A Rákóczi Díjjal kitüntetett Dmitro Tkacs laudációja
Dmitro Tkacs 1950. december 22-én született a Voliny megyei Turijszk-ban.
1972-ben fejezte be a Harkivi Műszaki Főiskola Rubizsne-i fiókintézetét, majd 1989-ben a Szovjetunió Külügyminisztériumának Diplomáciai Akadémiáját.
A történelemtudományok kandidátusa, egyetemi docens. A politikatudományok doktora, a filozófia és a politológia professzora. Ukrajna Politikatudományi Akadémiájának levelező tagja. Kíválóan beszéli az orosz, magyar és angol nyelvet.
Dmitro Tkacs első munkahelye a Liszicsanszk-i szódagyár volt, ahol 1966-ban és 1967-ben esztergályosként dolgozott. Ezután 9 éven át, 1986-ig az ukrajnai ifjúsági mozgalomban tevékenykedett, ekkor került hallgatóként a Szovjetunió Külügyminisztériumának Diplomáciai Akadémiájára. Az Akadémia után 3 éven át volt a Szovjetunió Magyarországi Nagykövetségének első titkára, illetve tanácsadója.
1992 februárjától ugyanezen év májusáig Ukrajna ideiglenesen megbízott magyarországi ügyvivőjeként dolgozott, majd, miután kezdeményezésére megnyílt Ukrajna első diplomáciai külképviselete, a budapesti ukrán nagykövetség, 1997 decemberéig volt Ukrajna első Rendkívüli és Meghatalmazott Nagykövete a Magyar Köztársaságban.
1993 márciusától 1997 decemberéig ezzel a tisztséggel párhuzamosan ellátta Ukrajna Rendkívüli és Meghatalmazott Nagykövetének feladatait a Szlovén Köztársaságban, és Ő volt Ukrajna hivatalos képviselője a Dunamenti Bizottságban.
1998 júliusa és 2000 júliusa között Ukrajna Külügyminiszterének helyettese volt, majd a felsőoktatásban folytatta tevékenységét.
2000 és 2004 között a MAUP Interregionális Személyzet-irányítási Akadémia külkapcsolati rektorhelyetteseként dolgozott.
2004-ben megvédte doktori disszertációját, melynek témája „Politikai átalakulások a Magyar Köztársaságban a 20-21. század fordulóján”.
2005 és 2006 között képviselte Ukrajnát a Dnyisztermenti rendezés kérdéseiben.
2006 és 2010 között ismét Ukrajna Rendkívüli és Meghatalmazott Nagykövete volt a Magyar Köztársaságban.
Napjainkban a „KROK” Gazdaság- és Jogtudományi Egyetem professzora, az intézmény Nemzetközi Kapcsolatok és Társadalmi Kommunikációk Tanszékének vezetője, illetve külkapcsolatokért felelős rektorhelyettese.
Hosszú diplomáciai és felsőoktatási pályafutása során Dmitro Tkacs számos elismerésben, díjban részesült: megkapta a „Szovjetunió népeinek barátsága” kitüntetést, az „Érdemekért” kitüntetés III. és II. fokozatát, Ukrajna Miniszteri Kabinetjének díszoklevelét (két ízben), Ukrajna Külügyminisztériuma Becsületrendjének III. fokozatát, a Magyar Köztársasági érdemrend Középkeresztjét, a Magyar Köztársasági érdemrend Középkeresztjét a csillaggal, az Európai Bizottság kitűntetését „Az Európa egyesítéséért kifejtett személyes hozzájárulásért”, valamint Magyarország Honvédelmi Minisztériuma Hadtörténeti Intézetének és Múzeumának arany emlékérmét.
Dmitrij Tkacs olyan nagykövete volt Ukrajnának, aki tudta alakítani és fent tudta tartani a két ország közötti együttműködést a baráti kapcsolatot. Természete és emberi hozzáállásának köszönhetően általában sikerült megtalálnia a közös nevezőt a különböző, akár vitás kérdésekben is. Ez annak köszönhető, hogy jól beszélte a magyar nyelvet, amit felnőttként, diplomáciai tanulmányai során sajátított el, ahol nem csak nyelvet, de a nyelvország kultúráját, történetét is megismerte, megtanulta. Dmitró Tkacs valóban értette Magyarországot és a magyarokat, erről több esetben is tanúbizonyságot tett. Tájékozott volt a kárpátaljai magyarokkal kapcsolatban, értette azok sajátos helyzetét. Empátiás készégének köszönhetően, értette a problémáinkat, és elfogulatlanul igyekezett segíteni azok feloldásában, mindig egyenrangú partnerként tárgyalt velünk, ahogy bármely állampolgárral illik egy demokráciában. Több ízben segített a kárpátaljai magyar közösségnek, azok civil szervezeteinek szánt adományok eljuttatásába külföldről. Különösen nagy érdeme van abban, hogy a Magyarországon szerzett okleveleket, tudományos fokozatokat és diplomákat sikerült honosítani Ukrajnában. A részeletek tisztázása érdekében a főiskola vezetése számára szervezett egyeztető megbeszélést az Ukrán Oktatási Minisztérium illetéke osztályával. Majd miután ügyünk ismét elakadt azon, hogy neveinket a huszadik században többször is ferdítették neveinket. A jelenlévőknek nem kell elmagyarázni hogyan lett a Ferencből, Frantyisek, majd Fjodor, és Fegyír. Cirillel leírva, majd az útleveleinkbe visszafordítva francia írásmód szerinti transzkripcióval néha nem is ismersz a nevedre. A Júliából YUila, a Gergelyből Herhelyi stb lesz. Aki Magyarországon tanul nagy megkönnyebbüléssel és élvezettel használja ezért a saját nevét minden ferdítés nélkül. Mikor Ukrajnában honosítani szeretné okiratát előbb be kell bizonyítani, hogy például Hips Fegyir Frantyisekovics az ugyanaz az személy mint Gipsz Ferenc, Különben ráfogják a csalást és a közokirathamisítást. Ezt a problémánkat is kiválóan értette Tkacs Dmitrij, és nem csupán értette, de vállalta a felelősséget is, és külügyi pecséttel ellátott úgynevezett aposztillal hitelesítette a személyek azonosságát és nem csupán a főiskolai tanárok esetében, hanem minden hozzá forduló kárpátaljai számára.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a kárpátaljai magyar közösség egésze a Rákóczi-gyűrűvel fejezi ki köszönetét eddigi tevékenységéért, és sok sikert, erőt és jó egészséget kíván számára.
Beregszász, 2019. szeptember 18.