Kapcsolatépítés, tapasztalatcsere, egyéni fejlődés – Használd ki te is a mobilitási programok adta lehetőségeket!

Az Erasmus+ programot az Európai Unió (EU) indította és finanszírozza, melynek jóvoltából már eddig is több millió európai diáknak nyílt alkalma arra, hogy tanulmányai egy részét egy másik európai felsőoktatási intézményben vagy valamely európai szervezetnél folytassa.

Az Erasmus+ ezeket a lehetőségeket a diákok, az oktatók, az adminisztratív munkatársak és az oktatási folyamat egyéb résztvevői számára is elérhetővé teszi. A program nem csak Európáról és az európaiakról szól – az Erasmus+ világszerte lehetőségeket nyit meg az érdeklődők előtt.

Ma Fodor Gyula, a Rákóczi-főiskola tudományos és minőségbiztosítási rektorhelyettese mondja el, miért érdemes kihasználni a mobilitási programok adta lehetőségeket.

– A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola részvételével zajló egyik fő mobilitási program az Erasmus+, melyhez 2016-ban csatlakoztunk, miután oly módon bővítették azt ki, hogy Európai Unión kívüli tagállamok is részt tudnak benne venni valamely EU-s felsőoktatási intézménnyel, közös pályázat benyújtásával. Ennek érdekében több magyarországi egyetemmel, valamint a romániai Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemmel, a szlovákiai Selye János Egyetemmel, illetve a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karával kötöttünk együttműködési megállapodásokat hallgatói, oktatói és admin mobilitásokról.

– Miért fontosak főiskolánk számára ezek a mobilitási programok?

– Elsősorban azért fontosak, mert diákjaink európai uniós támogatással el tudnak utazni egy külföldi országba, ott megismerkedhetnek a helyi oktatási rendszerrel és a választott felsőoktatási intézménnyel, annak sajátosságaival, mindenekelőtt a jó gyakorlataival, követendő oktatási, tudományos mintáival, eredményeivel, amelyeket a mobilitás végeztével haza tudnak hozni, és itthon, az anyaintézményükben tudnak hasznosítani. Másrészt azért is fontosak e mobilitási lehetőségek, mert rengeteg tapasztalatot szerezhetnek általuk, tágul a világképük, fejlődik világlátásuk, bővül kapcsolatrendszerük, stb. Egy külföldi ország megismerése ugyanis mindig nagyon fontos tapasztalatokkal, élményekkel gazdagítja az egyént. Mobilis hallgatóink többsége fél évet is eltölt a fogadóországban és -intézményben, ekkor mind az országhoz, mind az oktatási rendszerhez, mind az adott intézményhez alkalmazkodik, ott „akklimatizálódik”, olyan információk, tudás, tapasztalat, stratégiák birtokába kerül, amelyeket a hazatérés után az itthoni körülmények között is tud kamatoztatni. Emellett olyan kapcsolatokat, ismeretségeket, barátságokat köthet, amelyek későbbi életük vagy szakmai tevékenységük során lehetnek majd hasznosak, fontosak, akár meghatározók. Összességében elmondható, hogy a mobilitási programokban való részvétel növeli az érvényesülés esélyeit a választott szakma gyakorlása során.

– Milyen pályázatok zajlanak jelenleg?

– Több pályázatunk is van egyidejűleg hallgatók és oktatók számára, amelyek határideje e hónap közepe-vége. Filológushallgatóink pályázhatnak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemre és a Pécsi Tudományegyetemre, földrajz és turizmus szakos diákjaink az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, számvitel, adóügy és pénzügy szakos hallgatóink a bajai Eötvös József Főiskolára és a Debreceni Egyetemre, történelem és nemzetközi kapcsolatok szakos diákjaink a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre stb.

Hallgatóink mellett oktatóink is részt vehetnek az Erasmus+ mobilitási programban. Számukra ugyanezen intézményekben, ugyanezen tudományterületeken vannak meghirdetve a pályázati lehetőségek, amelyekről a tanszéki mobilitási koordinátoroktól, illetve a főiskola honlapjáról is tájékozódhatnak az érdeklődők.

– Milyen tapasztalatokkal gazdagodhatnak a mobilitási programban a résztvevők?

– A tapasztalatok száma és jellege szinte végtelen. Ezek részben ahhoz a tudományterülethez, szakmához kötődnek, amelyet a mobilis hallgató, oktató, admin munkatárs képvisel, és amelyet majd a saját képzési programjában, munkaterületén itthon hasznosíthat. Vonatkozhatnak hatékonyabb tanulási mintákra és stratégiákra, oktatási módszerekre, oktatásmenedzsment-gyakorlatokra, ügyviteli és dokumentációs eljárásokra, amelyek a fogadóintézményben jól működnek, és részben vagy egészben itthon is bevezethetők. Emellett a mobilitáson részt vevő oktatók konkrét szakmai ismeretekre is szert tehetnek, hiszen a fogadóintézmények sajátjukhoz hasonló területen oktató, kutató kollégáival találkozhatnak, kommunikálhatnak, tapasztalatot cserélhetnek, szakmai információkat, módszereket, fogásokat stb. vehetnek át egymástól.

