A Magyar Tudomány Ünnepét méltatta a Biológia és Kémia Tanszék

A Fodor István Kutatóközpont a Biológia és Kémia Tanszékkel közösen minden év novemberében tematikus rendezvényt szervez a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozathoz csatlakozva. Az idei rendezvényre november 14-én került sor a Rákóczi-főiskolán.

A jelenlévőket Hadnagy István, a Biológia és Kémia Tanszékének oktatója köszöntötte, kiemelve, hogy november a tudomány hónapja, s a tudomány napi rendezvénysorozathoz minden évben csatlakozik a Biológia és Kémia Tanszék.

„Nehéz időket élünk. Előbb a covid-járvány, majd a jelenleg is tartó háború nehezíti a tudósok mindennapjait. Azonban örvendetes, hogy ezekben a nehéz időkben a biológusainknak mégis megadatik a lehetőség, hogy kutassák, feltérképezzék a mi gyönyörű Kárpátaljánkat. Ehhez csak gratulálni tudok nekik”

– hangsúlyozta Rácz Béla rektorhelyettes.

Kohut Erzsébet, a Biológia és Kémia Tanszék tanszékvezetője köszöntőjében rávilágított arra, hogy a jelenlévő oktatók és hallgatók tehetségéhez nem fér kétség, a Tanszék pedig mindent megtesz ezeknek a tehetségeknek a kibontakoztatására.

A résztvevőket továbbá Kolozsvári István, a Fodor István Kutatóintézet vezetője is köszöntötte.

Az idei évben plenáris előadásokon és poszter szekciókban vehettek részt az érdeklődők.

A plenáris ülésen elsőként Kolozsvári István adott elő A fehér gólyák (Ciconia ciconia) kárpátaljai állományfelmérő vizsgálatainak előzetes eredményei címmel. Őt követte Prof. Dr. Höhn Mária, a Magyar Agrár- és Élelmiszertudományi Egyetem Növénytani Tanszék Növénytermesztési Intézetének egyetemi tanáram aki a Kilimandzsáró vulkán flórájának jellemző növényeit mutatta be.

This slideshow requires JavaScript.

A poszter szekcióban a hallgatóké és tanáraiké volt a főszerep. Elsőkén Balog János és Zselicki István Bagolyalakúak területi elterjedésének vizsgálata Nagydobrony környékén című előadást tekinthettük meg. Ezt követően Doktor Klára és Kohut Erzsébet a Borzsovai Erdészet 40 sz. erdőtagjában végzett florisztikai vizsgálatok előzetes eredményeit vázolták. Majd Éder Volodimira és Csoma Zoltán a barna erdőtalajokon termesztett zöldségek réz, cink és mangán tartalmát mutatták be. Kutasi Kamilla, Kohut Erzsébet és Kolozsvári István az eurázsiai hód elterjedési viszonyait és élőhely-átalakító szerepét tárták a hallgatóság elé. A továbbiakban Popovics Melinda és  Andrik Éva Neofiton fajok Beregsom területén című előadását tekinthettük meg. Majd Sirokai-Kudron László és Kolozsvári István a Beregszász-környéki bányatavak ornitofaunájának faunisztikai vizsgálatáról számoltak be. A nap zárásaként pedig Virlics Sándor, Kopor Zoltán és Szikura Anita a kínai reliktum faj jelelmzőit tárta a hallgatóság elé.

Kurmay Anita