ZNO–2019: statisztikai adatok

Ukrajna 2005. május 19-én csatlakozott a bolognai folyamathoz. 2005-ben létrehozták az Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központot (Український центр оцінювання якості освіти), hogy felmérjék a felvételizők tárgyi tudását. A bolognai rendszerre hivatkozva egységes felvételi mechanizmust vezettek be. Ennek következtében az érettségizők már több mint tíz éve független vizsgaközpontokban kell emelt szintű érettségi vizsgát, úgynevezett külső független tesztvizsgát tenni (ZNO).

Az Ukrán Oktatási és Tudományügyi Minisztérium 2018-as határozata értelmében már a szakközépiskolák, valamint a felsőfokú szakképzésben (koledzsek) végzősei számára is kötelező a külső független tesztelés. A rendelet szerint, aki nem éri el valamely kötelező tárgyból az átmenő ponthatárt nem kaphatja meg szakképesítését igazoló okiratot sem.

A 2018/2019-es tanév végén a 11. osztályok végzőseinek három tárgyból volt kötelező külső független tesztelés formájában érettségi vizsgát tenni:
1. ukrán nyelv és irodalom (legalább a nyelvtani rész);
2. matematika vagy Ukrajna története (XX–XXI. század);
3. egy szabadon választható harmadik tárgy.

A felsőfokú szakképzési intézmények hallgatóinak két tárgyból volt kötelező a független tesztelés: ukrán nyelvből és választhatóan matematikából vagy Ukrajna történetéből.

A 2018–19-es tanévben maximum négy tárgyból lehetett külső független tesztvizsgát tenni. A felvételizők 11 tárgy – ukrán nyelv és irodalom, Ukrajna története, matematika, biológia, földrajz, fizika, kémia, angol, német, francia és spanyol nyelv – közül választhattak.

Az Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központ adatai szerint az elmúlt tanévben Ukrajnából összesen 315 242 személy vett részt a tesztvizsgákon. Kárpátaljáról 12 293-an tettek tesztvizsgát. 839 érettségiző magyar tannyelvű iskolából regisztrált a független tesztvizsgákra. Közülük 380-an városi iskolákból jelentkeztek. A független vizsgákra beregisztráltak számát tantárgyanként országos és kárpátaljai szinten az alábbi táblázat szemlélteti.

Minden független tesztvizsgán meghatározzák, hogy maximálisan hány vizsgapontot lehet elérni. Ebben a skálában az országos eredmények alapján megállapítják, hogy mennyi az alsó ponthatár. Az alsó ponthatár 100 pontot ér. A vizsgapontokat átkonvertálják egy 100-tól 200-ig terjedő skálára. Azon személyek, akik 100–200 közötti pontszámot értek el, részt vehetnek a felvételi eljárásban. Akik nem érték el az alsó ponthatárt, nem nyújthatják be jelentkezésüket egyik felsőoktatási intézményebe sem.

Ukrán nyelvből és irodalomból összesen 104 tesztpontot lehetett szerezni. A teljesítményekhez igazítva 104 pontból 23-nál állapították meg az alsó ponthatárt. Az átkonvertálás értelmében 23 pont ért 100 pontot. A maximális 104 vizsgapont 200 pontot ért.

A 2008. január 24-én kelt 33-as számú rendelet értelmében a kisebbségi tannyelvű iskolák a szakvizsgákat az oktatás nyelvén tehetik le. Ennek megfelelően a szakvizsgák feladatsorait orosz, magyar, moldáv, krími tatár, lengyel és román nyelvekre fordítják le.

A ZNO bevezetés óta először tettek engedményt a nemzeti kisebbségi iskolák végzősei számára. A minden érettségiző számára kötelező ukrán nyelv és irodalom független tesztvizsgán a nemzeti kisebbségi iskolák végzősei számára az alsó ponthatárt kilenc ponttal leengedték, de a tesztek nyelvtani részét mindenkinek 16 pontra kellett teljesíteni.

A külső független tesztelésen elért eredmények egyben az érettségi jegyet is jelentik a választott tárgyakból. Az ukrán tesztvizsga esetében azonban csak a nyelvtani feladatokat és az utolsó feladatként megjelölt fogalmazást vették figyelembe. Ennek megfelelően csak 68 vizsgapontot (ebből 48 pont a nyelvtani rész 20 pont a fogalmazás) konvertáltak át az Ukrajnában érvényes 1–12-es jegyskálára. A megnevezett feladatokon legalább 16 pontot kellett szerezni ahhoz, hogy ukrán nyelvből 4-es szerepeljen az érettségi bizonyítványban. 64–68 pontra lehetett 12-est kapni. Mivel az irodalmi részt a jegyadásnál nem vették figyelembe, előfordult, hogy az érettségiző letette a tesztvizsgát és részt vehetett a felvételi eljárásban, azonban 1-est, 2-est vagy 3-ast kapott érettségi jegyként. A kisebbségi iskolák számára 14 vizsgapont volt az alsó ponthatár. Ha az érettségiző csupán a minimális 14 pontot szerezte meg, részt vehetett a felvételi eljárásban, azonban érettségi bizonyítványában ukrán nyelvből hármas szerepel.

Ukrajna történetéből 94 pont volt a maximális pontszám, 26 pontnál húzták meg az alsó határt. Az érettségi bizonyítványba csupán a XX. századi és a XXI. század elejéről szóló kérdéseket vették figyelembe. Ennek értelmében maximális 47 pontot konvertáltak át érettségi jeggyé.

Matematikából maximálisan 62 pontot lehetett szerezni. Ennek megfelelően az a vizsgázó kapott 200 pontot, aki 62 vizsgapontot szerzett. Az alsó ponthatár 11 volt. A jegyeknél 52 pontot számítottak át.

Biológiából a maximális 80 vizsgapontból 23 pont lett az alsó határ. A biológia érettségi jegynél az összes szerezhető pontot figyelembe vették, a 73–80 közötti vizsgapontot 12-re értékeltek.

Földrajzból 94 vizsgapontból legalább 26-ot kellett szerezni a minimális 100 pont eléréséhez. A jegyek megítélésénél szintén 94 pontot vettek figyelembe.

Kémiából 80 vizsgapontot lehetett szerezni, 16-nál húzták meg az alsó ponthatárt. A kémia esetében is a jegyek megítélésénél a maximálisan szerezhető pontszámot vették figyelembe.

Fizikából a maximális vizsgapontok száma 60. A fizika tesztvizsgát azok tették le, akik legalább 13 vizsgapontot szereztek. A jegyek átszámításához szintén a maximálisan szerezhető 60 pontot vették figyelembe.

Idegen nyelv (angol, német, francia, spanyol) 72 vizsgapontot szerezhettek a felvételizők, amelyből minimum 19 pontot kellett elérni. Az értékelésnél külön pontozták a különböző szintű tesztsorokat. Az alapszintű vizsgánál 56 pontnál lehetett 12-est kapni, míg nehezebb szintű tesztnél mind a 72 pontot figyelembe vették.

ZNO–2019 sorozatunkban tantárgyanként fogjuk elemezni a kárpátaljai érettségizők eredményeit.

Pallay Katalin
Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont