Kárpátalja vezekléstörténete egyetlen bűne miatt: amiért magyar maradt – Bemutatkozott a „Küzdelem a megmaradásért. A kárpátaljai magyarok (1944–2022)” című tanulmánykötet
„1944-ben a kárpátaljai magyarságot megtizedelték és úgy megfélemlítették, hogy joggal gondolhatta azt a szovjet hatalom, hogy a magyarok soha nem fogják felemelni a fejüket” – hangzott el a „Küzdelem a megmaradásért. A kárpátaljai magyarok (1944–2022)” című tanulmánykötet pénteki bemutatóján, amely önmagában csattanós választ ad az akkori szovjet vezetés elképzeléseire – írja a pestisracok.hu.
A kötet angol nyelvű változatát tavaly novemberben mutatták be abból a célból, hogy Európa és a világ szakmai tényanyagokkal alátámasztva ismerhesse meg a kárpátaljai magyarság hányattatását, időközben felmerült azonban, hogy a magyar nyelvű olvasók számára is viszonylag kevéssé bemutatott a közösség és sorsa. Mint a magyar nyelvű kötet megjelenése kapcsán tartott sajtótájékoztatón kiemelték, a kárpátaljai magyarságot 1919-től előbb csehszlovákká, majd 1944-től szovjetté, végül 1991-től ukránná akarták átformálni, ugyanakkor, kitartott és kitart „a megfélemlítések, az elhurcolások, a jogfosztások ellenére, anyanyelvüket, kultúrájukat, hagyományainkat, de mindenekelőtt a szülőföld szeretetét megtartva és őrizve az utókor számára”.
Még tavaly november 15-én Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő szervezésében, a HUNINEU iroda közreműködésével mutatták be a „Küzdelem a megmaradásért. A kárpátaljai magyarok (1944–2022)” című tanulmánykötet angol nyelvű kiadását „Struggle for Survival. The Transcarpathian Hungarians (1944–2022)” címen. A szerzők célja nem titkoltan az volt, hogy a nemzetközi közönség számára is érthetően, ugyanakkor tudományos igényességgel foglalja össze a kárpátaljai magyarság történetének a túlélésért és önazonosságért, politikai, nyelvi-oktatási jogokért folytatott küzdelmeinek legfontosabb, legviharosabb fordulópontjait. Az időközben megfogalmazódott igényeket kielégítve a kötet magyar fordítását pénteken mutatták be a nagyközönségnek a Nemzeti Emlékezet Bizottsága szervezésében.
HOGY AZ EURÓPAI KÖZVÉLEMÉNY IS ISMERJE ÉS ÉRTSE A KÁRPÁTALJAI MAGYAROKAT
Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke már köszöntőjének elején felidézte: a kötet angol eredetije Szilágyi Zsolt az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja elnökének kezdeményezésére születhetett arra a felvetésre válaszul, hogy a kárpátaljai magyar közösség XX. századi és XXI. századi történetéről, a nemzeti identitás megőrzéséért, a magyar oktatásért, a nyelvhasználati jogokért vívott mindennapi küzdelmeiről, egyáltalán, a kárpátaljai magyarok életéről fontos lenne tájékoztatni az európai közvéleményt is. Erre a feladatra vállalkozott a NEB az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformjával közösen, amely utóbbi megalakulása óta brüsszeli központtal azt a célt fogalmazta meg, hogy a XX. század diktatúráinak és azok áldozatainak az emlékezetét megőrizze és bemutatta. A Beregszászi Főiskolának a kötet elkészítésére felkért munkatársai ugyanakkor olyan komoly szakmai anyagot állítottak össze, amely megérdemelte, hogy a magyar olvasóközönség is hozzáférhessen.