Mindezek mellett a mobilitási programok nagy előnye, hogy kiváló lehetőséget biztosítanak az egyéni/intézményi kapcsolati háló bővítésére. Miután megismerik egymást a fogadóintézménybeli kollégákkal, a szakmai eszmecsere gyümölcsöző szakmai és személyes kapcsolatok kialakulását eredményezheti, amire sok példa akad már az eddig eltelt időszak alapján is. Az ismeretségekből barátságok szövődnek, amelyek vendégelőadói meghívásokat szülnek, akár egész kurzusok megtartására irányulóan is. A korábbi mobilis oktatók és az általuk képviselt intézmények közös kutatási pályázatokat nyújtanak be az adott ország kormányához, tudományos szervezeteihez vagy különböző európai uniós struktúrákhoz. Mindezekre számos példa adódott azóta, hogy a főiskola bekapcsolódott az Erasmus+ programba.

Meg kell említenem azt is, hogy a Rákóczi-főiskolán nem csupán az Erasmus+ mobilitási program létezik, hisz van egy hasonló jellegű, a magyar állam által létrehozott és támogatott ösztöndíjprogram is, a Makovecz Program. Ez 2017-ben indult, és rövidebb távú (1-2 hónapos) hallgatói mobilitásokra is lehetőséget ad.

– Hogyan számítják be intézményünkben a hozott krediteket?

– Mielőtt mobilitásra menne egy hallgatónk, szakmai vezetője (vezetői), tanszéki mobilitási koordinátora, tanszékvezetője, oktatói közreműködésével egyéni tantervet készít magának, azaz eldönti, hogy milyen tantárgyakat fog felvenni a fogadóintézményben. Egyrészt célszerű olyan tárgyak felvétele, amelyek az itthoni kínálatban nem szerepelnek, másrészt arra is tekintettel kell lenni, hogy a külföldön megszerzett krediteket itthon jóváírják/elismerik számára, mégpedig olyan tantárgyak „terhére”, amelyek amúgy részei az itthoni tantervének. Tapasztalatok szerint a hozott kreditek a 30 kredites félévi megterhelésnek általában legalább a kétharmadát kiteszik, de volt már 28 kreditet „hazahozó” hallgatónk is.

– Hogyan tudják a mobilitás által megszerzett tapasztalataikat itthon hasznosítani a hallgatók vagy oktatók?

– Ez mindenkire egyénileg van rábízva. Ez egyféle mobilitás módszertani önfejlesztésnek is számít. Főiskolánk nemcsak a hallgatók, de az oktatók vonatkozásában is kreditekkel ismeri el a programban való részvételt. Minden egyhetes mobilitásért 1 továbbképzési kreditet ír jóvá a Rákóczi-főiskola Tudományos Tanácsa, amelyet az oktatói teljesítmény értékelése során is figyelembe veszünk. Emellett azt, amit pozitív tapasztalatként, jó gyakorlatként haza tudnak hozni, a saját maguk által oktatott tantárgyak keretébe közvetlenül is be tudják építeni. Ezeket a mobilitásokat mindig követi egyfajta tanszéki/szervezeti egységi szintű (formális vagy kevésbé formális) megbeszélés, élménybeszámoló, amikor a mobilis oktató vagy admin munkatárs megosztja a közvetlen kollégákkal, hogy milyen érdekességet látott, hallott, tapasztalt a fogadóintézmény gyakorlatában, ami a munkatársak számára is megadja annak lehetőséget, hogy ezekből ötleteket meríthessenek.

–  Ön miért ajánlja az oktatóknak, hallgatóknak a mobilitási programok adta lehetőségek kihasználását?

– Mindazok miatt, amiket eddig elmondtam. Ez egy remek lehetőség arra, hogy az ember kicsit kilépjen a komfortzónájából, ezáltal fejlessze magát, világot lásson, új embereket ismerjen meg, olyan kapcsolatokat építsen ki közvetlen szakmai területének tágabb közösségével, ami idővel együttműködésbe mehet át. Az említett mobilitási programok mind szakmailag, mind pedig anyagilag jövedelmezők a hallgatók és a munkatársak számára egyaránt, és mindkét kategória már eddig is nagyon sokat profitált a lehetőségekből. Bízom abban, hogy a továbbiakban a hálózatok folyamatos szélesítésével még több lehetőség lesz mobilitásra, és így még többen tudnak benne részt venni, ezáltal még több jó tapasztalatot, pozitív gyakorlatot, munkaszervezési eljárást stb. tudnak „visszaforgatni” a főiskola életébe.

Kurmay Anita

  Tréningek a Rákóczi-főiskola Pszichológiai Szakszolgálatának közreműködésében Tizenegy fő tett ECL-nyelvvizsgát Beregszászban