsgapontot szerzett. Az alsó ponthatár 10 volt. A jegyeknél 52 pontot számítottak át.
Biológiából a maximális 80 vizsgapontból 22 pont lett az alsó határ. A biológia érettségi jegynél az összes szerezhető pontot figyelembe vették, a 73–80 közötti vizsgapontot 12-re értékeltek.
Földrajzból 94 vizsgapontból legalább 26-ot kellett szerezni a minimális 100 pont eléréséhez. A jegyek megítélésénél szintén 94 pontot vettek figyelembe.
Kémiából 80 vizsgapontot lehetett szerezni, mindössze 15-nél húzták meg az alsó ponthatárt. A kémia esetében is a jegyek megítélésénél a maximálisan szerezhető pontszámot vették figyelembe.
Fizikából a maximális vizsgapontok száma 60. A fizika tesztvizsgát azok tették le, akik legalább 12 vizsgapontot szereztek. A jegyek átszámításához szintén a maximálisan szerezhető 60 pontot vették figyelembe.
Idegen nyelv (angol, német, francia, spanyol) esetében 72 vizsgapontot szerezhettek a felvételizők, amelyből minimum 12 pontot kellett elérni. Az értékelésnél külön pontozták a különböző szintű tesztsorokat. Az alapszintű vizsgánál 56 pontnál lehetett 12-est kapni, míg nehezebb szintű tesztnél mind a 72 pontot figyelembe vették.
Az Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központ adatai szerint az elmúlt tanévben összesen 335 843 személy jelentkezett a külső független tesztvizsgákra. Ez jóval több a 2017-es jelentkezők számánál. A növekedés annak köszönhető, hogy az Ukrán Oktatási és Tudományügyi Minisztérium határozata értelmében a szakközépiskolák, koledzsek, a felsőoktatási intézmények, valamint a felsőfokú szakképzésben (molodsij specialist) részt vevő, 2018-ban középfokú végzettséget szerző végzősök számára is kötelezővé tették a külső független tesztelést. A jelentkezők 55,24%-át a 2017/18-as tanévben érettségizők teszik ki. 8,73%-ban az előző évben érettségizők, míg 36,03%-ban a szakképzési intézetek hallgatói voltak.
2018-ban az ukrán nyelv és irodalom külső független tesztvizsgát 333 171 fő, Ukrajna történetét 168 927 fő, matematikát 112 023 fő, fizikát 23 405 fő, kémiát 21 978 fő, biológiát 82 320 fő, földrajzot 79 711 fő, angolt 89 312 fő, francia, német és spanyol nyelvet pedig 3 159 fő választott.
A 2008. január 24-én kelt 33-as számú rendelet értelmében a kisebbségi tannyelvű iskolák a szakvizsgákat az oktatás nyelvén tehetik le. Ennek megfelelően a szakvizsgák feladatsorait orosz, magyar, moldáv, krími tatár, lengyel és román nyelvekre fordítják le.
Az osvita.ua internetes oktatási hírportál adatai alapján ukrán nyelvből és irodalomból a résztvevők 14,5%-a nem érte el az alsó ponthatárt. Ukrajna történetéből a résztvevők 10,19%-a, matematikából 18,57%, fizikából 16,82%, kémiából 10,49%, biológiából 8,35%, földrajzból 12,33%, angol nyelvből 13%, németből 18%, spanyolból 11%, franciából pedig 14% nem érte el a meghúzott alsó ponthatárt.
Pallay Katalin
Kárpátalja.ma