A kárpátaljai magyarság történetének fonalát az 1944-es évtől fölvevő kötetről szólva Földváryné Kiss Réka kiemelte: annak célja, hogy az orosz megszállást következtében a szovjet birodalom elnyomatásába került magyar közösség mennyi meghurcoláson ment keresztül, de a kárpátaljai magyarság sorsának bemutatását nem zárja le 1991-gyel, hanem bemutatja azt a mintegy 30 éves folyamatot is, amely a szovjet birodalom széthullásától kezdve Ukrajna független állammá válásig végbemegy, mindezt a magyar közösség életén és harcain keresztül. A NEB elnöke kitért arra is, hogy az összes szerző, az összes tanulmány a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, azaz a kárpátaljai magyar értelmiség, a magyar tudományosság egyik, ha nem a legfontosabb műhelyéhez köthető.
„Azt mutatja, hogy a kárpátaljai magyarságnak olyan szakmai, közéleti elitje van, amely ilyen fontos munkákat mind a magyarországi, mind pedig az európai közéletnek az asztalára le tud tenni”
– hangsúlyozta.
ISMÉT A GEOPOLITIKAI ÉRDEKEK FRONTVONALÁN
Bocskor Andrea, fideszes EP-képviselő a könyvbemutatón kiemelte: több mint száz éve annak, hogy a trianoni békediktátum átírta a kárpátaljai magyarság feje fölött a történelmet, a határokat, amelytől kezdődően a magyar közösség megkezdte vezeklését egyetlen bűne miatt – amiért magyar. Ezt a közösséget 1919-től előbb csehszlovákká, majd 1944-től szovjetté, végül 1991-től ukránná akarták átformálni, ugyanakkor, mint az EP-képviselő kiemelte:
„kitartottunk és kitartunk, a megfélemlítések, az elhurcolások, a jogfosztások ellenére anyanyelvünket, kultúránkat, hagyományainkat, de mindenekelőtt hazaszeretetünket és a szülőföldünk szeretetét megtartva és őrizve az utókor számára”.
A kötetről szólva Bocskor Andrea kiemelte: sokszor fogalmazódott meg, hogy 1944 volt a legnehezebb időszak a kárpátaljai magyarság számára, ám 2022-vel ismét a közösség mindennapjainak részévé vált a háború, ami még inkább megnehezítette a megmaradásáért vívott küzdelmet, amelyben az Istenbe vetett hiten kívül csak az anyaországi magyarság kiállása nyújt némi támaszt.
„Mi, kárpátaljai magyarok ismét a geopolitikai érdekek frontvonalán találtuk magunkat, és akaratunkon kívül lettünk ismét főszereplői a történelmi eseményeknek. Ukrajnában a háború árnyékában küzdünk a megmaradásért és a minket megillető jogokért, amelyeket egy tollvonással vontak meg tőlünk 2017-től kezdődően, és amelyet most mint alamizsnát, morzsánként dobnak vissza nekünk, saját önös érdekeiktől vezérelve és elvárva tőlünk, hogy örömmel tapsoljunk és legyünk hálásak a kegyért”
– jelentette ki, kiemelve ugyanakkor, hogy mindezek ellenére a kárpátaljai magyarság lojális maradt Ukrajnához, áldozatokat hoz az ország függetlenségéért, még ha másodrendű állampolgárként is kezelik őket.
„Bár 2024-et írunk, az események a 80 évvel ezelőtti időszakot idézik. A lakosságot listázzák, megfigyelik, megfélemlítik, a férfiakat erőszakkal gyűjtik be, a családokat szétszakítják, a nők ismét családfői szerepbe kényszerülnek, ők gondoskodnak a gyermekekről és az idősekről, és állják meg a helyüket a mindennapokban. A falvaink, településeink egyre inkább kiürülnek, a régió összképe változik, de reméljük, hogy csak egy átmeneti időszak, és lassan visszatér a mi életünkben is a normalitás”
– vázolta a helyzetet Bocskor Andrea, reményét kifejezve, hogy hamarosan a kárpátaljai magyarság jövőjének terveiről is készül majd hasonló kötet.
A MAGYAR KÖZÖSSÉG MINDEN LEHETŐSÉGET IGYEKEZETT KIHASZNÁLNI AZ ELNYOMÁSBAN IS
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, a tanulmánykötet rektora elöljáróban arról beszélt: a kötet azt az eredményt példázza, amelyet a kárpátaljai magyarság elért az elmúlt 30 évben, hiszen annak szerzői a kárpátaljai értelmiség több generációját is képviseltetik. Úgy vélte, a 1944–2022 közötti időszak vizsgálata azért is jelzés értékű, hiszen háborútól háborúig tart, sorsszerűen ölelve fel azt az időszakot, amikor Kárpátalján béke volt. E tekintetben paradoxonnak nevezte, hogy visszatekintve erre a rendkívül nehéz időszakra, amelyet a kárpátaljai magyarság átélt a II. világháború után a folyamatosan változó körülmények közt, „boldog békeidőnek” lehetne nevezni.
„Azóta olyan változások történtek, amelyekről még nem tudjuk, milyen mértékben, de rendkívül hátrányosan érintik a kárpátaljai magyarság sorsát, jelenét és jövőjét”
– emelte ki. A kötetre térve Brenzovics László arról beszélt: a kötet annak a „kényszerközösségnek” a sorsát mutatja be, amely 1919 előtt ilyen formában még nem is létezett.
„Azt is láthatjuk ebben, hogy minden körülmények között a kárpátaljai magyarság kiáll a megmaradás mellett. Bármelyik országban kellett, hogy éljenek, bármely rendszerben, a közösség mindig fontosnak tartotta, hogy a magyar nyelv, a magyar kultúra, magyar oktatás és egyházaink megmaradjanak”
– fogalmazott a KMKSZ elnöke, hozzátéve: a kötet jól bemutatja, hogy a magyarság igyekezett kihasználni minden adódó lehetőséget, így nyíltak meg Sztálin halála után a magyar iskolák, később, Brezsnyev idejében pedig így születtek meg azok a beadványok, amelyek a magyar közösség igényeit megfogalmazták.
„1944-ben a kárpátaljai magyarságot megtizedelték és úgy megfélemlítették, hogy joggal gondolhatta azt a szovjet hatalom, hogy a magyarok soha nem fogják felemelni a fejüket, 1989-ban mégis elsőként alakult meg és működik töretlenül Ukrajna első független nem állami szerve, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség”
– hangsúlyozta.
A MAGYAR NEMZETPOLITIKA FOGLALATA
Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke a kötet kapcsán kiemelte: abból kirajzolódott a generációknak egy láncolata, amely a kisebbségi jogérvényesítés folyamatában az évek során dolgozott. Mint hangsúlyozta, a kötet az egész magyar nemzetpolitikának egyfajta foglalata, minden régió meg kellene írja a saját történetét. A bizottsági elnök kiemelte:
„változatlanul és határozottan elítéljük az orosz katonai agressziót, ami Ukrajna ellen zajlik. De ha nem veszik ki a nyelvi önvédelem hangzatos fegyverét az orosz elnök, Putyin kezéből, akkor a legerősebb, mondhatni nukleáris eszköz az ő kezében marad. Ez pedig egyedül Ukrajnán múlik. Hogy kiveszi-e ezt a fegyvert Putyin kezéből”.
A Küzdelem a megmaradásért. A kárpátaljai magyar közösség (1944–2022) címet viselő kiadvány az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja (Platform of European Memory and Conscience) kiadásában 2022-ben, angol nyelven megjelent Struggle for Survival. The Transcarpathian Hungarians (1944–2022) című munka magyar változata. Szerzői Molnár D. Erzsébet, Váradi Natália, Darcsi Karolina, Orosz Ildikó és Csernicskó István, lektora Brenzovics László.
-
Ez a bejegyzés az alábbi nyelveken is elérhető:
Українська